Gálával ért véget a XVII. Erdélyi Néptánc-antológia

János Piroska
A színház épületében összegyűlt, az antológián résztvevő néptáncegyütteseket, illetve érdeklődő közönséget az est moderátori szerepében Bistey Attila köszöntötte, majd Pálfi Józsefnek, a Csillagocska Alapítvány elnökének adta át a szót, aki János apostol jelenések könyvének 21. részéből idézett, mely a láthatóról a láthatatlanra, a mulandóról a maradandóra irányítja tekintetünket. „Figyeljünk oda népünk, nemzetünk minden értékére, mert ami jó és szép, az mind felülről adatott, felülről kapott ajándék, amit óvni és ápolni kell. Nem hagyhatjuk felelőtlen sáfárként elásva értékeinket, mint elavult kacatokat a múlt földjében, hanem igenis, ki kell ásni őket, le kell törölgetni, élettel kell energizálni és újra helyére állítva engedni, hogy töltsék be szerepüket, küldetésüket a maguk helyén. Százával sorolhatnám nemzetünk szellemi, lelki értékeinek sokaságát, de legyen most elég annyi, amennyit e mostani előadások majd feltárnak számunkra, azért, hogy kedvünket derítsék, s ha nyomukban késztetést érzünk, induljunk el begyűjteni, ápolni és használni őket a maga helyén. Olyan értékek ezek, amelyek használva fényesednek, s mint a szeretet, megosztva sokasodnak. Ha egykor majd népünk, nemzetünk vagy éppen személyesen nekünk kell ott felvonulni, megállni az Örökkévaló Király előtt, akkor majd ne szégyenkezzünk, és ne üres kézzel menjünk, hanem tele zsákkal, tiszta szívvel, lélekkel, mint akik megőrizték a rájuk bízott kincseket, éltették és éltetni is fogják minden időben” –fogalmazott az alapítvány elnöke. 

Novák Irén, a magyarországi Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára rámutatott: hagyományaink olyan biztos kapaszkodót, igazodási pontot jelentenek, amelyekkel a mai világban nemhogy hasznos törődni, hanem egyenesen elengedhetetlen. „Meggyőződésem, hogy éppen ebben a változó, olyan veszélyekkel teli korban szükséges az igazi maradandó és örök értékek felé fordulni. Az erdélyi, gyimesi, moldvai, partiumi néptánc az egyetemes magyar, és bátran állíthatom, hogy az összeurópai kultúra meghatározó eleme, mindannyiunk igazi értéke, olyan felbecsülhetetlen örökség, amit óvnunk és védenünk kell” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Az Erdélyi Néptánc-antológia gálaműsora nemcsak egy folyamat csúcspontja, amelyen a 10 kiválasztott pályázat révén a néptáncegyüttesek bemutatják tudásukat, hanem „mögötte áll számos hivatásos és műkedvelő csoport munkája, a szervezők odaadása, rengeteg idő, felkészülés, még azok számára is, akik most nem lépnek színpadra. Sok-sok ember közös élménye. A hagyományőrzés ugyanis ezt is jelenti, közösség építését, magyar közösségek építését, megtartását, gyarapítását, csodás kincseink, a néptánc, népzene, a magyar nyelv és a magyar identitás védelmét. Talán sokan nem is gondolják, hiszen életük, mindennapjaik részeként élik meg ezt a feladatot, de ezzel a tevékenységgel az egyetemes magyar kultúránk és az egész nemzetnek tesznek felbecsülhetetlen szolgálatot” – jegyezte meg. A gálaműsor keretében Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere által adományozott emlékoklevélben részesült a házigazda Csillagocska Alapítvány, a micskei Görböc Néptáncegyüttes és a Bihari Kézművesek Egyesülete. Az elismeréseket dr. Balogh Júlia, a Csoóri Sándor Alap Tanácsadó Testületének elnöke adta át a szervezetek képviselőinek, aki a továbbiakban szintén szólt a gálaműsor közönségéhez. „Ma a Partiumban, a történelmi Erdélyben és Moldvában több mint 160 magyar néptáncegyüttes működik, többségük az 1989–90-es fordulat után született vagy született újjá. A Csoóri Sándor Alap az idei esztendőben csak itt a Partiumban 48 programot támogatott. (…) A ma fellépő 10 együttes akarva-akaratlanul teljes képet ad a néptáncvilágunk állásáról, a több mint 103.000 négyzetkilométeren fekvő Partiumban és Erdélyben. Majdnem teljes képet láthatunk Nagyváradtól a moldvai Bákóig, a Nyárádmentétől Temesvárig, Segesvártól Kolozsvárig, Zilahig, vagy a Felső-Maros-mentétől Kalotaszegig. Ők valamennyien bizonyítani fogják, hogy amit művelnek, az bizony művészeti tevékenység, azzal a különlegességgel megerősítve, hogy mindeközben rendíthetetlenül képviselik a hagyományőrző jelleget is” – emelte ki dr. Balogh Júlia.
A gála zárómozzanataként Virág Endre, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke elevenítette fel a néptánc-antológia történetét, amelyet 2005 óta szerveznek meg. Mint ismertette, a rendezvény egy tavaszi előválogatóval indul, amelynek során az értékelő bizottság kiválasztja azt a tíz néptánccsoportot, amelynek legszínvonalasabb a koreográfiája és amelyek meghívást nyernek az őszi gálára. Felszólalásában köszönetet mondott az esemény támogatóinak, a házigazda Csillagocska Alapítványnak, illetve mindazon táncosoknak, akik heti rendszerességgel részt vesznek a táncpróbákon, éltetik a néptáncot.

Az est során a házigazda Csillagocska Néptáncegyüttessel együtt tíz formáció lépett színpadra: a Kikerics Néptáncegyüttes (Segesvár), a Csurgó Néptáncegyüttes (Magyaró), az Eszterlánc Néptáncegyüttes (Temesvár), az Ifjú Bekecs Néptáncegyüttes (Nyárádszereda), a Cifra Néptáncegyüttes (Méra), a Napsugár Néptáncegyüttes (Marosvásárhely), a Szarkaláb Néptáncegyüttes (Kolozsvár), a Százlábú Néptáncegyüttes (Sepsiszentgyörgy), a Szeret Néptáncegyüttes (Bákó), a Terbete Néptáncegyüttes (Zilah). A gálaműsor különlegessége volt, hogy a fellépő együttesek nem feltétlenül saját tájegységük néptáncát mutatták be, így például a sepsiszentgyörgyiektől zempléni, hegyközi táncokat, a zilahiaktól rábaközi táncokat láthattunk, ugyanakkor a magyar mellett a román néptáncból is kaphattunk ízelítőt: méhkeréki és nádasmenti román táncok is színpadra kerültek.