Nem csak dekoráció: végre kiderült, miért van masni a női bugyikon

Női fehérnemű manapság már szinte számtalan színben és formában kapható. A klasszikus fehér és fekete mellett a szivárvány minden színében árulnak bugyikat és melltartókat, felsőket is. Rengeteg díszítés is kerül a fehérneműkre, a csipkétől kezdve a szalagokon át a strasszokig, flitterekig mindenki megtalálhatja a neki tetszőt.

Hosszú története van a masninak

Még évszázadokkal korábban kerültek rá az első masnik a női bugyikra. Sokáig a nők egyébként sem hordtak bugyit, inkább rövidebb vagy hosszabb alsóinget. A 15. századból azért már említik a feljegyzések a női bugyogót, amely a bő, térdig érő fazont jelentették. A női bugyogó Spanyolországban bukkanhatott fel, majd a 16. században Európa más részeire is eljutott.

A 19. század elején, amikor az empire stílus beköszöntött, a ruhák egyre testhez simulóbbak lettek, az anyaguk is vékonyabb lett, így kellett valami, ami melegen tartja a női testet. Ekkor jött divatba a hosszú alsónadrág.

1840 környékén pedig az abroncsszoknyákért őrült meg a világ, amelyek alatt már sokan (főleg a tehetősebbek) hordtak bugyit.

Az 1870-es évek második fele fordulópontot hozott, ekkortól ugyanis a legtöbb bugyit középen teljesen összevarrták, így kényelmesebb lett, ráadásul kánkánt is viszonylag szemérmes módon lehetett benne táncolni. 

Az 1920-as években a nők kényelmes, egyszerűbb szabású ruhákat kezdtek el viselni, fehérneműjük is kisebb, vékonyabb és testhezállóbb lett – és így takarékosabb is, amely az első világháború utáni időkben szintén fontos szempont volt.

Ezek a bugyik már hasonlítottak arra, amit napjainkban is megszoktunk.

A női bugyikon a masni mellett még a kis zseb funkciójával sem lehetnek sokan tisztában – a life.hu cikkében viszont erre a kérdésre is választ kaphatnak.

Borítókép: illusztráció