Az ukrán elnök leváltotta az egyesített erők parancsnokát

Az ukrán elnök leváltotta az egyesített erők parancsnokát

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn leváltotta Jurij Szodolt, az ukrán egyesített erők parancsnokát.

Zelenszkij esti videóüzenetében tett bejelentésében nem indokolta Szodol menesztését, mindössze annyit közölt, hogy helyére Andrij Hnatov dandártábornokot nevezi ki a műveleti tervezésért is felelős tisztségre.

Hnatov a déli hadszíntér parancsnokhelyetteseként szolgált 2022 óta és kulcsszerepet játszott Herszon részeinek visszafoglalásában. 2023 tavaszán Bahmut védelmét irányította, amely város végül több hónapnyi heves harcokat követően orosz kézre került.

Minszk és Moszkva kész az ukrán válság politikai-diplomáciai rendezésére

Minszk és Moszkva kész az ukrán válság politikai-diplomáciai rendezésére Fehéroroszország és Oroszország érdekeinek teljeskörű figyelembevételével – olvasható a két ország külügyminisztere, Szjarhej Alejnyik fehérorosz és Szergej Lavrov orosz tárcavezető hétfői minszki tárgyalásai után kiadott közös közleményben.

– áll a dokumentumban.

Minszk és Moszkva szerint ellentmond a nemzetközi jognak és az építő jellegű, kölcsönösen előnyös párbeszédnek az, hogy a nyugati országok olyan egyoldalú intézkedéseket hoznak Fehéroroszország és Oroszország ellen, amelyek sértik az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jog normáit.

Szjarhej Alejnyik a tárgyalások után tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Fehéroroszország és Oroszország a jövőben is aszimmetrikus választ fog adni a jogtalan nyugati korlátozásokra. Hangsúlyozta, hogy a két ország nem kíván kárt okozni az üzleti kapcsolatoknak, a humanitárius és más gyakorlati együttműködésnek, a határon túli és emberek közötti kapcsolatoknak, de minden jogtalan nyomásgyakorlási intézkedésre aszimmetrikus választ adnak.

A tárgyalások után kiadott közös nyilatkozat arra is rámutat, hogy a két ország közötti integráció elvben új szintre lépett. A két ország határozottan halad a szövetségi állam kiépítése felé, és a jelenlegi bonyolult körülmények közepette elérik a fehérorosz–orosz integráció új szintjét.

A dokumentum szerint Minszk és Moszkva folytatják a közös szembeszállást a számos nem baráti ország jelentette külső biztonsági fenyegetéssel szemben.

A két ország hangsúlyozta a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) szerepének fontosságát a regionális biztonság és stabilitás megfelelő szinten tartásában. Elsődleges figyelmet szentelnek az Oroszországot, Fehéroroszországot, Tádzsikisztánt, Kazahsztánt és Kirgizisztánt tömörítő szervezet (Örményország jelezte kilépését) kollektív erői kapacitása növelésén, és dolgoznak a szervezet hatékony válságmegoldó képességein – áll még a közös nyilatkozatban.

Cseh kormányfő: az argentin elnök támogatja Ukrajnát

Argentinának az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos álláspontja nagyon közel áll Csehországéhoz, mindkét ország támogatja Ukrajnát – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő hétfőn Prágában újságírók előtt, miután tárgyalásokat folytatott Javier Milei argentin elnökkel.

„Nagyon örülök, hogy az argentin elnök alapvetően ugyanazon az állásponton van, mint én, ami Ukrajna Argentína általi támogatásában nyilvánul meg. Ez nagyon fontos, mert Európának szüksége van szövetségesekre” – mondta Petr Fiala.

Az argentin elnök hétfőn délben érkezett rövid látogatásra Prágába. Javier Mileit este a Hradzsinban Petr Pavel cseh államfő fogadja.

A lengyel elnök reményét fejezte ki, hogy Kína segíthet a béke megteremtésében

Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn pekingi látogatása során reményét fejezte ki, hogy Kína segíthet a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapuló béke megteremtésében Ukrajnában.

– mondta Duda újságíróknak nyilatkozva, miután találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

– mondta a lengyel elnök, hozzátéve, hogy egy ilyen békének tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és Ukrajna nemzetközileg elismert határait.

Hszi közölte, hogy Kína minden olyan erőfeszítést támogat, amely az ukrajnai konfliktus békés lezárását szolgálja, illetve továbbra is hajlandó ebben szerepet vállalni.

Az EU a zárolt orosz pénzeszközökből származó, 1,4 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának

Az Európai Unió a zárolt orosz pénzeszközök nyereségéből származó, 1,4 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának júliusban, és ezt az év végéig további egymilliárd euróval egészítik majd ki – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Luxembourgban, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.

Borrell hangsúlyozta: ez a támogatás az ukrán légvédelmet, a lőszerek biztosítását és az ukrán ipart hivatott segíteni. Mint mondta egy tagállam (Magyarország) nem támogatta ezt a javaslatot, így nincs joga részt venni annak eldöntésében, hogy milyen célra fordítsák a támogatást.

A főképviselő beszámolt arról is, hogy az uniós tagállamok készek arra, hogy tovább támogassák a nyugat-balkáni partnereket az uniós integráció során, de hozzátette, hogy az EU elvárja tőlük, hogy álljanak ki a nemzetközi rend védelme mellett, különösen tekintettel Ukrajna védelmére és az orosz invázióval szemben hozott intézkedésekre.

– húzta alá.

Ukrán elnöki tanácsadó: a Krímben élő orosz állampolgárok civil megszállók

Civil megszállóknak nevezte a Krímben élő orosz állampolgárokat Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója a Szevasztopol ellen végrehajtott ukrán rakétacsapás nyomán hétfőn közzétett Telegram-üzenetében.

– idézte az UNIAN ukrán hírügynökség Podoljak állásfoglalását.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán fél kazettás robbanótöltetet hordozó amerikai ATACMS-rakétákkal támadta vasárnap Szevasztopol polgári infrastruktúráját. A tájékoztatás szerint a légvédelmi erők négy rakétát lelőttek, egy a légelhárítás hatására letért a röppályájáról, és a város felett felrobbant. A támadás áldozatai a tengerparton vagy a közelében tartózkodtak.

Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója hétfőn bejelentette, hogy a vasárnapi rakétatámadás következtében négy ember – köztük két gyermek – életét vesztette, és 153-an megsebesültek.

Azbej Tristan: elítéljük az ortodox egyház és a Dagesztán tartományban élő zsidó közösségek ellen elkövetett fegyveres támadásokat A magyar kormány elítéli az ortodox egyház és az oroszországi Dagesztán tartományban élő zsidó közösségek ellen elkövetett fegyveres támadásokat, együttérez az áldozatokkal és szeretteikkel – írta a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára a Facebook-oldalán hétfőn. Azbej Tristan beszámolt arról: felvette a kapcsolatot az ortodox keresztény, illetve zsidó vallási vezetőkkel, hogy részvétet nyilvánítson, és kifejezze Magyarország szolidaritását, valamint szükség esetén felajánlja a Hungary Helps – Magyarország segít program támogatását. A politikus azt írta: tragikus hírek érkeztek egy újabb oroszországi terrortámadásról. Vasárnap ismeretlen fegyveresek zsidó és ortodox keresztény imahelyekre támadtak Dagesztánban. Derbent városban Nyikolaj Kotyelnyikov ortodox papot meggyilkolták, és ezzel egy időben felgyújtották a világörökség részét képező zsinagógát is. Mahacskalában, Dagesztán fővárosában zsinagógákra lőttek, valamint egy rendőrségi ellenőrző pontra is rátámadtak. A hírek szerint a fegyveresek az utcán tartózkodó civilekre is tüzet nyitottak. Az eddigi információk alapján a tragédiában több mint 15 ember vesztette életét és sokan megsebesültek – közölte az államtitkár. „Mi, magyarok elítéljük a keresztényellenességet és az antiszemitizmust, kiállunk az áldozatok mellett. Imádkozzunk az áldozatokért és a sebesültek mielőbbi felépüléséért!” – zárta bejegyzését Azbej Tristan.

Tisztogatást rendelt el Zelenszkij 

Tisztogatásra adott utasítást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrán Állambiztonsági Hivatal (UDO) új parancsnokának, miután a hivatal két tisztjét magasrangú vezetők meggyilkolására irányuló összeesküvéssel vádolták meg.

Volodimir Zelenszkij hétfőn bemutatta Olekszij Morozov ezredest a testületnek, és ez alkalommal kijelentette: a főtiszt elsődleges feladata, hogy a jövőben csak olyanok kerüljenek az általa vezetett hivatalhoz, akik Ukrajnához kötik a jövőjüket.

– közölte a Telegram üzenetküldő alkalmazásban az államfő.

Zelenszkij májusban menesztette Morozov elődjét, Szerhij Rugyot, két nappal azután, hogy az SZBU őrizetbe vette a hivatal két alkalmazottját, akik az állambiztonság szerint együttműködtek az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB), és titkos információkat szivárogtattak ki.

Logisztikai központ megsemmisítéséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Megsemmisítette az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők egyik nagy logisztikai központját, ahol fegyvert, egyebek mellett nyugati országok által szállított rakétákat tároltak és osztottak szét – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A tárca a csapás helyszínét nem nevezte meg. A hétfői moszkvai hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg hatból négy frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában, miközben hét ukrán ellenrohamot vert vissza. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.

A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy tüzérségi és hét tábori lőszerraktárt, három harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, két német Panzerhaubitze-2000-es önjáró, valamint két amerikai M777-es és két brit FH-70-es vontatott tarackot, hat amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, négy amerikai Patriot légvédelmi rakétát, amerikai HIMARS és cseh Vampire sorozatvetők 10 rakétáját, továbbá 176 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Nemzetközi körözés ukrán miniszterek ellen

Egy moszkvai kerületi bíróság hétfőn nemzetközi körözést adott ki Pavlo Petrenko volt ukrán igazságügyi miniszter és Jurij Sztec volt ukrán információpolitikai miniszter ellen, egy tiltott hadviselési módszerek alkalmazásával kapcsolatos ügyben. A testület távollétében elrendelte a két volt tárcavezető előzetes letartóztatását.

Petrenko 2012-2014 között az ukrán parlament tagja volt, majd lemondott mandátumáról, és 2016-ig az ország igazságügyi minisztériumát vezette. Sztec 2007 és 2014 között volt képviselő, 2014 és 2015 között pedig Ukrajna tájékoztatási politikájáért felelős miniszter.

Bekérették Moszkvában az amerikai nagykövetet a Szevasztopolt ért ukrán rakétacsapás miatt

Bekérette Lynne Tracy amerikai nagykövetet hétfőn az orosz külügyminisztérium, és tiltakozását fejezte ki nála az amerikai rakétákkal Szevasztopol ellen végrehajtott, civil áldozatokat követelő vasárnapi rakétacsapás miatt.

Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója hétfőn bejelentette, hogy a vasárnapi rakétatámadás következtében négy ember – köztük két gyermek – életét vesztette, és 153-an megsebesültek; 82 ember – köztük 27 gyermek – kórházi ellátásra szorult. Mihail Murasko egészségügyi miniszter bejelentette, hogy 22 sebesültet – köztük 11 gyereket – moszkvai egészségügyi központokba szállítanak át kezelésre.

„Az orosz külügyminisztériumban Lynn Tracyvel, az Egyesült Államok oroszországi diplomáciai képviseletének behívott vezetőjével a június 24-én lefolytatott beszélgetés során demars hangzott el a Washington által védelmezett és felfegyverzett kijevi rezsim újabb véres bűncselekményével kapcsolatban, amely célzott, számos áldozatot, köztük gyermekeket is követelő rakétatámadást hajtott végre Szevasztopol békés lakossága ellen” – közölte a tárca.

„A nagykövettel közölték, hogy Washington ilyen lépései, amelyek célja Ukrajna nácibarát hatóságainak arra való ösztönzése, hogy az utolsó ukránig folytassák a harcot azáltal, hogy kiadta az engedélyt orosz területek mélyére irányuló csapásokra, nem maradnak büntetlenül. Válaszintézkedések mindenképpen következnek majd” – hangzott a Moszkvában kiadott tájékoztatás.

Felszólította az újságírókat: kérdezzék meg az európai és amerikai államfők szóvivőitől, hogy „miért gyilkol orosz gyerekeket a kormányuk”? Közölte, hogy nem született döntés a krími turistaszezon felfüggesztéséről a vasárnapi rakétatámadás nyomán.

Hétfőt gyásznappá nyilvánították az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Szevasztopolban és a Krími Köztársaságban.

Josep Borrell: Oroszország elhúzódó háborúra készül

– jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.

Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereit tömörítő tanács ülését megelőzően hangsúlyozta: az ukrajnai konfliktus lezárását célzó diplomáciai törekvéseknek folytatódniuk kell, ugyanakkor növelni szükséges az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást is.   

„Ukrajnának több segítségre van szüksége. Most, még a nyár előtt” – fogalmazott Borrell, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok támogatni fogják az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslat, hogy az EU támogatását az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználásával növelje.   

Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyminiszere érkezésekor azt mondta, az uniós külügyi tanács sokat haladt előre annak előkészítésével, hogy a befagyasztott orosz vagyon kamatait felszabadíthassák, és azt Ukrajna céljaira lehessen felhasználni.   

Közölte továbbá, a háborús helyzet ellenére a szakminiszterek sokat haladtak Ukrajna uniós integrációjának előmozdításával. Ennek eredménye, hogy az EU és Ukrajna kedden megtartja a csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő első kormányközi konferenciát. 

Orosz légicsapás érte Odesszát, több civil megsebesült

Legkevesebb hárman sebesültek meg hétfőn reggel Odessza városában, amikor orosz rakétatámadás ért egy polgári infrastrukturális létesítményt - közölte Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója.

Az ukrán belügyminisztérium által közzétett fotókon a helyszínen lángokkal küzdő tűzoltók láthatók.   

– mondta el Kiper az állami televízióban. 

Az ukrán légierő jelentése szerint a célpont felé tartó két rakéta egyikét megsemmisítették.

Az EU elfogadta az orosz energiaszektort is célzó 14. szankciós csomagot

– közölte az uniós tanács hétfőn.

Az uniós külügyi tanács luxembourgi ülésén elfogadott szankciós lista további 116 ember és szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért – írták. 

Annak biztosítására, hogy csökkenjen Oroszország cseppfolyósított földgáz (LNG) értékesítésből és szállításból származó bevétele, az EU megtiltja, hogy uniós létesítményeket az orosz LNG átrakodására használjanak nem uniós országokba irányuló szállítás céljából. Az EU tiltja továbbá az oroszországi új LNG-beruházások befejezéséhez szükséges áruk, technológiák és szolgáltatások nyújtását uniós szereplők részére, valamint importkorlátozásokat vezet be az orosz LNG-re a földgázrendszerhez nem csatlakoztatott uniós terminálokon keresztül.   

Az EU továbbá újabb intézkedéseket vezet be a szankciók kijátszásának visszaszorítására egyebek mellett annak biztosításával, hogy európai cégek unión kívüli országokban működő leányvállalataikon keresztül ne vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyek a szankciók által megakadályozni kívánt eredménnyel járnak. Az intézkedések elősorban az orosz katonai rendszerek fejlesztése szempontjából kritikus harcászati eszközök kivitelére, valamint az azok előállításához szükséges ipari tudás átadásának korlátozására vonatkoznak.   

Az uniós Külügyek Tanácsa úgy határozott, hogy betiltja az Orosz Központi Bank által a korlátozó intézkedések hatásának semlegesítése céljából kifejlesztett speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatás (SPFS) Oroszországon kívüli használatát. Az EU tilalmat vezet be emellett az EU-n kívül letelepedett hitelintézetekkel és pénzügyi intézményekkel, valamint kriptoeszköz-szolgáltatókkal folytatott ügyletekre, amennyiben azok kettős, azaz civil és katonai felhasználású termékek és technológiák, harctéri eszközök és lőszerek Oroszországba irányuló kivitele, szállítása, értékesítése, átadása vagy szállítása révén elősegítik az Oroszország védelmi ipari bázisát támogató tranzakciókat – írták.   

Arra válaszul, hogy az EU szerint „Oroszország a félretájékoztatás részeként arra törekszik, hogy beavatkozzon az EU demokratikus folyamataiba és aláássa demokratikus alapjait”, a továbbiakban uniós politikai pártok és alapítványok, civil szervezetek, illetve médiaszolgáltatók nem fogadhatnak el orosz állami finanszírozást.  

Az EU első alkalommal kikötői belépési és szolgáltatásnyújtási tilalmat vezetett be minden olyan hajóra, melyek katonai felszerelések, vagy „lopott ukrán gabona”, illetve az orosz energiaágazat fejlesztésének támogatására használható eszközök szállításában vesznek részt. A szankciók jelenleg 27 hajót céloznak – ismertették. Az EU emellett leszállásra, felszállásra vagy az EU területe feletti átrepülésre vonatkozó tilalmat vezet be minden nem menetrend szerinti légi járműre.   

Ilyenek a vegyi anyagok, beleértve a mangánércet és ritkaföldfém-vegyületeket, bizonyos műanyagokat. Az EU emellett korlátozásokat vezetett be az Oroszországból származó hélium behozatalára, amely – mint kiemelték – jelentős bevételi forrást jelent Oroszország számára.   

Végezetül tilos lesz ukrán kulturális javakat és egyéb régészeti, történelmi, kulturális, tudományos vagy vallási jelentőségű javakat vásárolni, vagy azokkal bármi módon kereskedni, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy e javakat jogellenesen szállították el Ukrajnából.   

A közlemény Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt idézte, aki hangsúlyozta: „az uniós szankcióink már eddig is jelentősen meggyengítették az orosz gazdaságot, és megakadályozták Vlagyimir Putyin orosz elnököt abban, hogy megvalósítsa Ukrajna elpusztítására irányuló terveit”, noha – mint hozzátette – továbbra is folytatja a civilek és a polgári infrastruktúra elleni jogtalan agressziót.   

A 14. szankciós csomag bizonyítja, hogy az EU továbbra is egységesen támogatja Ukrajnát és törekszik az ukránok elleni bűncselekmények korlátozására, beleértve az uniós intézkedések megkerülésére irányuló erőfeszítéseket is – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az újabb ukrán támadás után már egy Amerika elleni orosz csapásról beszélnek

Az egykori amerikai hírszerző szerint a civilek elleni akciók közvetlen támadások Oroszország ellen az USA, a NATO és a NATO-n kívüli európaiak részéről – írja a Magyar Nemzet.

Scott Ritter volt hírszerző tiszt kommentálta a Szevasztopol elleni akciót és az oroszországi Dagesztánban elkövetett terrortámadásokat, amelyek az elemző szerint „szándékosan az Oroszországi Föderáció polgári életének megzavarására irányulnak”.

– hangsúlyozta Ritter.

„Ukrajna 2014 óta bombázza az orosz civil helyszíneket, városokat, falvakat, településeket, kizárólag azzal a céllal, hogy halált és pusztulást okozzon az orosz civileknek. Ez terrorcselekmény, és mivel az ATACMS rakétákat az ukránok nem tudják bevetni az Egyesült Államok széles körű hírszerzési támogatása nélkül, ez az Egyesült Államok terrorcselekménye Oroszország ellen” – mondta az elemző. 

A zaporizzsjai atomerőműnél végrehajtott dróntámadások leállítására szólít fel az ENSZ

A zaporizzsjai atomerőműhöz közeli Enerhodar város elleni támadások leállítására szólított fel vasárnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.

Az erőmű jelenleg az orosz erők ellenőrzése alatt áll. Ők Ukrajnát vádolták azzal, hogy dróntámadásokat intézett a térségben, és legutóbb például megsemmisített egy elosztóközpontot Enerhodarnál, egy időre megfosztva az áramellátástól a környéken lakókat. Kijev nem kommentálta ezeket a közléseket.   

Hozzáfűzte, hogy az erőműben zajló munkát az incidensek egyelőre nem érintették.  

Az erőmű üzemeltetői hangsúlyozták, hogy a nukleáris biztonsági intézkedések sem kerültek veszélybe.

Rendőrök és civilek haláláról számolt be Dagesztán vezetője

A rendfenntartó erők több mint 15 tagja, valamint több civil vált terrortámadás áldozatává Dagesztánban – jelentette be Szergej Melihov, a régió vezetője hétfőre virradóra a Telegram-csatornáján közzétett videóban.

Az SZK szerint a támadókat azonosították.

A köztársaság vezetője bejelentette, hogy Mahacskalában és Derbentben az operatív harci intézkedések aktív szakasza befejeződött, a nyomozás, az „alvó sejtek” tagjainak felkutatása folytatódik. Azt mondta, hogy a terrortámadást egyebek között külföldről készítették elő.

Melihov, aki anyagi támogatást helyezett kilátásba az áldozatok hozzátartozóinak és a sérülteknek, háromnapos gyászt jelentett be Dagesztánban. A köztársaság belügyminisztériuma szerint 16 embert ápolnak kórházban.

Vasárnap este a dagesztáni Derbentben fegyveres támadás ért egy ortodox templomot és egy zsinagógát, Mahacskalában pedig egy ortodox templomot és egy közlekedésirendőr-posztot. Tűzharc tört ki a Derbenthez közeli Szergokala községben is. A derbenti templom papja, Nyikolaj Kotyelnyikov életét vesztette.

Az SZK terrortámadás, valamint lőfegyverek birtoklása és lopása miatt indított büntertőeljárást. A RIA Novosztyi hírügynökség belügyi forrásokra hivatkozva közölte, hogy őrizetbe vették Magomed Omarovot, a Kaszpi-tenger partján fekvő Szergokalai járás vezetőjét, akinek két fia és unokaöccse részt vett a támadásban. Mindhárman életüket vesztették. Omarovot, aki az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország regionális titkára volt, kizárták a politikai szervezetből.

Az RBK című lap, szintén a bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta, hogy a támadók közül többen szerepelnek a belügyi nyilvántartásban a vahhábita körökkel fenntartott kapcsolataik miatt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatos kapcsolatban áll a dagesztáni bűnüldöző és egészségügyi szervekkel. Kérdésre válaszolva azt mondta, Moszkva nem tart attól, hogy az észak-kaukázusi régióba visszatérhetnek a század elejére jellemző kaotikus állapotok. Peszkov közölte, hogy a FÁK-tagállamok több vezetőjével ellentétben az Oroszországgal szemben „barátságtalan” államok egyetlen kormánya sem fejezte ki részvétét a dagesztáni terrortámadás miatt.

Több mint 12 ezren jöttek tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán–magyar határszakaszon 6734 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5725 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság. 

A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. 

Ez történt vasárnap: