A járványellenes együttműködés erősítéséről döntöttek a G7-vezetők

A koronavírus-járvány elleni válaszlépések összehangolását célzó együttműködés erősítéséről állapodtak meg pénteki virtuális értekezletükön a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) vezetői.

A záróközlemény szerint, amelyet a hetek soros elnöki tisztségét betöltő brit kormány ismertetett Londonban, a koronavírus elleni védőoltások és gyógyszerek kifejlesztésének felgyorsítására létrehozott, ACT-A nevű ENSZ-program, illetve a szerényebb jövedelmű országok oltóanyag-ellátására életre hívott COVAX beszerzési program finanszírozására több mint 4 milliárd dolláros új kötelezettségvállalásról született döntés az értekezleten.

A kommüniké szerint a két programot a G7-csoport így most már 7,5 milliárd dollárral támogatja.

A videókapcsolattal megtartott értekezleten – amelyen Boris Johnson brit kormányfő elnökölt – a résztvevők megállapították: a koronavírus-járvány tanulsága az, hogy a világnak erőteljesebb védelemre van szüksége a jövőbeni globális egészségbiztonsági kockázatok ellen.

Ennek érdekében döntés született arról, hogy a G7-országok együttműködnek az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság alkotta G20-csoporttal és másokkal, azzal a céllal, hogy globális egészségügyi és egészségbiztonsági struktúra jöjjön létre a járványügyi felkészültség biztosítására.

A hét ország vezetői megállapodtak abban is, hogy megvizsgálják egy globális egészségügyi szerződés létrehozásának lehetőségét és potenciális előnyeit.

A záróközlemény leszögezi azt is, hogy a G7-országok példátlan mértékű ösztönző intézkedésekkel támogatták gazdaságaikat: az elmúlt egy évben együttesen több mint hatezer milliárd dollárt fordítottak gazdaságélénkítésre.

Boris Johnson az értekezlet előtti nyilatkozatában azt kérte a G7-csoport többi országától – az Egyesült Államoktól, Japántól, Kanadától, Németországtól, Olaszországtól és Franciaországtól -, hogy támogassák azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen.

A brit miniszterelnök szerint hatalmas és példátlan globális vívmány, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni.

Johnson szerint azonban ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább, akár kétharmadával csökkenteni, lehetségessé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak.

A brit miniszterelnök megerősítette pénteken azt is, hogy Nagy-Britannia kész a saját igényeit meghaladó mennyiségű koronavírus-vakcinát a COVAX beszerzési program rendelkezésére bocsátani.

A brit kormány 407 millió dózist rendelt hét gyártótól a koronavírus elleni vakcinából. Matt Hancock egészségügyi miniszter minapi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „ez nyilvánvalóan több, mint amennyire a brit lakosságnak szüksége van”, és a brit kormány kész a hazai szükségleteket meghaladó vakcinakészleteket megosztani más országokkal.