Megújulhat a váradi sportélet bölcsője

Jósa Attila

A nagyváradi Ifjúsági Stadion, amely jelenleg a Bihorul Sportiskola használatában áll, hamarosan felújításra kerülhet. A váradi magyarok által Rhédey-kerti pályaként ismert létesítmény modernizációjához szükséges tervezési munkálatokat megkezdte a polgármesteri hivatal. 

„Előkészítjük az Ifjúsági Stadion felújításának dokumentációit. Jelenleg a karbantartási munkálatok jóváhagyási dokumentációjának megszerzését célzó szakaszában vagyunk a projektnek, és mivel egy régi épületről van szó, próbáljuk megszerezni a beavatkozási munkálatok műszaki dokumentációját is, amely megelőzi az építési engedély beszerzéséhez szükséges lépéseket” – nyilatkozta Lucian Popa, a nagyváradi önkormányzat ingatlankezelő igazgatóságának a vezetője egy sajtótájékoztatón. 

Az önkormányzat képviselői már elkezdték a sportbázis rehabilitációs munkálatainak tervezését, hogy az egyszerre legyen használható a hamarosan megépülő, 16.000 férőhelyes új stadionnal. Az új stadion építését az év elején hirdette meg közbeszerzésre az Országos Beruházási Társaság (CNI). 

„Azt szeretnénk, hogy három év múlva, amikor az új stadion elkészül, az Ifjúsági Stadion is felújított állapotban álljon rendelkezésre”. A megvalósíthatósági tanulmány hiányában az igazgató nem kívánta megnevezni az Ifjúsági Stadion felújításának összköltségét. Az igazgató elmondása szerint egyelőre még nem lehet tudni, hogy mennyibe kerülhet a beruházás, mivel jelenleg zajlik annak meghatározása, hogy pontosan milyen fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. 

Kiemelte, hogy egy multifunkcionális pálya létrehozása a cél, amely nemcsak futballmérkőzések, hanem atlétikai és egyéb sportversenyek számára is alkalmas lenne. Ennek érdekében az önkormányzat képviselői nemcsak a futópálya felújítását tervezik a sportpálya körül, hanem a futósávok számának kilencre bővítését is, hogy nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas legyen. Az önkormányzat célja, hogy a beruházás tervezési szakaszát az év első felében lezárja, és ezt követően európai uniós források bevonásával keressen megoldásokat a munkálatok társfinanszírozására. 

„Szeretnénk a lelátók kapacitását az eddigi körülbelül 1000 férőhelyről 5000-re növelni, és különösen azt, hogy hosszában, a lelátók alatt egy edzőtermet alakítsunk ki. Atlétikában, ha nincs fedett edzőterem, nehéz télen edzeni” – tette hozzá Popa. 

A Rhédey-kerti pálya felújítása már öt évvel ezelőtt is felmerült, amikor körvonalazódni látszott az új labdarúgó-stadion végleges helye. Akkor Mircea Mălan alpolgármester vázolta fel az elképzeléseket egy sajtótájékoztató keretében. Az eredeti tervek szerint a sportiskola két sportcsarnokát elbontották volna, hogy két új sportcsarnokot és egy fedett úszómedencét építhessenek. A park felőli főépületet pedig felújítás után étteremként kívánták működtetni, ahogyan az a létesítmény 1895-ös átadásakor is történt. 

Nagy idők tanúja 

A polgári társadalom megerősödésével Nagyváradon a 19. század végén jelent meg a szabadidő fogalma, amely a sportélet fellendülésében is éreztette hatását. Ekkoriban azonban a sokak által csak úri hóbortnak aposztrofált sport még csak korlátozottan volt a szabadidő eltöltésének eszköze, az 1890-es évekig a tömegsport nem alakult ki. Ebben az időszakban indult meg a modern sportegyesületek szerveződése, amelyek jelentős szerepet játszottak a sportélet további fejlődésében. 

A stadion története 1895. június 4-én kezdődött, amikor a Rhédey-kert sportpavilonjának részeként megnyitották. A stadion nemcsak történelmi és érzelmi értékkel bír, hanem építészeti jelentőséggel is. Az északi oldalon található épületet, jellegzetes két tornyával id. és ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte. A város délnyugati részén fekvő létesítmény a város számos sportágának bölcsőjévé vált. Az itt űzött sportágak között szerepelt a torna, a kerékpározás, a tenisz, sőt, egy korcsolyázó-egyesület is alakult. Az első jelentős esemény az 1898-as évre datálódik, amikor a Rhédey-kerti pályán május 14-én megtartották az első kerékpárversenyt. 

Természetesen a várost sem kerülhette el az új őrület, a labdarúgás, a Nagyvárad című lap 1902. május 25-én így vezette fel a Rhédey-kertben lejátszott első mérkőzést: „A Nagyváradon is immár népszerűvé vált football játékot junius hó 1-én mutatják be nyilvánosan a Sporttéren. A football lesz ugyanis a tornakörök versenyének legérdekesebb programpontja. A versenyek védnökségét Gerliczy Félixné bárónő vállalta magára (...) A football csapatok tegnap este tartották az első összpróbát, melyen 20-30-an vettek részt, s a mely igen érdekes látványt nyújtott az érdeklődő közönségnek.” 

Jeles eseménynek számított 1905-ben, amikor a Rhédey-kerti pályára látogatott az angol Bishop Auckland csapata, amely barátságos mérkőzést játszott egy váradi válogatott ellen. 

Az 1911–1912-es években a meglévő pálya mellett egy fedett, fából készült lelátót is építettek, amely több ezer néző befogadására volt alkalmas, így a létesítmény korának egyik legmodernebb stadionjává vált. A stadion története szorosan összefonódott a nagyváradi sportélettel: a NAC 1912. márciusától kezdve játszotta hazai mérkőzéseit itt. A zöld-fehérek az NSE elleni 4–1-es győzelemmel debütáltak a Rhédey-kertben 1912. március 3-án, míg az első hivatalos találkozót 1912. május 6-án vívták a Debreceni MTE ellen, amely szintén a váradiak 4–1- es győzelmével zárult. Ebben az időszakban nemcsak a NAC használta a Rhédey-kertet, hanem a Törekvés, a Makkabea, az Egyetértés és a Bihorul is ezen a pályán osztozott. Az 1912 április 9-én alapított Törekvés hét éven át nem tudta legyőzni a rivális zöld-fehéreket, ám amikor ez végre sikerült, méltó módon ünnepeltek. A korabeli beszámolók az 1919. augusztus 4-én lejátszott 1–0-ás Törekvés-győzelemmel zárult városi derbi után több mint negyven konflis várakozott a pálya előtt a győzteseket ünneplő szurkolók gyűrűjében. A diadal mámorában a lelkes tömeg kifogta a lovakat a kocsikból, és saját kezével húzta be a győztes játékosokat a város központjáig, ezzel is kifejezve határtalan örömét. Egészen 1924-ig a Rhédey-kert adott otthont a NAC csapatának, a zöld-fehérek ekkor egy korszerűbb létesítménybe költöztek, amelyet a Köblös-telep és a vasúti pályaudvar között építettek fel, s amely mind a mai napig a város első számú labdarúgó arénája. 

A labdarúgás népszerűsége nem szorította ki a Rhédey-kertből a többi sportágat, a mai nagyváradi állapotokat ismerve szinte elképzelni is nehéz, hogy a sportbázis területén valaha 21 teniszpálya várta a sportolni vágyókat. Az 1930-as években a stadion új nevet kapott, immáron Mihály vajda néven emlegették, és számos sporteseménynek is otthont adott. A második világháború utáni időszak, valamint a kommunizmus térnyerése után a stadion főként ifjúsági versenyek színhelyévé vált. A létesítmény ismét új nevet kapott, az Ifjúsági Stadion életében pedig új fejezetet nyitott az 1977-es esztendő, amikor a város sportiskolája lett a fő üzemeltetője, ahol atlétikai, labdarúgó, úszó, tenisz, kosárlabda, torna, vívás, cselgáncs és kötöttfogású birkózás szakosztályok várták a fiatalokat. 

Ami a klubcsapatokat illeti, a háború után 25 éven át a Nagyváradi Olimpia játszott itt, majd 1976-tól a rendszerváltoztatást követő időszakig a másodosztállyal is többször kacérkodó Înfrățirea. Az évtizedek során a létesítmény felújításokon is átesett, először 2005-ben, majd 2009-ben, azonban mostanra szükség lenne egy átfogóbb átépítésre, hogy továbbra is méltó helyszín maradjon a váradi sportélet számára.