Orosz kémfőnök: Párizs kétezer katonát készít fel ukrajnai küldetésre

Az ukrán kormányfő reméli, hogy áprilistól elegendő lőszert kap Ukrajna az orosz támadások visszaveréséhez

Ukrajna reméli, hogy szövetségesei áprilistól elegendő számú tüzérségi lövedéket adnak neki, ami főként Csehország kezdeményezésének köszönhetően valósulhat meg - jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kedden Luxemburgban tartott sajtótájékoztatóján. 

- fogalmazott a kormányfő. Kifejtette, hogy Ukrajna nagy és közepes hatótávolságú rakéták szállítására is számít. Hozzátette, ezekre főként azért van szükség, hogy akadályozzák az orosz erők logisztikáját az elfoglalt ukrán területeken. 

Petr Pavel cseh elnök a múlt hónap közepén rendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy Csehország akár 800 ezer megvásárolható lövedéket is talált, amelyet néhány héten belül Ukrajnába küldhetnek, ha a vásárláshoz összegyűjtik a szükséges összeget. Március elején Petr Fiala cseh miniszterelnök bejelentette, hogy elegendő pénz gyűlt össze az első 300 ezer darab tüzérségi lövedék megvásárlásához. Fiala akkor azt közölte, hogy 18 ország - köztük Kanada, Németország, Hollandia és Lengyelország - csatlakozott a cseh kezdeményezéshez. A cseh kormányfő egy hete jelentette be, hogy az országa kezdeményezésére Ukrajna számára vásárolt 300 ezer tüzérségi lőszer beszerzése mellett Prága további 200 ezer lövedék vásárlására kapott előzetes hozzájárulást. 

emiatt egyre nehezebben tudnak szembeszállni az orosz erők támadásaival.

Kanada több mint 40 millió kanadai dollárral segíti az Ukrajnának szánt lőszerek beszerzését

Ottawa több mint 40 millió kanadai dollárral (11 milliárd forint) segíti azt a cseh kezdeményezést, amelynek keretében lőszereket szereznek be harmadik országokból Ukrajna számára – közölte kedden Bill Blair védelmi miniszter.

Kanada ezen felül 7,5 millió kanadai dollár értékben adományoz éjjellátó készülékeket.

Ottawa a múlt hónapban csatlakozott a cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében a részt vevő országok 800 ezer tüzérségi lőszer beszerzését tervezik az Európai Unión kívülről. Petr Pavel cseh elnök március 7-én jelentette be, hogy 18 ország hozzájárulásával előteremtették az ehhez szükséges forrásokat.

Kanada már mintegy 40 ezer darab 155 milliméteres tüzérségi lőszert adományozott Ukrajnának saját készleteiből, valamint az Egyesült Államoktól történt beszerzések révén. Az ország az ukrajnai háború 2022. február 24-i kitörése óta 4 milliárd kanadai dollár értékű katonai támogatást nyújtott a kijevi vezetésnek, ideértve tarackokat, tankokat és egyéb harcjárműveket.

Charles Michel: a legfontosabb feladat a katonai segély gyors eljuttatása Ukrajnának

A legfontosabb feladat a katonai segély gyors eljuttatása, valamint a lőszerek gyorsított beszerzése és szállítása Ukrajnának – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozóra szóló, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében kedden.

Hangsúlyozta: a tagállami vezetőknek az uniós szankciók hatékony végrehajtására és érvényesítésére, valamint a lefoglalt orosz vagyonból származó nyereség felhasználására irányuló erőfeszítések előmozdítására kell összpontosítaniuk.

Az uniós csúcstalálkozó témái közül kiemelve az Európai Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa évtizedek óta nem fektetett eleget biztonságába és védelmébe, ezért – mint fogalmazott – „itt az ideje a biztonságunkkal és védelmünkkel kapcsolatos valódi paradigmaváltásnak, valamint annak, hogy az EU gazdaságát háborús alapra állítsuk”.

A mezőgazdasággal foglalkozó tanácsi vitaponttal kapcsolatban Charles Michel hangoztatta: határozottan kell fellépni a gazdák előtt álló kihívásokkal szemben, különös tekintettel a mezőgazdasági termelőknek az élelmiszerellátási láncban elfoglalt helyzetére és a tisztességes versenyre mind a belső piacon, mind globálisan.

Moiszejev tengernagyot nevezték ki az orosz haditengerészet főparancsnokává

Alekszandr Moiszejev tengernagyot nevezték ki ügyvezetőként az orosz haditengerészet főparancsnoki posztjára, új pozíciójában először kedden a tengeralattjárók Kronstadtban megrendezett napján mutatták be hivatalosan.

A haditengerészet főparancsnoki posztját korábban Nyikolaj Jevmenov admirális töltötte be. A cserével kapcsolatban hivatalos indoklás nem hangzott el.

A 62 éves Moiszejev admirális 2019 óta volt az orosz Északi Flotta parancsnoka, előtte a Fekete-tengeri Flottát vezette, és az orosz vezérkar főnökhelyettesi posztját is betöltötte. A tengernagy pályafutása során kiérdemelte az Oroszország Hőse címet, két ízben megkapta a Bátorságrendet és a Katonai Érdemrendet.

A haditengerészeti főnöki kinevezéséről szóló információt március elején szellőztette meg az orosz a média. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő azt mondta akkor, hogy erről nyílt parancs nem született, a titkos parancsokat pedig nem illetékes kommentálni.

Oroszországnak történő kémkedés miatt emeltek vádat Németországban egy katona ellen

Oroszország számára történő kémkedés miatt emeltek vádat Németországban egy katona ellen – közölte kedden a karlsruhei székhelyű német szövetségi ügyészség.

A tájékoztatás szerint a vádlott hivatásos katonaként dolgozott a német hadsereg (Bundeswehr) ellátmányi, információs, műszaki és személyi szolgáltatások szövetségi irodájában (BAAINBw). 

A vádak szerint a férfi 2023 májusától önszántából ajánlotta fel együttműködését a bonni orosz főkonzulátusnak, illetve a berlini orosz nagykövetségnek több alkalommal is.

A férfit Koblenz városában vették őrizetbe tavaly augusztus 9-én.

Bóka János: az EU-nak nyilvánvaló irányvonalat kell kijelölnie az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban

Magyarország azt szeretné, ha az Európai Unió nyilvánvaló politikai irányvonalat jelölne meg az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban, és kiszámíthatóvá tenné mind saját maga, mind Ukrajna számára, hogy milyen eseményekre milyen jellegű reakció várható – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben.

Az EU-tagállamok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően Bóka János magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: 

Magyarország ezt nem tartja szerencsés iránynak. Magyarország szerint tisztázni szükséges, hogy az Európai Unió támogató politikája Ukrajnával kapcsolatban milyen területekre terjed ki – szögezte le.

–fogalmazott.

Az európai mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban a magyar álláspontot tolmácsolva Bóka János leszögezte: az európai mezőgazdaságot és annak jövőjét Magyarország stratégiai kérdésnek tekinti, és ennek megfelelően közelíti meg az ezzel kapcsolatos kérdéseket.

„Az ukrán piacnyitás hátrányos következményei ma már szinte valamennyi tagállamban érezhetők” – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: ezt figyelembe véve a közös mezőgazdasági politika jövőjét tekintve lépésekre van szükség, és ezt az eddigiektől eltérő módon kell figyelembe venni az új intézményi ciklusban.

Tájékoztatása szerint a csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozó keretében migrációs kérdéseket is tárgyalni fog az Európai Tanács, különös tekintettel a migráció külső dimenziójára, vagyis a külső határok védelmére, és együttműködésre az unión kívüli országokkal. 

Putyin: a hazaárulás nem évül el

Nem évülhetnek el az ukrán diverzáns- és felderítőcsoportokhoz csatlakozott orosz állampolgárságú hazaárulók által elkövetett bűnök – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatótanácsának kibővített ülésén.

 – mondta.

Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ellenséges diverzáns- és felderítőcsoportoknak a határ áttörését célzó minden kísérlete kudarcot vallott. Rámutatott, hogy „külföldi uraik” nem kímélik az Oroszországba átdobott árulókat.

Az államfő, aki korábban maga is vezette a szolgálatot, köszönetet mondott az FSZB tisztjeinek a Donyec-medence és „Novorosszija” biztonságának szavatolásáért és a határ megerősítéséért, egyebek között a harci övezetben is. Méltatta, hogy a szolgálat visszaszorította az orosz belügyekbe, egyebek között az elnökválasztásba való beavatkozási kísérleteket. Hangsúlyozta a kémelhárítás fontosságát is.

Felfüggesztett börtönbüntetést kapnak a háborúba jelentkező orosz elítéltek

Harmadik, végleges olvasatában szavazta meg kedden az orosz parlament alsóháza azt a törvénymódosítás-tervezetet, amely felfüggesztettre változtatja a tényleges büntetést azon bűnelkövetők esetében, akik katonai szolgálatra szerződnek a „különleges hadművelet” során.

A törvénymódosítás egyik kezdeményezője, Pavel Krasenyinnyikov, a ház államépítési és jogalkotási bizottságának elnöke a sajtónak elmondta, hogy a tavaly elfogadott, 

A gyakorlat azt mutatja, hogy a mechanizmus bevált, és bele lehet foglalni a büntető és a büntetőeljárási törvénykönyv cikkelyeibe – tette hozzá.

Krasenyinnyikov szerint a jogi mechanizmust kiterjesztik a kisebb és közepes súlyú bűncselekmények gyanúsítottjaira és vádlottaira (kivéve a közbiztonság, az alkotmányos rend és az állam biztonsága elleni egyes bűncselekmények esetén), illetve elítéltekre (kivéve azokat, akik a kiskorúak szexuális sérthetetlensége elleni bűncselekményt, terrorcselekményt, illetve az alkotmányos rend és az állam biztonsága elleni bűncselekményeket követtek el).

A bizottsági elnök elmondta, hogy 

Ha az érintett a szerződéses szolgálatának megkezdése után ismét bűncselekményt követ el, a bíróság a korábbi büntetések figyelembevételével szabja ki a büntetést. A szerződéses katonák számára további mentesség, a felelősségre vonás és a büntetett előélet törlése akkor lesz lehetséges, ha kitüntetésben részesülnek, illetve a katonai szolgálatból való elbocsátás bizonyos eseteiben, a vonatkozó szövetségi törvénynek megfelelően.

A törvény azt is kimondja, hogy „a büntetőjogi felelősség és büntetés alól mentesített személyek jogellenes cselekményei által okozott kár megtérítésével kapcsolatos kérdéseket” polgári peres úton kell rendezni.

Orosz kémfőnök: Párizs kétezer katonát készít fel ukrajnai küldetésre

Az orosz félnek adatai vannak arról, hogy Franciaországban már felkészítés alatt áll egy Ukrajnába vezénylendő katonai kontingens, amely kezdetben mintegy kétezer fős lesz – közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója kedden kiadott közleményében.

– mondta Nariskin a TASZSZ hírügynökség által ismertetett állásfoglalásában.

Az SZVR igazgatója szerint a francia hadsereg attól tart, hogy egy ilyen jelentős alegységet nem lehet észrevétlenül átdobni Ukrajnába, és ott állomásoztatni.

 – hangoztatta Nariskin.

Az orosz kémfőnök szerint Emmanuel Macron francia elnök azért halogatja annak elismerését, hogy francia katonák estek el Ukrajnában, mert újabb tiltakozásoktól tart a hazájában zajló gazdatüntetések közepette. A Nariskin által kiadott közlemény értelmében az Elysée-palotában azt mondják, hogy a francia halottak száma már átlépte azt a küszöböt, amely pszichológiai szempontból jelentősnek mondható.

Az SZVR-főnök úgy vélekedett, hogy a francia hadsereg már most „láthatóan aggódik” amiatt, hogy megnőtt az Ukrajnában elesett franciák száma. Megjegyezte: csak január 17-én, amikor Harkiv mellett egy orosz csapás megsemmisítette külföldiek egy ideiglenes telepítési helyét, „több tucat francia állampolgár” vesztette életét, és azóta „az ilyen csapások normává váltak az ukrajnai konfliktusban”.

Nariskin szerint a francia védelmi minisztérium nem hivatalosan elismerte: az ország a 20. század második felében lezajlott algériai háború óta nem szenvedett el ekkora veszteségeket külföldön.

„A katonai vezetés a francia hadsereg aktív középparancsnok tisztjeinek elégedetlenségétől is tart. Ilyenek aránytalanul nagy számban vannak a halottak között, és már a jelenlegi szakaszban is problémákat tapasztalnak azzal kapcsolatban, hogy önkénteseke találjanak az ukrajnai hadszíntérre a rotációra és a kiesettek pótlására” – közölte Nariskin.

Az SZVR igazgatója által megosztott információk értelmében Párizs nemcsak a veszteségek nagyságát, hanem a francia hadsereg ukrajnai szerepvállalásának a tényét is gondosan eltitkolja. Mint mondta, emiatt az érintettek igyekeznek megoldást találni olyan gyakorlati kérdésekre, mint a halottak eltemetése, a családoknak fizetendő kártérítés és a rokkantnyugdíj. Nariskin szerint ez megköveteli a megfelelő dokumentációt, „a halál kettős könyvelésének” folytatása pedig maga után vonhatja az elégedetlen rokonok pereskedését.

Macron azt is mondta, hogy a Nyugat mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne kerülhessen ki győztesként a konfliktusból.

Az orosz védelmi minisztérium múlt csütörtökön közölte, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet0ö során eddig összesen 5962 külföldi „zsoldost” semmisítettek meg, akik közül 147 volt francia.

Ukrán szóvivő: a katonai hírszerzés segíti az orosz önkéntes alakulatokat

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége segítséget nyújt az Oroszországi Önkéntes Hadtest (RDK), az Oroszország Szabadsága Légió és a Szibériai Zászlóalj elnevezésű, Oroszországban működő orosz önkéntes alakulatoknak – erősítette meg Andrij Juszov, a katonai hírszerzés szóvivője egy keddi tévéműsorban.

– fogalmazott a szóvivő. 

A „Fortuna” hívójelű Alekszandr, az RDK vezetője a tévéműsorban közölte, hogy folytatják támadó műveleteiket, és előrelépést értek el az Oroszországi Föderáció Ukrajnával határos régióiban.

A Donyeck megyei ügyészség a Facebookon közölte, hogy négy ember megsérült a régióban lévő Szelidove település orosz ágyúzása következtében az éjjel. Vjacseszlav Zadorenko, a Harkiv megyei Derhacsi járás katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők kedd délelőtt irányított bombákkal mértek csapást Kazacsa Lopany falura. A támadás következtében károk keletkeztek polgári létesítményekben, elektromos vezetékben és családi házakban. Hozzátette: áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

Szumi megye katonai közigazgatása arról adott hírt, hogy az Oroszországgal határos északkelet-ukrajnai megye ellen az elmúlt nap folyamán az oroszok ötven támadást hajtottak végre rakétákkal, irányított légibombákkal és aknavetőkkel. Hozzátette, hogy a régió területén 214 robbanást jegyeztek fel.

Az ukrán vezérkar keddi harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz megszállók továbbra is nyomást gyakorolnak a teljes frontvonal mentén, a legaktívabban Donyeck megyében, Novopavlivka, Avgyijivka és Bahmut környékén. Az elmúlt napon hét rakéta- és hetven légicsapást hajtottak végre, valamint 110-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre. Egy nap alatt 61 összecsapás volt az ukrán és az orosz csapatok között. Az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítőleg meghaladta a 432 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, harminc tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint tíz drónt – közölték.

Az észt miniszterelnök a GDP-arányos védelmi kiadások növelését szorgalmazta

Kaja Kallas észt miniszterelnök a GDP-arányos védelmi kiadások növelését szorgalmazta uniós és NATO-s partnereinél tekintettel az ukrajnai háborúra.

Az észt kormányfő kedden Berlinben arról beszélt, hogy hazája már a hazai össztermék több mint 3,2 százalékát költi védelemre. Mint mondta, a partnereknek is ugyanezt kellene tenniük, mert különben gyengeségükkel provokálni fogják Oroszországot.

– tette hozzá.

„Ezért is kell majd ezt a közös erőfeszítést valóban együttesen vállalni” – követelte Kallas.

Az észt miniszterelnök ugyanakkor elismerte: nehéz elmagyarázni a lakosságnak, miért kell többet befektetni a védelembe. Felvetette azt is, hogy a lakosság talán tényleg nem úgy gondolja, hogy erre szükség lenne. „De már túl késő lesz, mire rádöbbennek, hogy erre valóban szükség van. Ez a gond a védelemmel” – fogalmazott.

Azokra a felvetésekre válaszolva, hogy az ukrajnai konfliktust esetleg be lehetne fagyasztani, Kallas azzal felelt, hogy „egy erőszakkal teli világban a pacifizmus egész egyszerűen öngyilkossággal ér fel”.

Kallas kitért Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos kijelentésére is, amelyet a kijevi vezetés támogatására összehívott februári konferencián tett.

„Itt némi zavar keletkezett az angol nyelvben használatos fogalmak miatt. Valójában biztosíthatom önöket, hogy az ottani találkozón senki sem beszélt szárazföldi csapatok küldéséről Ukrajnába. Macron elnök sem” – jelentette ki az észt kormányfő, akit az ERR észt hírportál idézett.

Mint mondta, a párizsi találkozón a beszélgetés arról folyt, hogy „az ukrán katonákat célszerűbb lenne ukrán területen kiképezni”.

Donyecki település elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Bevette az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Orlivka települést, miközben Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint Herszon megyében is kedvezőbb állásokat foglalt el – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz erők visszavertek nyolc ukrán ellenrohamot – közülük hatot Avgyijivkánál – , valamint megakadályoztak egy áttörési kísérletet a határon, az oroszországi belgorodi régióban található Kozinka falunál.

Belgorod megyében kedden bejelentették, hogy az ukrán tüzérségi támadások miatt kilencezer gyereket biztonságosabb régiókba költöztetnek át.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt nap csaknem hatszáz katonát veszített. Közülük a legtöbben, több mint 215-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan – áll a közleményben.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy cseh RM-70-es Vampire sorozatvetőt, négy harckocsit, hét gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy lengyel Krab önjáró, valamint három amerikai M777-es vontatott tarackot, Vampire, Grad, Vilha és HIMARS sorozatvetők 38 rakétáját és 143 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A támogatás folytatásáról biztosította Ukrajnát az amerikai védelmi miniszter

Az Egyesült Államok folytatja Ukrajna pénzügyi támogatását annak ellenére, hogy a kongresszusban egyelőre elakadt a javaslat a kijevi kormánynak küldendő újabb támogatásról – jelentette ki kedden az amerikai védelmi miniszter a délnyugat-németországi Ramstein amerikai légi támaszponton tett látogatásán.

– szögezte le Lloyd Austin az Ukrajnát fegyverekkel támogató országcsoport (UDCG) Ramsteinben rendezett találkozóján, melyen több mint 50 ország védelmi minisztere vett részt.

Austin megjegyezte, hogy „Oroszország elképesztő költségekbe verte magát a háborúval”.

– húzta alá Austin.

A múlt héten a Fehér Ház bejelentette, hogy 300 millió dollár (109,5 milliárd forint) értékű rendkívüli fegyver- és lőszerszállítmányt küld Ukrajnának sürgősségi biztonsági segítségként, de hozzátették, hogy ezt az összeget a védelmi minisztérium (Pentagon) által megspórolt költségekből sikerült előteremteni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország vélhetően új offenzívába kezd május végén vagy a nyár folyamán.

Az Ukrajna számára a kongresszusban korábban megszavazott költségvetési források tavaly év végén fogytak el. A Fehér Ház és a kongresszus között az újabb felhatalmazásról hónapok óta tart a vita. A republikánus kongresszusi tagok egy része azt várja a Fehér Háztól, hogy az ukrajnai támogatások folytatása előtt Joe Biden elnök tegyen hatékony intézkedéseket az Egyesült Államok saját határainak védelmében az illegális határátlépések megakadályozására.

Boris Pistorius német védelmi miniszter az értekezleten bejelentette, hogy országa rövid időn belül újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának mintegy 500 millió euró értékben. Szavai szerint ebbe beletartozik tízezer tüzérségi lövedék a német hadsereg készleteiből. Ezen felül a csomag tartalmaz majd száz gyalogsági páncélozott járművet és száz szállítójárművet is. Németország a mostani felajánlást beleértve idén már 7 milliárd euró értékű támogatást biztosított Kijevnek.

Moldova kiutasított egy orosz diplomatát a Dnyeszter menti szavazóhelyiségek miatt

A minisztérium a múlt hét végén tartott orosz elnökválasztás lebonyolításához korábban egyetlen chisinaui szavazóhelyiség kialakításába egyezett bele, azonban Moszkva hat szavazóhelyiség megnyitásáról döntött a Dnyeszter menti szakadár területen.

A minisztérium az elmúlt hét során kétszer is bekérette Oleg Vasznyecov orosz nagykövetet a szavazóhelyiségek ügyében.

A nagykövet a múlt héten alaptalannak nevezte a külügyminisztérium tiltakozását arra hivatkozva, hogy a szavazóhelyiségek számának növelése „az orosz állampolgárok elnökválasztáson való részvételének biztosítása érdekében történt”.

„Nem akarunk kapcsolatot egy olyan rezsimmel, amely minden nap ártatlan embereket gyilkol meg” – mondta.

A 460 ezer lakosú, Ukrajna és a Dnyeszter folyó közé ékelődő szakadár terület rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben szakadt ki Moldovából, és nemzetközileg el nem ismert, viszont de facto önálló államként működik. Hivatalos adatok szerint 1500 orosz katona is tartózkodik a területen, békefenntartó feladatokat ellátva.

A legsúlyosabb ágyúzást szenvedi el Grajvoron, romokban hever a város

Március 12. óta a belgorodi régió nyugati részén található, 6000 lakosú Grajvoron városa az Északi Katonai Körzet történetének legsúlyosabb ágyúzását éli át. A választások előtt szinte megállás nélkül lövöldözték a várost. Megszakadt az áramellátás, a kommunikáció. Szemtanúk elmondása szerint Grayvoronban csak néhány üzlet van nyitva, a benzinkutak is zárva vannak, a házak romokban állnak – írja a Lenta.

A légvédelmi erők lelőttek egy ukrán támadóhelikoptert

A déli csapatok Buk-M1 légvédelmi rakétarendszerének legénysége Avgyijivka irányában lelőtt egy ukrán támadóhelikoptert – számolt be a RIA Novosztyi forrásokra hivatkozva.

A forrás elmondása szerint a célpont körülbelül 7-8 kilométeres távolságban semmisült meg a harci érintkezési vonaltól.

Újabb háború elől menekülő fiatal fulladt vízbe (videó)

Újabb holttestet emeltek ki a Tiszából a kárpátaljai határőrök. Feltételezések szerint a férfi a katonai mozgósítás elől szeretett volna külföldre menekülni, de vízbe fulladt. A háború kezdete óta 22-en lelték halálukat a folyóban – írja a Világgazdaság.

A folyóban lévő holttestről a román határőrök vasárnap értesítették ukrán kollégáikat. Kiderült, az áldozat egy 33 éves harkivi férfi – írja a Kárpáti Igaz Szó a Korrespondent beszámolója alapján. A közleményben kiemelték, hogy a háború kezdete óta 22 hadkötelezettség elől menekülő férfi fulladt a Tiszába Kárpátalján, az ukrán–román határszakaszon.

16-szorosára növelt bombatámadás

Az oroszok által ledobott bombák átlagos napi száma 2024-ben 16-szorosára nőtt a tavalyi évhez képest -mondta el Ivan Gavrilyuk köztársasági védelmi miniszter-helyettes. 77 nap telt el az új év kezdete óta, és ez idő alatt Gavrilyuk szerint több mint 3,5 ezer légibombát dobott le Oroszország.

2000 nepáli zsoldos lehet az orosz hadseregben

A Sky News értesülései szerint Oroszország körülbelül 2000, szegénységből menekülő nepáli férfit toborzott már az Ukrajna elleni háborúban való harcra. A nepáli kormány szerint 246-an jelenleg is a fronton vannak és legalább 21 nepáli már meghalt a harcok során.
Az otthoni átlagbér tízszeresét kínáló orosz hadsereg annyira vonzó a szegény sorból érkező férfiaknak, hogy sokan kölcsönt vesznek fel, hogy eljussanak a kiképzőtáborokba. A jellemzően kéthetes kiképzés után bevetett katonák többsége csak a fronton szembesül azzal, hogy a valóság sokkal elszomorítóbb, mint a TikTokon látott videók. Éhezéssel, az őket irányító orosz katonák agressziójával találták magukat szembe.

A menekülni próbáló nepáliak embercsempészektől kérnek segítséget, hogy kijussanak Oroszországból, de a pénzüket elszedő „ügynökök” sokszor magukra hagyják őket. Jelenleg mintegy 700 nepáli család vár állami segítséget, hogy hazajuttassa a rokonát.

Pofonok és rúgások kísértében zavarta el a toborzótisztet egy ukrán férfi (videó)

Erővel vittek be egy fiatal férfit a helyi toborzóirodába, ahol a férfit ért fizikai erőszak hatására öngyilkossági kísérletet követett el a mosdóban. Zsitomirban pedig toborzótisztet bántalmaztak – írja a HírTV.hu.

„Sokan említik azt, hogy amennyiben ilyen erőszakos módon lépnek fel a toborzótisztek a hétköznapi civil emberekkel az utcán, akkor elképzelhető, hogy egy idő után megfordul ez a tendencia és esetleg nem ők adják, hanem kapják a pofont. A videó, amit látunk Zsitomir városában történt. A terepruhában lévő toborzótiszt megállított egy férfit, akitől el akarta kérni a személyes okmányokat, a katonakönyvét. Hiszen Ukrajnában kötelező mindenkinek magánál tartania a katonakönyvet. De ez a képek tanúsága szerint jó fizikai kondícióban lévő járókelő megtagadta az iratok átnyújtását, helyette inkább egy-két nyaklevessel viszonozta a toborzótiszt érdeklődését” – számolt be Dunda György, a HírTV kárpátaljai tudósítója a legfrissebb ukrajnai eseményekről.

Törökország szívesen közvetítene

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök hétfőn gratulált Vlagyimir Putyin újraválasztásához, és felajánlotta, hogy közvetít Moszkva és Kijev között – jelentette be a török ​​elnöki hivatal. Hakan Fidan török külügyminiszter egyenesen úgy fogalmazott: „Ennek a háborúnak véget kell vetni! Mindkét oldalon anyák tízezrei temetik gyermekeiket. Mindkét félnek túl sok vesztenivalója van, és nincs mit nyerni” – mondta.

Ha békét akarunk, készüljünk a háborúra!

Európának át kell állnia a háborús gazdaságra, és meg kell erősítenie védelmét az Oroszország jelentette fenyegetésre válaszul – mondta az Európai Tanács elnöke.
Charles Michel, aki az EU vezetőinek csütörtöki ülésén elnököl, hogy Ukrajna támogatásáról tárgyaljon, kijelentette, hogy Európának felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért.
„Ha nem kapjuk meg az EU válaszát, és nem adunk kellő támogatást Ukrajnának Oroszország megállításához, mi vagyunk a következők” – írta az európai lapokban megjelent közleményében.

„Ezért védelemre készen kell állnunk, és át kell váltanunk a háborús gazdaság módra.” Hozzátette: „Ha békét akarunk, fel kell készülnünk a háborúra!”

A háború eszkalálódik

Putyin ötlete, hogy pufferzónát hozzon létre Ukrajna területén, egyértelműen jelzi, hogy Moszkva a háború eszkalációját tervezi – mondta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Reutersnek.

Új orosz vasútvonal épül a Krím felé

A Krím-félsziget annektálásának 10. évfordulóján rendezett koncerten a frissen újraválasztott orosz elnök bejelentette, hogy új vasútvonalat építenek az oroszországi Don-i Rosztov városból a megszállt Ukrajnán át a Krímbe – amely alternatívaként szolgálna a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő jelenlegi híd helyett.
„Így együtt, kéz a kézben megyünk tovább. Ez az, ami – nem szavakkal, hanem tettekkel – tesz minket igazán erősebbé” – mondta Vlagyimir Putyin.

Putyin támogatása

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi szóvivője a Sky Newsnak adott interjújában visszautasította, hogy az elnöknek ne lett volna hiteles ellenzéke a választáson.
Szergej Markov elismerte, hogy bár Putyin a szavazatok 87%-át szerezte meg a hétvégi elnökválasztáson, a népszerűsége nem áll 87%-on. Szerinte a Putyin által megtestesített filozófia népszerű ennyire Oroszországban, az, hogy meg kell védeniük magukat a Nyugattól.
„Az ukrajnai háborút súlyos nyugati koalíciónak tekintjük Oroszország ellen” – mondta.

Négy halottja van a támadásnak

Vjacseszlav Gladkov helyi kormányzó azt mondta, hogy négyen meghaltak, köztük egy házaspár, egy nagymama és egy 17 éves fiú, amikor az oroszországi Nikolszkoje faluban lévő otthonukat ukrán drónok eltalálták. Egy lány túlélte a csapást, de intenzív osztályon van.
A régióban a légvédelmi egységek nyolc ukrán drónt lőttek le, a lehulló törmelék ipari területekre csapódott és megrongálta néhány ház tetejét.

Kölcsön lehet az amerikai segélyből

„Hamarosan jóváhagyhatják azt a segélycsomagot, amelyet jelenleg a washingtoni politikai viták miatt tartanak fenn – ha az kölcsön formájában jelenik meg” – mondta Lindsey Graham amerikai szenátor, aki Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A republikánus politikus támogatja a segélyek küldését, de azt mondta az ukránoknak, hogy mérlegelniük kell azokat a problémákat, amelyek az Egyesült Államok jogszabályai felett húzódnak, beleértve a határbiztonságot is.

A kamatmentes, elengedhető kölcsön szerinte „nagyon értelmes” javaslat, amit akár napokon belül elfogadhat a képviselőház.

Vezető republikánus járt Ukrajnában

Lindsey Graham szenátor, a Republikánus Párt képviselője  Ukrajnába látogatott – számolt be róla az ukrán elnök. 
Volodimir Zelenszkij tájékoztatta a szenátort a csatatéren kialakult helyzetről és az ukrán hadsereg legfontosabb igényeiről.

– mondta a találkozó után az ukrán elnök.

Csúcsra jár az ukrán fegyvergyártás

„Ebben az évben el kell érnünk és el is fogjuk érni Ukrajna védelmi termelésének maximális szintjét a függetlenség teljes időszaka alatt. És minden évben következetesen bővíteni fogjuk ezt a potenciált, ami nyilvánvaló stratégiai perspektíva Ukrajna számára” – mondta napi videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. március 18-án az ukrán-magyar határszakaszon 4383 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3761 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt hétfőn: