2022.10.18. 10:22
Szijjártó: a magyar–japán kapcsolatok új korszakának kapujában állunk
A magyar–japán kapcsolatok új korszakának kapujában állunk, sok a kihasználatlan lehetőség, ráadásul a jelenlegi nehéz európai gazdasági helyzetben különösen fontosak az ehhez hasonló megbízható partnerségek – jelentette ki kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
Szijjártó Péter átadja a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét a Japán Üzleti Szövetség (Keidanren) európai tagozatát vezető Szato Josiónak 2022. október 18-án
Forrás: Facebook/Szijjártó Péter
A tárcavezető átadta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét a Japán Üzleti Szövetség (Keidanren) európai tagozatát vezető Szato Josiónak, majd kiemelte, hogy a szervezet sokat tett azért, hogy korrekt kép alakuljon ki Magyarországról és népszerűsítse az itteni beruházási környezet adta lehetőségeket.
„A magyar–japán kapcsolat tekintetében új korszak kapujában állunk, sok kihasználatlan lehetőségünk van még” – hangsúlyozta.
Közölte,
a Keidanren ernyője alá tartozik nagyjából 1500 japán vállalat, 108 országos ipari szövetség és a kelet-ázsiai ország mind a 47 prefektúrájának regionális gazdasági szervezete. A szövetség szerepe rendkívül jelentős Japán gazdasági életében, ez a kormányzat egyik legfontosabb gazdasági tanácsadó szerve.
Szijjártó Péter beszédében közölte, hogy a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború is egyre távolabb viszi egymástól a világ keleti és nyugati felét, holott minden eddiginél nagyobb szükség lenne most az összefogásra.
Rámutatott, hogy az elmúlt tizenkét évben alapjaiban változott meg a világgazdaság struktúrája, megszűnt a Nyugat hegemóniája, a Kelet nem pusztán felzárkózott mellé, hanem sok esetben meg is előzte.
Míg tizenöt évvel ezelőtt a globális beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták és csak 20 százalékát keletiből, mostanra ez az arány teljesen megfordult. Mára sok területen a keleti vállalatok diktálják a tempót a technológiai színvonalban és a pénzügyi forrásaik is abszolút versenyképesek – szögezte le.
„Nem is csoda, hogy Európában nagy harc van az erős keleti vállalatok beruházásaiért”
– fogalmazott.
A miniszter ezt követően az utóbbi tizenkét év egyik legsikeresebb kormányzati stratégiájának nevezte a keleti nyitást, hozzátéve, hogy 2010 óta 49 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma a tőle keletre eső világgal, és 2019 óta minden évben keleti országból érkezett ide a legtöbb beruházás.
Aláhúzta, ebben a sikerben hatalmas szerepet játszottak a magyar–japán kapcsolatok, amelyek fejlesztésén keményen dolgoztak, ugyanis hazánk sokat profitál az együttműködésből.
A kormány hat japán vállalattal kötött stratégiai partnerségi megállapodást, a japán cégek alkotják a hetedik legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, kétszáz vállalat harmincezer embernek ad munkát
– sorolta.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly húsz százalékkal bővült, és az elmúlt nyolc évben az állam 35 japán vállalat beruházásához adott támogatást, a világjárvány alatt 26 cég 17 ezer munkahely megmentéséhez járult hozzá a fejlesztéseivel.
Fontos cél, hogy Magyarország az európai recesszióban lokális kivétel legyen, ehhez pedig fenn kell tartani az ideérkező beruházások ütemét – figyelmeztetett.
