Fűrész Tünde: aki gyermeket nevel, az akár anyagilag is járjon jobban

Fűrész Tündével a Magyar Nemzet készített interjút.

A kormányzat július 1-jétől vezette be a csed100-at, ami azt jelenti, hogy a csecsemőgondozási díj a korábbi hetven százalékról a bruttó fizetés száz százalékára emelkedett. Milyen változásokat hoz ez az intézkedés az édesanyák és a családok életében?

Európában egyedülálló módon a pandémia ideje alatt is megőriztük a családvédelmi akcióterv adta lehetőségeket és intézkedéseket, sőt a családtámogatások köre még bővült is. Nemcsak a július 1-jével bevezetett csed100-zal: jövő év január elsejétől a fiatalok szja-mentessége is életbe lép, és ha elérjük az 5,5 százalékos GDP-növekedést, akkor minden olyan szülő, aki gyermeket nevel, vissza fogja kapni a befizetett személyi jövedelemadójának egy részét. Ezek nagyon jelentős intézkedések, amelyek mind azt szolgálják, hogy aki gyermeket nevel, az akár anyagilag is jobban járjon, mintha nem vállalt volna gyermeket. Ez a fő üzenete a csed100-nak is, hiszen egy édesanya a gyermeke születése után a korábbi bruttó fizetésének a száz százalékát kapja meg, amiből most már csak a személyi jövedelemadót kell befizetnie, járulékokat nem, tehát gyakorlatilag több pénzt kap kézhez, mint korábban, amikor még dolgozott.

Továbbá vannak olyan családok, amelyeknek még a személyi jövedelemadót sem kell megfizetniük.

Igen, a negyedik vagy többedik gyermeküket szülő édesanyák szja-mentességet élveznek, jövő évtől pedig a 25 év alatti anyák is mentesülnek a 15 százalékos szja befizetése alól, így a bruttó fizetés az ő esetükben is nettóvá válik a szülést követő első fél évben. Emellett a családi adókedvezmény miatt is lesznek olyanok, akik a gyermekük születése után megkaphatják a bruttó fizetésüket nettó csecsemőgondozási díjként.

Ezek a támogatások a gyermeküket egyedül nevelő vagy egyszülős családokat is érintik?

A csecsemőgondozási díj és az anyasági támogatás is – amely kifejezetten a szülés időszakához kapcsolódik – olyan támogatások, amelyek csak az édesanyákat illetik meg, akkor is, ha van párjuk és akkor is, ha nincs.

A családvédelmi akcióterv bevezetése óta már statisztikailag is kimutatható, hogy hazánkban nőtt a gyermekvállalási kedv. A csed100 is hasonló ösztönzővé válhat?

A csed100 óriási segítség annak az édesanyának, aki eddig azon gondolkozott, hogy hogyan fog megélni a fizetése nélkül, amikor megszületik a kisbabája. Később, a csed lejárta, vagyis a gyermekágyas időszak fél éve után, amely az anya és a baba számára is egy meghatározó életszakasz, már minden korlátozás nélkül vissza lehet térni a munkaerőpiacra. Ebben nagy segítséget jelent a gyed extra, a folyamatosan bővülő bölcsődei rendszer vagy akár a nagyszülői gyed, azonban a gyermekágyi időszak, a szoptatás időszaka az édesanya és gyermeke közötti kötődés kialakulásának az időszaka, amelyet nem lehet átadni senki másnak. Ebben nyújt nagyon jelentős támogatást a csecsemőgondozási díj korábbi hetven százalékról száz százalékra emelése.

Hogyan látja, azok a fiatalok, akik szeretnének családot alapítani, azonban korábban túl sok akadályt láttak maguk előtt, ma már könnyebb helyzetben vannak?

A csed100 és a 25 év alatti fiataloknak járó adókedvezmény mindenképpen olyan jelentős segítség, amely sehol máshol a világon nem érhető el, tehát aki 25 év alatt vállal gyermeket, az a korábbi bruttó fizetését megkapja nettóként az első fél évben. Továbbá ne feledkezzünk meg a bőkezű útravalót biztosító babaváró támogatásról, a családi adókedvezményről és az otthonteremtési kedvezményekről sem, amelyek mind azt segítik, hogy a fiatalok, ha döntési helyzetbe kerülnek, ne gondolják azt, hogy rosszabb anyagi helyzetbe kerülnek a gyermekvállalás miatt, mert ennek éppen az ellenkezője igaz.

Idén már két éve, hogy életbe lépett a családvédelmi akcióterv. Be tudna számolni a legfontosabb eredményekről?

Önmagában az nagyon nagy eredmény, hogy két év elteltével több mint háromszázezer család valamilyen módon kapcsolódik a családvédelmi akciótervhez, ez azt jelenti, hogy a gyermeket nevelő családok egyharmada profitál a hét családvédelmi intézkedés valamelyikéből. Az akcióterv legsikeresebb eleme a babaváró támogatás, amelyet eddig 168 ezren igényeltek, a többségük, 88 százalék a maximális, tízmillió forintos összeget vette fel. Megvizsgáltuk, hogy a születések számához képest hogyan alakult a babaváró támogatás igénybevétele, és elmondható, hogy tíz születésre kilenc babaváró támogatás igénylése jut, vagyis ez a támogatás majdnem minden magyarországi születésnél segítséget jelent. Egy másik nagyon népszerű intézkedés a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, amely esetében már 34 ezernél tart a kérelmek száma. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Magyarországon élő nagycsaládosok közel egyharmada tudott új autót vásárolni a támogatás segítségével. A jelzáloghitel-csökkentést már majdnem harmincezren vették igénybe, a falusi csoknál 22 ezer kérelmezőnél tartunk, a csokkölcsön 26 ezer családot érintett, de a négy vagy több gyermekes édesanyák szja-mentessége is közel 47 ezer édesanyának jelent segítséget nyugdíjba vonulásukig. Emellett a bölcsődei fejlesztések is folyamatosan zajlanak, már közel 55 ezer kisgyermek jár bölcsődébe.

Az elmondottak alapján a különböző családtámogatások a társadalom számos szegmensét érintik.

Nagyon különböző élethelyzetekben nyújt segítséget egy-egy intézkedés, a babaváró támogatás a gyermek születéséhez kapcsolódik, a bölcsődei fejlesztések ahhoz az időszakhoz, amikor még kicsi a gyermek, de közben már el kell menni dolgozni a szülőknek. Az autóvásárlási támogatás a nagycsaládosoknak jelent segítséget, az otthonteremtéshez kapcsolódó pluszlehetőségek pedig azoknak, akik az otthonukban szeretnének egyről a kettőre jutni. Fontos elmondani, hogy a családvédelmi akcióterv idén január elsejétől kiegészült az otthonteremtési programmal, amelynek az eredményei már most látszanak, holott várhatóan a következő időszakban lesz igazán látványos a felfutása, hiszen az otthonfelújítási támogatásra csak most kezdik el a családok beadni a kérvényeket. Már most 18 ezer kérelemnél tartunk, és ez a jövőben várhatóan exponenciálisan növekedni fog.

Sokan aggódnak amiatt, hogy egy esetleges kormányváltás esetén a családtámogatási intézkedések megszűnnek majd, ahogyan erre már több baloldali párt is célzott.

Kevésszer hangsúlyozzuk, de a családvédelmi sarkalatos törvényben pontosan a családok hosszabb távú biztonsága miatt szerepel egy olyan kitétel, hogy bármilyen változtatás esetében, amely negatív irányban befolyásolná a családtámogatásokat, egy év átmeneti időt mindenképpen biztosítani kell, azaz nem lehet bármit csak úgy azonnal eltörölni. Ez a tény garanciát ad a családoknak egy évre, de az valóban kiszámíthatatlan, hogy utána mi történne egy esetleges kormányváltás esetén. A korábbi tapasztalataink mindenesetre nem biztatók.

Mit mutatnak az adatok, hogyan állunk a demográfiai növekedésben?

Bár a népesedési adatokat hosszú távon érdemes vizsgálni, fontos eredmény, hogy míg 2010 elején öt tervezett gyermekből három született meg, ez a szám mára négyre emelkedett. Azt is látjuk, hogy 2020-ban nőtt a házasságkötések és a születések száma is, ami azért is nagy eredmény, mert ebben a pandémia sújtotta 2020-as évben hazánkon kívül a legtöbb európai országban visszaesések történtek. Ugyanakkor tény és való, hogy a téli időszakban láttunk visszaesést a születések számában itthon is, de márciusban például megint jelentős növekedés történt.

Egyre több ország említi hazánk családtámogatási rendszerét követendő példaként. Mi a tapasztalat a nemzetközi tendenciákat tekintve?

Magyarország nehezebb utat választott, mint sok más ország. Mi azt gondoltuk, hogy a népességfogyásra a legjobb megoldás az, ha több gyermek születik, és egy legutóbbi felmérésünk is azt mutatja, hogy ezt a magyarok többsége is így gondolja. És valóban, tíz év távlatából most már láthatók az eredmények, egyre többen ismerik el, hogy a magyar családpolitika eredményes, miközben számos országban, ahol nagyon nagy mértékű volt a migráció az elmúlt időszakban, nem látjuk, hogy javulnának a népesedési adatok. Sőt Franciaországban vagy Svédországban inkább csökkent a termékenységi ráta annak ellenére, hogy igen nagy arányú volt a bevándorlás. Minden jel arra mutat, hogy hosszú távon eredményesebb a családpolitikára támaszkodni.

Az is érzékelhető, hogy egyre többen költöznek vissza Magyarországra, mert úgy látják, hogy itt jobb helyzetben tudnak családot alapítani, gyermeket vállalni.

Így van, 2018-ban ebben fordulat történt, azóta sokkal többen jönnek haza, mint ahányan kimennek Magyarországról, és biztos vagyok benne, hogy ebben nagy szerepet játszanak azok a családtámogatások, amelyek itthon elérhetők, illetve az a stabilitás, amely itthon tapasztalható. A családtervezéskor életre szólóan kell gondolkozni, és az, hogy most már tíz-tizenegy éve stabilitás és kiszámíthatóság, valamint egy aktív és egyre bővülő családtámogatási rendszer van hazánkban, sok külföldön élő magyart hazavonzott. Megfordult a trend, ami egy nagyon fontos eredmény, 2020-ban már négyezerrel több volt a visszaérkezők száma, mint azoké, akik külföldre költöznek.

Míg a baloldali kormányok idején az édesanyáknak, a családoknak járó támogatásokat rendre segélynek nevezték, ma már sokkal inkább támogatásról beszélhetünk. Mit gondol, tudatos a változás?

Nagyon is tudatos, és egy évtized elteltével talán meg is változott már a vélekedés ezzel kapcsolatban. A gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, amelyet támogatni, nem pedig segélyezni kell. Korábban ezt abszolút magánügynek tartották, úgy voltak vele, hogy ha valaki emiatt rászorul a segítségre, akkor esetleg kaphat segélyt, de egyébként magánügy, ki mennyi gyereket vállal, boldoguljon, ahogy tud. Ehhez képest a mostani kormányzat már 2010-ben kimondta, hogy a gyermekvállalás nem jelenthet szegénységi kockázatot, sőt a miniszterelnök kijelentette, hogy aki gyermeket vállal, az járjon anyagilag jobban, mint hogyha nem vállalt volna gyermeket. Éles paradigmaváltás volt a 2010 előtti időkhöz képest a gyermekvállalás és a munkavállalás szoros összekapcsolódása, hiszen a családtámogatások jelentős része munkához, biztosítási jogviszonyhoz kötött. Ennek az az oka, hogy egy család anyagi biztonsága elsősorban munkajövedelemmel, nem segélyekkel tartható fenn. Gyermeket vállalni nem egy rászorultsági helyzet, hanem egy elismerendő életforma, hiszen a gyermekek jelentik nemzetünk megmaradását, ezért a gyermekvállalás és -nevelés ma már olyan közügynek is tekinthető, amelyet a kormányzat már több mint egy évtizede aktívan és kiszámíthatóan támogat.

Borítókép: Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) elnöke