Nem lesz egyeduralmuk az elektromos autóknak

Csak zéró lokális károsanyag-kibocsátású járművet lehet forgalomba helyezni az Európai Unióban 2035 után. Ezt a döntését nemrég felülvizsgálta az EU, és jelen állás szerint szintetikus üzemanyaggal megmarad a robbanómotorok világa – írja a Világgazdaság. 

Knezsik István, az Autós Nagykoalíció és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke szerint hibás az uniós direktíva, a globális károsanyag-kibocsátásnak ugyanis csak a 6-8 százalékáért felelnek a személyautók, a teljes közlekedés (a hajóktól a repülőkig) viszont a kibocsátás 18-21 százalékát teszi ki. Továbbá meglátása szerint a károsanyag-kibocsátást érdemes a jármű teljes életciklusán keresztül vizsgálni: eszerint 

a gyártástól a megsemmisítésig tartó életút során hajtástól függetlenül ugyanakkora az autók ökológiai lábnyoma és károsanyag-kibocsátása.

A szakember szerint a tudatos közlekedés ott kezdődik, hogy a felhasználó olyan eszközt vásárol, amely a mindennapi közlekedéséhez passzol. „Egy magyar autós átlagosan 13 500 kilométert vezet egy évben, elektromos autót csak annak kellene vásárolnia, aki legalább évi 50 ezer kilométert közlekedik, és még így is az autó élete első hat évében csak azt a kibocsátást spórolja meg, amelyet a gyártása során elszenvedett a környezet” – emelte ki a VG-nek Knezsik István. Jelenleg elképzelhetetlen, hogy néhány évtizeden belül csak elektromos autók legyenek az utakon, ebben az esetben ugyanis csak a közlekedés fenntartásához legalább két paksi atomerőműre lenne szükség párhuzamosan. Éppen ezért fontos, hogy többféle hajtáslánc is elérhető legyen.

Több gyártó már évek óta fejleszt motorokat olyan szintetikus üzemanyagokhoz, amelyeket műanyaghulladékból lehet előállítani. A szakember elmondása szerint ezzel az üzemanyaggal a meglévő 1,7 milliárd járművet is lehetne üzemeltetni, és az üzemanyag-ellátás mellett a rengeteg műanyaghulladék sorsa is rendeződne. Úgy véli, a benzines, a dízel, az elektromos és a különböző hibrid hajtású autók között a szintetikus üzemanyaggal működőknek is helyet kell kapniuk, ahogy velünk vannak a CNG- vagy LNG-hajtások is. Ezek mellett még kétféle hidrogénhajtás is elérhető lesz szélesebb körben a következő évtizedben, és folynak olyan kutatások, amelyeknek az eredményeit tíz éven belül már hasznosítani tudja a társadalom.

– Az üzemanyag-forgalmazók lesznek nehéz helyzetben, mert a körülbelül tizenkétféle hajtáslánchoz legalább nyolcféle üzemanyagot kell majd tárolniuk, és elektromos töltőket is be kell szerelniük.

– hangsúlyozta Knezsik István. 

A teljes írás és a hozzá tartozó podcast ITT található.

Borítókép: Illusztrációfotó / Somogyi Hírlap / Lang Róbet