2024.03.15. 15:37
Zsigmond Barna Pál: bármilyen vitánk is van az EU-val, európai alternatívában gondolkodunk
Magyarország Európához tartozik, az Európai Unió (EU) része, így bármilyen vitánk is van Brüsszellel, európai alternatívában kell gondolkodni – jelentette ki az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára
Forrás: MTI
Fotó: Purger Tamás
Zsigmond Barna Pál a Magyar Nemzeti Médiaszövetség és az Alapjogokért Központ által szervezett, Igazságháborúk III. Győzhet-e a szuverenitás a progresszív narratíva fölött? című konferencián a közelgő Európai Parlamenti (EP) választások témakörében megtartott kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy az EU-nak van egy jól beazonosítható ellensége, amely maga a brüsszeli bürokrácia. Ők ahelyett, hogy jó válaszokat adtak volna a válsághelyzetek kapcsán felmerülő fontos kérdésekre, a saját hatáskörüket erősítették és mindenben illetékesek akarnak lenni – hangsúlyozta.
Hiányzik az EP-ben a politikai közép
Kiemelte, hogy például Ukrajna kapcsán egy "balliberális ideológiai doboz" jött létre, pedig párbeszédre lenne szükség. Az államtitkár felidézte, hogy Magyarország is hajlandó volt bizonyos korrekciókat végrehajtani a vele szemben indított jogállamisági eljárások során.
Európában van a helyünk és meg kell találni azokat megoldásokat, amelyekkel jobbá tehetjük az uniót
– hangoztatta. Az államtitkár a júniusi EP-választásokon bízik a jobboldal megerősödésében és abban, hogy megvalósulhat a két nagy jobboldali politikai tömb összefogása, elsősorban azon témák mentén - mint a migráció kérdése -, amelyek összekötik őket.
Zsigmond Barna Pál szerint jelenleg az EP-ben hiányzik az a politikai közép, amelyet korábban a Néppárt képviselt, ők ugyanis átsodródtak a paletta bal oldalára.
A júliusban kezdődő féléves magyar uniós elnökség idején a versenyképesség, Európa tekintélyének helyreállítása is napirenden lesz, mondta. Arra a felvetésre, hogy
az EU jelenleg sokkal inkább képviseli adott esetben a szexuális kisebbségeket, mint az őshonos nemzeti kisebbségek jogait, Zsigmond Barna Pál azt mondta, erdélyi születésű magyarként személy szerint is illetékesnek érzi magát a témában és úgy fogalmazott, jogi norma elfogadására lenne szükség.
Hozzátette, hogy az ügynek nagyon komoly társadalmi támogatottsága van, utalva a Minority SafePack kezdeményezés során összegyűjtött több mint egymillió támogató aláírásra. A migráció témakörében az államtitkár az úgynevezett ngo-k befolyási kísérletét hangsúlyozta, akik tevékenységükkel a hagyományos értékeket akarják lerombolni, többek között úgy, hogy a bírósági eljárásokba is beavatkoznak és kiemelte azt a tényt, hogy az EP jogi bizottságába is olyan szakértők kerülnek, akik ezen körökhöz tartoznak.
A migráció szempontjából az EU-ban a helyzet jelenleg sajnálatosan elkeserítő
– fogalmazott az államtitkár.
A média helyzetéről is beszélgettek
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke a gyermekek védelméről tartott előadásában beszámolt arról, hogy jelenleg sokfajta érték vita zajlik az EU-n belül a média vonatkozásában a gyermekvédelem konszenzust élvez. Ennek kapcsán az elnök szerint megfogalmazható a kérdés, hogy ez az egyetértés valóságos-e, vagy látszólagos. Elmondta, hogy a szabályozás kulcspontja a gyermekek megvédése a számukra káros, a rájuk veszélyt jelentő tartalmaktól.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a médiahatóság helyzete e tekintetben korántsem könnyű, hiszen például a magyarországi műsorsugárzással rendelkező televíziós csatornák egy része nem magyar joghatóság alatt áll, más uniós országokban vannak letelepedve, miközben műsoraikat magyar nyelven, a magyar közönség számára sugározzák.
A Médiatanács elnökének tájékoztatása szerint amikor egy ilyen tévécsatorna valamely műsorára panasz érkezik, akkor azt továbbítaniuk kell mondjuk Hollandiába, vagy Luxemburgba, ám ezek a külföldi médiahatóságok gyakran nem értenek egyet a megkeresések tartalmával, a vizsgálataik pedig elhúzódnak. Éppen ezért is nagyon nehéz elérni a jogsértő médiumok szankcionálását – tette hozzá. Az elnök olyan esetet is említett, amikor egy teljes év sem volt elegendő arra, hogy érdemi választ kapjanak egy külföldi médiahatóságtól.
Az online média által a gyermekekre leselkedő veszélyek kapcsán az elnök azt mondta, lehetne más megközelítést alkalmazni, például blokkolni bizonyos tartalmakat, vagy betiltani közösségi platformok működését, ám ezek egyetlen uniós országban sem működnek.
Koltay András szerint ezzel szemben elsősorban a felelős szülői magatartásra kell számítani, azt kell előtérbe helyezni.
Az ezt követő beszélgetés során Mayer Erika médiajogász, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke azt hangsúlyozta, hogy Magyarország élen jár abban a jogi szabályozásban, amely a gyermekek érdekét, védelmét szolgálja és szerinte egyáltalán nem a szabályozással, hanem a szemlélettel, az értelmezéssel van gond, ebben a tekintetben lenne szükség változásra.
Kiemelte ugyanakkor, hogy ma gyermekek már túlnyomórészt nem tévét néznek, hanem interneteznek, ennek kapcsán említette a médiajogász, hogy az online platformokat érintő szabályozás is sokat lépett előre az elmúlt időszakban és ezek arra sugallják a szolgáltatókat hogy tartsák be a kiskorúak védelméről szóló szabályozást.
A jog csak egy követő eszköz, amely megpróbál választ adni a történtekre, változásokra – mondta Mayer Erika, aki egyetértett az NMHH elnökével abban, a korlátok felállítása elsősorban a család, a szülők feladata kellene, hogy legyen.
