Tegnap, 12:51
Gondok vannak az ökoszigetekkel
Egyelőre úgy tűnik, hogy a legújabb nagyváradi hulladékgyűjtési eszközök, az ún. ökoszigetek sem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, ugyanis a lakók nagyon sok szemetet hagynak ezek mellett a berendezések mellett, ahelyett hogy a konténerekbe helyeznék a hulladékot.
Forrás: bihon.ro
Pap István
A váradi önkormányzat a hulladékgyűjtő pontoktól kezdve a hulladékszekrényeken át a műanyag iglukig már több módszerrel próbálkozott, hogy hatékonnyá tegye a szelektív hulladékgyűjtést, annál is inkább, mert a váradi polgármesteri hivatal is kötelezettséget vállalt arra, hogy növelni fogja az újrahasznosított hulladékmennyiséget, ezzel párhuzamosan pedig csökkenti a városban megtermelt kommunális szemét mennyiségét. Az Európai Unió direktívája értelmében Romániában minden önkormányzat köteles volt a 2024-ben keletkezett hulladéknak legalább hatvan százalékát újrahasznosítani vagy más módon értékesíteni. Nagyváradon a tavaly keletkezett hulladék 51 százalékát hasznosították újra, beleértve a szemét elégetését energetikai hasznosítás céljából. Mivel tavaly nem érte el a 60 százalékos célkitűzést, ezért Nagyvárad 318 ezer lej úgynevezett hozzájárulást, valójában pénzbüntetést fizet a Környezetvédelmi Alapnak.
Különböző módszerek
A nagyváradi önkormányzat már 2015-től elkezdte kihelyezni a városban a szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló hulladéktároló fémszekrényeket, valamint a ráccsal elkerített hulladékgyűjtő pontokat, és 2023-ig mintegy 1,6 millió lejt költöttek erre a célra. Abban az évben már 823 elkerített hulladékgyűjtő pont és 98 fémszekrény volt kihelyezve a városban. A fémszekrényekkel nagyon elégedetlenek voltak a váradiak, mert kinyitásakor, főleg nyáron iszonyatos bűzt árasztottak, és az elkerített hulladékgyűjtő pontokkal is sok gond van: a zár gyakran nem működik rendesen, a guberálók az elkerítés ellenére is hozzáférnek a hulladékhoz stb. A műanyagból készült, harang formájú igluk is azt a célt szolgálták volna, hogy hatékonyabb legyen a szelektív hulladékgyűjtés, de sajnos nagyon hamar azt lehetett tapasztalni, hogy a szemét nem az iglukban, hanem az igluk mellett halmozódik fel.
Ökoszigetek
A legújabb módszert a kártyával működő digitális hulladékgyűjtő pontok, az ún. ökoszigetek jelentik. Az önkormányzat a Környezetvédelmi Minisztériummal kötött szerződés értelmében 375 ökoszigetet rendelt, amelyeket a 2024–2025 időszakban kell kihelyezni a városban. Egy ilyen berendezés ára 47.400 euró áfa nélkül. Az önkormányzat annak reményében szerezte be ezeket az eszközöket, hogy hatékonyabb és tisztább lesz a szelektív hulladékgyűjtés, egyrészt azért, mert a konténerekből nem szivárog ki a kellemetlen szag, ráadásul illetéktelenek sem tudják kinyitni ezeket a berendezéseket, hogy guberáljanak a szemétben. Az ökoszigetek kihelyezése után azonban egyre több helyen az figyelhető meg, hogy a szemét halmokban áll ezek mellett a berendezések mellett. Ennek számos oka van: sokan azt hiszik, hogy az ökoszigetek használatáért külön fizetni kell. Mások otthon felejtik a konténernyílást nyitó kártyát, és nem fordulnak vissza érte, hanem egyszerűen a konténer mellett hagyják a szemetet. Ugyanígy tesznek akkor is, amikor az ökoszigetben megtelik egyik vagy másik frakció konténere, és emiatt a nyílás nem nyílik ki. Az alacsonyabb lakók pedig nem érik el a mintegy 1,60 méter magasan lévő nyílásokat. És akkor még nem beszéltünk a vandálokról, akik máris megrongálták több ökosziget zárját.
Mi a teendő?
Adina Popa, a nagyváradi műszaki igazgatóság aligazgatója az igazgatóság tavalyi évi tevékenységért ismertető sajtótájékoztatón elmondta, hogy módosítják az ökoszigetek zárját, hogy nehezebb legyen azokat megrongálni. Emellett elemzik az ökoszigetek használatának eddigi tapasztalatait. „A száz ökoszigetet elemezni fogjuk, és ezzel párhuzamosan öt ökoszigetet térfigyelő kamerákkal figyelünk meg” – mondta Adina Popa.
Az elemzés a hulladékgyűjtő saját digitalizált rendszere által szolgáltatott adatokon alapul majd. Az önkormányzat emellett tájékoztató kampányt is be akar indítani, hogy megtanítsa a tömbházak lakóinak, hogyan kell használni ezeket a berendezéseket, illetve hogy mi értelme van a szelektív hulladékgyűjtésnek. A tömbházakban élők hulladékgyűjtési szokásainak elemzése arra is szolgál majd, hogy a város kidolgozzon egy olyan mechanizmust, amely a „annyit fizetsz, amennyit eldobsz” elvét a tömbházlakók esetében is alkalmazhatóvá teszi. Jelenleg ugyanis csak a házban lakók fizetnek az általuk termelt szemét mennyisége alapján.
