Gy. Szabó Béla Dante-sorozatából nyílt kiállítás a püspöki palotában

János Piroska

Kerek évszámok határozták meg a szombat délutáni megnyitót a püspöki palotában: a kamarakiállítás apropóját az adta, hogy 760 éve született az Isteni színjáték szerzője, Dante Alighieri, valamint 60 évvel ezelőtt jelent meg Gy. Szabó Béla Dante-sorozata. Másrészt az erdélyi metszetművészetet megreformáló alkotó 120 évvel ezelőtt született, halála pedig 40 évvel ezelőtt következett be. Dante világhírű költeményének története 1300-ban, nagypéntekre virradó éjszaka kezdődik, az első szentévben – mutatott rá az megjelenteket köszöntő Böcskei László megyés püspök, aki Ferenc pápa által kiadott, 2025-ös szentévet meghirdető bullájából idézett: „Mi ellenben – a remény erejében, melyben megváltást nyertünk – a tova iramló időt szemlélve bizonyosak vagyunk abban, hogy az emberi történelem és benne mindegyikünk személyes története nem egy zsákutca vagy sötét szakadék felé, hanem a dicsőség Urával való találkozás felé tart.”

Gy. Szabó illusztrációin keresztül eljuthatunk a tépelődőtől a boldog Dantéig – fogalmazott a kiállításmegnyitón Ferenczy Miklós kolozsvári lelkész, a Gy. Szabó Béla hagyatékának jogutódja és gondozója. Gy. Szabó Béla Dante művéből nem a leggyakrabban ábrázolt részleteket választotta ki, hanem olyan mozzanatokat, amelyek őt különösképpen megérintették. „Hogy a sorozat mégsem tűnik véletlenül kiemelt jelenetek egymásutánjának, az annak köszönhető, hogy a húsz kép végső fokon egy egységes alkotói elgondolás kifejezője és egyben a dantei mű egységes megjelenítője is” – jegyezte meg Ferenczy Miklós. A pokol, purgatórium és menny hármas tagoltságában a metszeteket szemlélve legszörnyűségesebbtől a legmagasztosabbig juthatunk el. A pokol vigasztalan feketeségétől a grafikus természetábrázoló képeinek egyfajta folytatásának tekinthető purgatórium-ábrázolás szürkeségén át a menny ragyogó fényességéig ível a sorozat. „Talán ezek a paradicsomi képek a Dante-sorozat legjobb darabjai, mert itt a művész páratlan technikai készségének felhasználásával, képzeletének, ötleteinek olyan bőségét tárja fel, amely megmutatja, mire képes az alkotó a látvány ábrázolásán túl is” – jegyezte meg a hagyaték jogutódja, aki rámutatott: a Dante- és a Jelenések könyve-sorozatot Gy. Szabó Márton Áron püspökön keresztül eljuttatta VI. Pál pápának, amely után a katolikus egyházfő pápai áldásban részesítette a református grafikusművészt. Az egyébként legmagasabb, művészeknek járó állami kitüntetésben részesült alkotó erre az elismerésre volt a legbüszkébb – tette hozzá a hagyaték gondozója. Ferenczy Miklóst ugyanakkor különleges kapcsolat is fűzi a Dante-sorozathoz, hiszen 13-14 éves gyerekként modellt át a grafikusművésznek, a metszeteken egyes láb- és kézmozdulatokat róla mintázott meg az alkotó.

Böcskei László megyés püspök örömmel fogadta a Dante-sorozat felajánlását, rámutatva: a pár évvel ezelőtt felújított püspöki palota nemcsak egy „lerakat” akar lenni, hanem egy olyan tér, ahol a zaklatott világban otthonra találhat a szép, ahol a mai ember kicsit megpihenhet, megláthatja az igazán értékeset.

A szombati rendezvényen mutatták be A képíró vallomása című életmű-kiállításnak a katalógusát is. Mint Lakatos Attila, az életmű-kiállítás kurátora rámutatott: a háromnyelvű – angol, román és magyar – kiadvány Gy. Szabó Béla halála utáni talán legnagyobb, legátfogóbb kiállítási anyag, a püspöki palota négy termében látható 200 alkotást ismerteti, köztük a sokáig titokban őrzött, közönségnek be nem mutatott olajfestményeit is. Köszönetet mondott ugyanakkor mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a reprezentatív kiadvány létrejöttéhez.

Az estébe nyúló esemény további részében az érdeklődők egy izgalmas tárlatvezetésen vehettek részt, ahol Ferenczy Miklós beszélt a tavaly megnyitott tárlaton látható alkotásokról, a grafikusművész életéről.