népszokások

2021.05.23. 13:44

„Piros pünkösd öltözik sugárba”

Fotó: Farkas-Mohi Balazs

A tavasz mozgó ünnepe a május havi pünkösd, amit a húsvétvasárnap utáni ötvenedik napon ünnepelünk. A pünkösd a keresztény egyház születésnapja, amikor a Szentlélek leszállt az apostolokra, akik nyelveken kezdtek el beszélni, így hirdették az evangéliumot szerte a világban. Sok helyen tartanak ezen a napon búcsújárást, melynek legjelentősebb zarándokhelye Csíksomlyó lett.

Legismertebb pünkösdi népszokásunk a pünkösdi király-választás, ahol főként ügyességi próbatételek során a legrátermettebb legény egy évre kapta meg a királyi címet. A kislányok az énekes-dramatikus pünkösdi királyné-járás (a képen), más néven cucorkázás szokását termékenységvarázslással és adománygyűjtéssel kötötték össze; a kendő alatt vonult a díszesen felöltöztetett királyné, és kísérői házról házra jártak köszöntő énekekkel. A pünkösd hava a párválasztás és a bálok ideje volt. Egyes vidékeken a legények az ünnep hajnalán a kiválasztott lány ablakába pünkösdi rózsát tettek, máshol mátkatálat küldtek a lány családjának. A mulatság néhol a leány udvarán kiállított májusfa kitáncolással, ledöntéssel volt összekötve.

A pünkösdi szokások tele voltak varázslattal. Úgy tartották, a pünkösd hajnalán szedett harmattól a leányok szebbé váltak, a megtisztított kutak vize egész évre jó egészséget adott, a házakra és az istállókra tűzött zöld ágak pedig megvédték a termést az ártó szellemektől. /5.

(Forrás: hagyomanyokhaza.hu. A címbeli idézet Reviczky Gyulától származik.)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!