Groteszk komédia az új évad első előadása

Pikó Stefánia

Erős produkcióval nyitotta meg az aktuális évadot a Szigligeti Társulat. A revizor groteszk történetét láthattuk múlt vasárnap a nagyszínpadon Kovács D. Dániel rendezésében, akitől korábban A Schroffenstein család című, meglehetősen megosztó produkciót, illetve az Én, a féreg – Kafka-kabaré című, szintén provokatív előadást tekinthettük meg. Az említett produkciókhoz képest A revizor feltehetően egységesebb visszajelzéseket fog kapni, ezt bizonyítja az előadást követő álló ováció is.

Gogol szatírája egy korrupt, önző és kicsinyes társaságot mutat be, akik egy Isten háta mögötti orosz kisváros vezető pozícióban lévő alakjai. Az iskolaigazgató (Tőtős Ádám), a járásbíró (Dimény Levente), a kórházigazgató (Csatlós Lóránt), a rendőrkapitány (Kiss Csaba) egytől-egyig a morális hiányosságok mintaképei, az emberi gyarlóság különböző fokozatait testesítik meg. Élükön áll a polgármester (Balogh Attila), akinek felesége (Tasnádi-Sáhy Noémi) és lánya (Kocsis Anna) is „megéri a pénzét”. A már-már végletekig feszített ostobaság és erkölcstelenség nevetségessé válik, ezen a néző remekül szórakozik, egészen addig, amíg egy-egy jól időzített jelenet az arcára nem fagyasztja a mosolyt, de épp csak egy pillanat erejéig. Ezekben a pillanatokban pedig érdemes felidézni azt a közmondást, amely Gogol drámájának elején olvasható: „Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde”.

A színdarab bonyodalma a revizor érkezéséből fakad, illetve az ebből kibontakozó félreértésből. A bagázs egy fővárosi hivatalnoknak, Hlesztakovnak (Sebestyén Hunor) véli a revizort, pedig valójában csak egy céltalanul kallódó, pénz nélküli fiatal. Hlesztakov el akarja nyerni apja elismerését, hogy bebizonyítsa: támogatás nélkül is képes boldogulni. Hamar világossá válik, hogy teljesen elveszett – nem talál munkát, és a pénzét is elherdálta. A félreértés azonban kapóra jön, és amikor világossá válik a számára, hogy ezek a lebukástól rettegő elöljárók bármit hajlandók megtenni azért, hogy ne derüljön fény üzelmeikre, egyre aljasabb módokon él vissza helyzetével. Közben a polgármester is egyre sötétebb eszközökhöz folyamodik, míg végül, amikor Hlesztakov lelepleződik, a káosz teljesen elszabadul.

Üdítően alantas

Gogol drámája szépen „rásimult” a Szigligeti alkotócsapatára, amely a félreérthetetlen kiszólásokkal ennél jobban nem is szólhatott volna a nagyváradiakhoz. A görbe tükör nem maradt meg a mindenkori emberi gyarlóságoknál, hanem városunk jelenére is reflektált például akkor, amikor a polgármester minél több munkálat beindítására szólította fel a rendőrkapitányt, hogy lássák: itt aztán dolgoznak az emberek. A nézők nagyra értékelték ezeket a kapcsolódási pontokat és összességében ezt a sötét, mégis éppen annyira szórakoztató történetet. Bár nem ez volt az események csúcspontja, már azért a – műben egyébként nem megtalálható – monológért is érdemes megnézni az előadást, melynek során a polgármester felesége hosszasan ecseteli végeláthatatlan, felszínes vágyait. Olykor még a levegőből is kifogy, és úgy tűnik, a helyzet nem fokozható tovább, de akkor elhangzik, hogy pávát akar a kertjébe, és azon aggódna, vajon fehér bengáli tigrisei felfalják-e majd a pávát.

A produkció minden egyes karaktere különc és rendkívül szórakoztató: Ivana Kuzmics Spekin (Tóth Tünde), a titkár, aki rendszeresen lesi az elöljárók keresési előzményeit; Hrisztyian Ivanovics Hübner (Scurtu Dávid), az orvos, akiről tulajdonképpen csak annyit tudunk, hogy nem akar ott lenni, és valami miatt románul beszél; Vlasz (Nagy László Zsolt), a pincér, aki disznóvágás közben idéz klasszikusokat; és a két gazda (Szabó Eduárd és Szotyori József), az elszakíthatatlan kaotikus páros. Az egyetlen, aki úgy tűnik, hogy valóban eszes, az Olga (Ilyés Klaudia), ám ebben a groteszk világban a sors nem bánik vele kegyesen.

A nagyváradiak legközelebb november 9-én, szombaton 17 órától, majd november 10-én, vasárnap 19 órától tekinthetik meg A revizort a Szigligeti Színházban.