Kránitz Krisztián zsebből adott húszmilliós kölcsönt készpénzben

A Magyar Nemzet birtokába került földhivatali dokumentumok és szerződések bizonyítják, hogy Kránitz Krisztián, a kispesti vagyonkezelő igazgatója 2017 decemberében 21,6 millió forintot adott kölcsön egy vállalkozónak. Kránitz vagyonnyilatkozatában azonban nincs nyoma ennek a tranzakciónak.

Egy kispesti vállalkozó bajba került 2017 telén. Az elektronika területén üzletelő cégvezető több projektje is bedőlt, szorult, de nem kilátástalan helyzetbe jutott. Ahhoz, hogy megmentse cégeit, áthidaló kölcsönre volt szüksége. Mivel gyorsan kellett a pénz, ezért nem bankhoz, hanem a baráti köréhez fordult. Miután többen is nemet mondtak, a vállalkozó úgy döntött, hogy Kránitz Krisztiánhoz, a kispesti vagyonkezelő igazgatójához fordul segítségért, aki ekkoriban szocialista önkormányzati képviselő is volt. Kránitz több szempontból is kézenfekvő választásnak tűnt. A vállalkozó ismerte régről a politikust, aki egy nagy családi házban élt, menő autókkal közlekedett, egyszóval olyan embernek tűnt, aki kihúzhatja őt a bajból.

21,6 millió készpénzben

Amikor a régi ismerősök, Kránitz és a vállalkozó találkoztak, a szocialista politikust nem kellett sokat győzködni, hogy kölcsönadja a pénzt, ám volt egy feltétele: biztosítékot kért. A vállalkozó a pénzért cserébe vállalta, hogy két Fejér megyei ingatlanára vételi jogot jegyeztet be Kránitz Krisztián nevére, ami meg is történt. Ez azt jelenti, hogy a vagyonkezelő igazgatója a szerződésben meghatározott feltételek mellett – például a kölcsön vissza nem fizetése esetén –, egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja a telkeket egy szerződésben meghatározott vételáron.

A Magyar Nemzet által megszerzett földhivatali dokumentumok szerint Kránitz Ferenc Krisztián kispesti lakos vételi jogát 2017. 12. 22-én jegyezték be a Velencei-tó partjához közel eső, 770 négyzetméteres telekre. A bejegyezés eredetileg 2018. 12. 31-ig volt érvényes, a vagyonkezelő igazgatója eddig élhetett volna jogával. A szóban forgó másik telek tulajdoni lapjára is ugyanekkor, ugyanezekkel a feltételekkel került fel Kránitz Krisztián neve a földhivatal nyilvántartása szerint. A vételi jogot azonban az iratok szerint még a határidő lejárta előtt törölték, valószínűleg azért, mert a vállalkozó visszafizette a kölcsönt, amelynek összegéről a Magyar Nemzet birtokába jutott kölcsönszerződés árulkodik.

A dokumentum 2017. december 5-i keltezésű, amelyben Kránitz Krisztián jogosultként, a vállalkozó és hozzátartozója pedig kötelezettekként vannak megnevezve. A vagyonkezelő igazgatója 21,6 millió forintot adott kölcsön a vállalkozónak egyéves időtartamra, amelyet a futamidő lejárta előtt egy összegben kellett visszafizetni. A tartozást készpénzben, egy összegben kapta meg a vállalkozó.

„A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Ptk. 6:225 § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján a Kötelezettek a Jogosult részére a tulajdonukat képező […] hrsz. alatt felvett és természetben […] belterület […] hrsz. alatt felvett ingatlanok 1/1-ed tulajdoni illetőségére a jelen szerződés aláírásától 2018. év december hó 31. napjáig bezáróan terjedő határozott időre vételi (opciós) jogot engednek. Vételi joga alapján a Jogosult a jelen pontban rögzített ingatlanok tulajdonjogát egyoldalú jognyilatkozattal vásárolhatja meg” – áll a szerződésben.

A szerződést Kránitz Krisztián ügyvédje írta meg: dr. Friedman Róbert igen képzett jogásznak tűnik, ugyanis dolgozik a vagyonkezelőnek, képviselte Kránitzot válása során, sőt még egy helyreigazítási kérelmet is küldött lapunk számára egy kispesti óvodát érintő cikkünk miatt. Egy korábbi ügy kapcsán egyébként úgy tűnik, hogy kiváló ingatlanbefektető is, mivel kedvező áron jutott egy önkormányzati telekhez a XIX. kerületben. Mint arról lapunk is beszámolt, a Kőrös köz–Maros köz–Szamos köz melletti, háromszög alakú terület értékesítéséről 2018 nyarán döntött az önkormányzat, a telek kikiáltási ára 18,5 millió forint volt. A vásárláskor hatályos szabályok kikötötték, hogy a telek nem beépíthető, ám az ügylet lebonyolítása után másfél évvel – bizonyára csodálatos véletlennek köszönhetően – az ingatlan lakóövezeti besorolást kapott. A kilencezer négyzetméteres „legelő” harminc százalékban lett beépíthető, ami elképesztően megnövelte az ingatlan értékét, Friedman ezzel nagy üzletet csinált.

Erről sem számolt be

A kispesti vagyonkezelő igazgatója már korábban is belekeveredett egy vagyonnyilatkozati botrányba egy spanyolországi ingatlanvásárlás kapcsán. Mint azt a Magyar Nemzet elsőként és teljes részletességgel feltárta, Kránitz Krisztián a festői spanyol tengerparton, Orihuela-Costán vásárolt nyaralót 2018 decemberében. Később a lapunkban közzétett dokumentumok alapján a Momentum kispesti politikusa, Paróczai Anikó ellátogatott Spanyolországba, és le is filmezte az ingatlant – annak tulajdoni lapját pedig a rajta levő személyes adatokkal együtt nyilvánosságra hozta, amely miatt Kránitz feljelentette személyes adatokkal való visszaélés miatt. Az ügy lényege az volt, hogy Kránitz „kifelejtette” a spanyol tengerparti villát a 2019 januárjában leadott vagyonnyilatkozatából. Később az igazgató azzal magyarázta mindezt, hogy a vagyonnyilatkozat leadása, azaz 2019. január 31-e után érkezett meg hozzá a papír arról, hogy minden jogszerűen lezajlott, és a birtokába került az ingatlan. Mivel Kránitz nem indult a 2019-es önkormányzati választáson, így nyilvános vagyon­nyilatkozatot arra az évre már nem kellett leadnia.

Ebben az ügyben, a 21,6 milliós kölcsön kapcsán azonban a szocialista politikus már erre sem hivatkozhat, ugyanis a szerződés 2017. december 5-én jött létre, amelynek szövegében az áll: „Kötelezettek [a vállalkozó és hozzátartozója] a kölcsönösszeg felvételét a jelen szerződés aláírásával is elismerik és nyugtázzák.” Vagyis a pénz átadásra került.

A kispesti önkormányzat honlapján elérhető Kránitz Krisztián 2017-es évre vonatkozó vagyon­nyilatkozata, amelybe a lapunk által megszerzett dokumentumok alapján valótlan adatok kerültek. Az önkormányzati törvény előírja, hogy a vagyon­nyilatkozatokban az önkormányzati képviselőknek nyilatkozniuk kell az illetményalap hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelésről vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelésről. A szocialista politikus ezeket a részeket kihúzta vagyonnyilatkozatából, jelezve, hogy nincs ilyen. A lapunk birtokába került dokumentumok azonban ennek ellenkezőjéről tanúskodnak.

Ennél is érdekesebb, hogy Kránitz úgy adott kölcsön 21,6 millió forintot ismerősének, hogy közben 35 millió forintnyi adóssága volt egy pénzintézettel szemben – áll az igazgató vagyonnyilatkozatában, már ha annak bármi köze van a valósághoz. A képet némileg árnyalja, hogy takarékbetétben 15 millió forinttal rendelkezett, míg 17 millió forintnyi készpénze volt. Érdekesség: az előző évhez képest Kránitz megtakarításai nyolcmillióval, készpénzállománya kétmillió forinttal növekedett, vagyis tízmillió forintot spórolt úgy, hogy éves jövedelme hatmillió forint. Ha valakinek nem jön ki a matek, azzal bizonyára nincs egyedül, de szerencsére a kispesti hangfelvételek eligazítást adnak a témában.

Miből él Kránitz Krisztián?

„Elmondta, hogy neki van egy olyan folyószámlája, ahova csak az önkormányzattól kapott pénz érkezik, ő ahhoz hozzá sem nyúl” – mondta ­Lackner Csaba a kispesti hangfelvételeken Kránitzcal kapcsolatban. Lackner beszélgetőtársai elmondták, hogy ez azért butaság, mert felmerül a kérdés, hogy akkor miből él.

Lackner más részleteket is elárult arról, hogy Kránitz Krisztiánnak honnan származik a jövedelme. Egy esetben például felelevenített egy történetet, amely szerint Somogyi László vállalkozó – Somogyi Lászlóné szocialista önkormányzati képviselő férje –, egy helyi beszállító kénytelen volt pénzt adni Kránitznak, hogy továbbra is kapjon munkákat a kerületben. A történet szerint 12 millió forint landolt ekkor a vagyonkezelő igazgatójánál. Ám Lackner elmondásából úgy tudjuk, hogy nemcsak Somogyi osztott vissza neki, hanem egy helyi vállalkozó, Lakatos József is, akinek a cége szintén százmilliós megbízásokat kap a vagyonkezelőtől.

Lackner arról is beszámolt, hogy miért nem indulhatott Kránitz 2019-ben az önkormányzati választáson. A történet szerint a kispesti MSZP-ben az egész tagság tudta, hogy mennyit tett zsebre a vagyonkezelő igazgatója, és még Burány Sándornak, Kispest szocialista országgyűlési képviselőjének sem „osztott vissza”, ezért a politikus kiszavaztatta a jelöltek közül.

Gajda Péter polgármester 2020 júniusában adott ki egy Antikorrupciós és tényfeltáró vizsgálatok című jelentést, amelyet a jegyzői iroda tagjaival és Bernát Péter irodavezetővel közösen jegyeztek. Ebben megvizsgálták Kránitz vagyonnyilatkozatát is, és mindent rendben találtak, csupán az igazgatóval egy háztartásban élők adatait, valamint azok jövedelmi, vagyoni viszonyaival kapcsolatos hiányosságokat találtak. Az elmaradást az igazgató pótolta.

Az már csupán érdekesség, hogy Gajda lett tavasszal az összeférhetetlenséget és vagyonnyilatkozatokat ellenőrző bizottság elnöke a Fővárosi Közgyűlésben Karácsony Gergely és Horváth Csaba MSZP-s zuglói polgármester ajánlásával.

Baloldali botránysorozat Kispesten

A Magyar Nemzet és a Hír TV egy éve hozta nyilvánosságra a kispesti kép- és hangfelvételeket. A mintegy ötvenórányi hanganyagot 2019 nyarán vették fel több összejövetel, buli alkalmával. A videókon és hanganyagokon főként Lackner Csaba beszél, aki 2002 óta volt önkormányzati képviselő az MSZP színeiben, a politikus az ötödik újraválasztásáért indult tavaly ősszel, így mondhatni, bennfentesnek számított szocialista körökben. Lackner azzal dicsekedett barátainak: ő maga és párttársai az elmúlt években milliárdokat loptak a XIX. kerületből.

„Aki az önkormányzati politikában nem keresi meg az évi százmillió forintot, az hülye” – hallható elhíresült mondata a felvételeken. Lackner a módszert is felfedte: a pénzt nem közvetlenül a büdzséből veszik el, az külső vállalkozóktól jön vissza. Lackner, társaival beszélgetve a konkrét ügyekről, korrupcióval vádolta meg Gajda Péter polgármestert (MSZP), Kránitz Krisztiánt (MSZP, képünkön), a kispesti vagyonkezelő vezetőjét, Burány Sándor országgyűlési képviselőt (MSZP), Kertész Csaba alpolgármestert (DK), Somogyi Lászlóné (MSZP) és Fekete László (MSZP) önkormányzati képviselőket, Somogyi László, Lakatos József és Kormos Gábor vállalkozókat és számos, az önkormányzatnál vezető beosztásban dolgozó hivatalnokot, valamint másokat. A felvételen elhangzó információkat azóta részben az élet igazolta: Lackner a tervekről mesélve számos olyan dolgot fedett fel ismerősei előtt, amelyek később megtörténtek, nemrég pedig egy tanú is igazolta, hogy Lackner szavai elhangzottak. A hatóságok jelenleg is vizsgálódnak.