Az idén is az online térbe kényszerült a nagyböjti elmélyülés

Egy évvel ezelőtt, a nagyböjtben nagyon vártuk, hogy megszűnjön a járvány, most viszont sokunkban ott van az érzés, hogy a pandémiának egyszerűen nem akar vége szakadni, mostanra megtanultunk ezzel a helyzettel együtt élni – mondta el az idei nagyböjtről Dunaharaszti–Taksony római katolikus káplánja a Magyar Nemzetnek. Bógár Zsolt kiemelte: ma már mindenki tudja, hogy este nyolc órára haza kell érni, a maszknak pedig mindig ott kell lennie nálunk, mint a slusszkulcsnak vagy a lakáskulcsnak.

„Az egész húsvéti előkészületet meghatározta az a lelki deformitás, amivel mindannyian találkozunk. A járvány nemcsak fizikailag roncsol sokakat, hanem lelkileg is pusztító.

A pandémia miatt nem találkozhatunk egymással, nem kereshetjük fel szeretteinket, és megküzdünk, szembenézünk saját gyöngeségeinkkel is a bezártságban. Nagyon sokan Istenhez kiáltanak, hogy miért engedi eluralkodni a betegséget. Még bennem is megfogalmazódott ez a kérdés, amikor egy gondolat ütötte meg a fülemet, amit egy zsidó lágerben jegyeztek fel. Egy ismeretlen személy azt írta, hogy „hiszek a napsütésben, akkor is, ha nem süt a nap, hiszek a szeretetben, akkor is, ha nem érzem, és hiszek Istenben, akkor is, ha nem hallom őt”. Ezen elgondolkodtam, és ennek megértése nagyon sok erőt adott” – fejtette ki a katolikus káplán. Bógár Zsolt atya hozzáfűzte, a második és harmadik hullám azért is volt nehéz, mert ősszel és télen tombolt, amikor nem volt fény, és ennek hiánya amúgy is sokakat megvisel. Szavai szerint a hozzátartozóink, barátaink szeretetét is nélkülöznünk kellett, noha tudjuk, hogy szeretnek minket.

„Most nem értjük a miérteket, de egy biztos, Isten szüntelenül megerősít minket. S azt mondom, hogy mosolyogjunk, mert bár nem látszik a maszk mögött, de nekünk erőt ad.

S fontos, hogy pozitívan álljunk a legnehezebb helyzet elé is” – jegyezte meg. Bógár Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon sok koronavírusban elhunytat temetnek, de alig akad köztük olyan, aki a hívő közösségük tagja. „Mintha Isten megvédené az övéit, akik hozzá imádkoznak” – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy húsvétkor a szertartásokat online lehet majd követni, és a világhálón tartják a kapcsolatot a hívekkel is.

Hangsúlyos lett az ima

Albert-Nagy Ákos unitárius lelkész szerint egyszerre volt könnyebb és nehezebb is a mostani nagyböjt, a húsvéti felkészülés. „Abban az értelemben könnyebb idén, mint tavaly volt, mert már nem az első alkalom, hogy különböző korlátozások bonyolítják a húsvéti felkészülést. Amiatt viszont, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma erőteljesebben jött, a böjtnek egy olyan oldalát erősítette fel bennem, amit eddig nem gyakoroltam annyira.

Eddig a böjtnek a megvonás, az elvétel volt a célja, most viszont sokkal hangsúlyosabb lett az ima, illetve az arra való buzdítás.

Most nagyon fontos, hogy magunkért és egymásért is hangsúlyosabban imádkozzunk. Főként azért is kell így tennünk, mert van egy nagyon komoly kísértés, a félelem, ami, ha eluralkodik, akkor pánikba eshetünk, és elveszíthetjük a stabil talajt a lábunk alól. A félelem ellen egymást is bátorítva kell küzdenünk” – mutatott rá Albert-Nagy Ákos.

Az unitárius lelkész kiemelte: a nagyböjti előkészület után jön a korona, húsvét, maga a feltámadás reményt ad.

Azt üzeni, hogy van örök élet, és így nincs mitől félnünk, Isten velünk van.

„A hétvégén, ebben a speciális helyzetben, kirándulunk a családdal, mivel nincsen szolgálat, mivel az egyházközségek online istentiszteleteket tartanak. A vasárnapi Úrvacsorán én is ott leszek a képernyő előtt a többi lelkészhez hasonlóan. Elfogadjuk a jelenlegi helyzetet, miként a híveinken is ezt tapasztaljuk. Az emberek többnyire bíznak az oltóanyagokban, az emberekben és az utasításokban, és hinni akarják, hogy jót tesznek velük” – fogalmazott.

„Ez egy gyászidőszak”

A húsvéti felkészülési időszakot nem tudtuk közösségileg átélni, a Biblia órákat és nagyobb részt az istentiszteleteket is online tartjuk, pedig a személyes találkozásokon tudnák igazán elmélyülni, és meg tudnánk beszélni, hogy a másik min megy keresztül – mutatott rá az Őrmezői Református Gyülekezet lelkésze. Márkus Tamás kitért arra: annyiban aktuális most a kérdés, hogy a Bibliában a böjt sokszor a gyászhoz, a bánathoz és az érzelmi mélypontokhoz kötődik, elég csak Dávid és Betsabé történetére gondolni.

„Tágabb kontextusban is igaz, hogy ha bánatosak, elkeseredettek vagyunk, akkor a böjt az egy természetes emberi válasz.

Még az is megtapasztalja, aki nem is böjtöl, hogy ha valami nagy érzelmi megrázkódtatás éri, akkor nincs is kedve enni. Pontosan erről van most szó, mert mi, keresztények is rezonálunk az emberek bajaira. Ugyan a legtöbben nem látjuk a naponta eltávozó több száz embert, de tudunk róluk, így ez egy gyászidőszak” – mondta Márkus Tamás. Hozzátette: a vírus ugyanakkor sok mindenre ráébreszti az embereket, hogy mit és hol rontottak el, és hol kellett volna visszafogniuk magukat. Szavai szerint ilyen értelemben a böjt a bűnbánathoz is kapcsolódik.

Keresztény bizonyságtétel

Az viszont nagy kérdésnek tartja, hogy az emberek mennyit hajlandóak változtatni korábbi életükön. „Azt látom, hogy nagy lózungok, álmok, programszövegek hangoznak el, de az emberek zöme ott folytatja majd, ahol a pandémia előtt abbahagyta. Talán az emberi élet végessége, hogy látjuk, mennyire egy cérnaszálon függ az egzisztenciánk, képes egyeseket megváltoztatni, és a hit felé terelni.

Másokat viszont ez a helyzet éppen a teljes elbutulás felé lökhet, sokan lesznek, akik mindentől elzárkóznak, és csak a saját igényeik kielégítésével foglalkoznak majd úgy, hogy olyan dolgokhoz nyúlnak, amelyekkel még az érzékelésüket is eltompítják”

– fejtette ki.

Hozzátette: ez a mostani helyzet azonban a keresztény ember figyelmét a hitünk központjára kellene, hogy irányítsa, ami Krisztus halála és feltámadása. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem a földi élet a végcél, a kiteljesedés, hanem várjuk az újat, így a mostani helyzet, a járvány, a tragédiák és a tömeges halálozás miatt is a feltámadásra kell, hogy összpontosítsunk. „Ez az élet nem tökéletes, de az a világ, ahová készülünk, létezik és fizikailag egyszer mindannyian fel fogunk támadni. Ez a keresztény bizonyságtétel, ez húsvét lényege” – fogalmazott Márkus Tamás.

Borítókép: keresztet visznek vállukon férfiak a virágvasárnapi barkaszentelés után tartott bibliai keresztúton a debreceni Kossuth téren 2019. április 14-én