Nagyvárad közel állt az újrahasznosítási célkitűzéshez

Pap István

Az Európai Unió direktívája értelmében Romániában minden önkormányzat köteles volt a 2024-ben keletkezett hulladéknak legalább hatvan százalékát újrahasznosítani, vagy más módon értékesíteni. Nagyváradon a tavaly keletkezett hulladék 51 százalékát hasznosították újra, beleértve a szemét elégetését energetikai hasznosítás céljából. A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal műszaki igazgatóságának tavalyi évi tevékenységét ismertető sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a városban 2024-ben összesen 76.128 tonna szemét termelődött, ebből 31.692 tonnát újrahasznosítottak, 11.862 tonnát pedig energetikai célú felhasználás érdekében elégettek. A hatvanszázalékos célkitűzés teljesítéséhez Nagyváradnak 45.676 tonna hulladékot kellett volna újrahasznosítania, amelyből legfeljebb 7.600 tonnát lehetett volna elégetni, mert a törvény értelmében az újrahasznosításnak maximum tíz százalékát teheti ki az égetés. Ennek a kitételnek az a célja, hogy az újrahasznosítást ösztönözze, azaz minél több hulladékot új nyersanyaggá alakítsanak át. Tekintettel erre a korlátozásra több mint 4000 tonna elégetett hulladék nem is szerepelt a polgármesteri hivatal által a Környezetvédelmi Alapnak (AFM) jelentett statisztikában. Mivel tavaly nem érte el a 60 százalékos célkitűzést, ezért Nagyvárad 318 ezer lej úgynevezett hozzájárulást, valójában pénzbüntetést fizet az AFM-nek. Ez azonban az elmúlt években a legkisebb hozzájárulás, amelyet Nagyváradra róttak ki, elvégre az önkormányzat tavaly állt a legközelebb az európai célkitűzésekhez. Az igazgatóság adatai szerint 2023-ban az újrahasznosítási arány 39 százalék volt, egy évvel korábban 36 százalék, 2021-ben 25 százalék, 2020-ban pedig mindössze 16 százalék. A 2020-as gyenge újrahasznosítási eredmények miatt a város 1,8 millió lej hozzájárulást fizetett a Környezetvédelmi Alapnak. Ahhoz képest jelentős csökkenés a mostani 318 ezer lej.

Ösztönzés

Az újrahasznosítás ösztönzése érdekében Nagyváradnak hatékonyabb szelektív hulladékgyűjtésre van szüksége, ezért a polgármesteri hivatal tavaly száz digitalizált ökoszigetet helyezett el a város tömbháznegyedeiben. Ezekben a berendezésekben öt különböző frakcióban lehet gyűjteni a hulladékot. Az ökoszigeteket a Környezetvédelmi Minisztérium vásárolta meg, és idén további 275 darabot terveznek kihelyezni Váradon. Sajnos azonban az eddigi tapasztalatok nem túl biztatók: gyakran megrongálják a berendezéseket, különösen a könnyen feltörhető zárrendszert, ráadásul meglehetősen sokan vannak, akik nem is használják a gyűjtőt, hanem a konténer mellett hagyják a szemeteszsákjaikat. 
Adina Popa, a műszaki igazgatóság aligazgatója az említett sajtótájékoztatón bejelentette, hogy ötven ökosziget zárószerkezetét már megjavították úgy, hogy nehezebb legyen azokat megrongálni, és zajlik a többi ökosziget zárjának a módosítása is. Emellett elemzik az ökoszigetek használatának eddigi tapasztalatait. „A száz ökoszigetet elemezni fogjuk, és ezzel párhuzamosan ötöt térfigyelő kamerákkal figyelünk meg” – mondta Adina Popa. Az elemzés a hulladékgyűjtő saját digitalizált rendszere által szolgáltatott adatokon alapul majd. 
Az önkormányzat emellett tájékoztató kampányt is be akar indítani, hogy megtanítsa a tömbházak lakóinak, hogyan kell használni ezeket a berendezéseket, illetve hogy mi értelme van a szelektív hulladékgyűjtésnek. A tömbházakban élők hulladékgyűjtési szokásainak elemzése arra is szolgál majd, hogy a város kidolgozzon egy olyan mechanizmust, amely az „annyit fizetsz, amennyit eldobsz” elvét a tömbházlakók esetében is alkalmazhatóvá teszi. Jelenleg ugyanis csak a házban lakók fizetnek az általuk termelt szemét mennyisége alapján. „Ezt a mechanizmust közvitára bocsátjuk, és minden lakost meghívunk rá, a házban és tömbházban lakókat is. A polgármesteri hivatal nem egyedül fogja ezt megszervezni, hanem a köztisztasági vállalattal együtt, és átvesszük az országos szinten létező modelleket” – mondta Popa. Véleménye szerint az „annyit fizetsz, amennyit eldobsz” elvet az idén nem vezetik be a tömbházaknál.