2024.10.24. 06:38
Ukrán főügyészség: négy ukrán hadifoglyot öltek meg orosz katonák
974. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák egy csoportja pihen Donyeck megyében 2024. október 21-én, miután orosz állásokra lőttek
Forrás: Anadolu via AFP
Fotó: Fermin Torrano
Vlagyimir Putyin: mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek a kurszki régióban
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Sem az ukrán kitörési kísérletek, sem a felmentésükre irányuló erőfeszítések nem jártak sikerrel Putyin szerint, és az orosz hadsereg megkezdte ennek a csoportnak a felszámolását.
Az ukrán hadsereg augusztus 6-án kezdett támadásba az oroszországi Kurszk megyében. Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölt adatai szerint az ukrán fél eddig 26 222 katonát és 176 harckocsit veszített ott.
Putyin arra a felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonai tartózkodnak Oroszországban, azt mondta: a képek „komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit". Hangsúlyozta, hogy az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) közötti együttműködés a két ország belügye. „Ma ratifikálták a stratégiai partnerségről szóló szerződésünket. Abban van egy negyedik cikkely. Soha nem kételkedtünk abban, hogy az észak-koreai vezetés komolyan veszi a megállapodásainkat. Az, hogy mit és hogyan fogunk tenni ennek a cikkelynek a keretében, már a mi dolgunk. Először is tárgyalásokat kell folytatnunk a szerződés negyedik cikkének végrehajtásáról" - mondta az elnök.
Az orosz-észak-koreai szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy harmadik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és a megtámadott háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.
Az orosz vezető emellett emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában nem Oroszország lépései vezettek el az eszkalációhoz, hanem „a 2014-es államcsíny, amelyet elsősorban az Egyesült Államok támogatott". Kifogásolta, hogy a nyugati országok ezt követően Ukrajna felfegyverzésébe fogtak, és azt állította, hogy több NATO-hadsereg katonái közvetlenül részt vesznek a konfliktusban. E részvétel módjai: tengeri drónok indítása a Fekete-tengeren, katonai kiképzés nyújtása, olyan precíziós fegyverek kezelése készségének átadása, mint az ATACMS és a Storm Shadow, amire az ukrán személyzet a megfelelő műszaki háttér nélkül nem volna képes - sorolta.
Putyin valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint ő elzárkózna a rendezési tárgyalásoktól, és azt mondta, nem emlékszik olyan megbeszélésére Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöttel, amelyen ő Moszkvára mért csapással fenyegetőzött volna, amint ezt a The Wall Street Journal című amerikai napilap írta.
Kifejezte készségét a konfliktus lezárására, hozzátéve, hogy az orosz hatóságok „a terepen kialakuló realitásokból kiindulva készek megvizsgálni ennek minden változatát, de másra nem hajlandók".
Azt mondta, szeptemberben New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán Törökország Oroszországnak szóló javaslatot kapott Ukrajnától. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban - akit Putyin „a kijevi rezsim fejének" nevezett - már másnap egyértelművé tette, hogy elzárkózik a megbeszéléstől, és az ukrán parlamentben ismertette „győzelmi tervét".
„Úgy látszik nem készek erre (a megegyezésre). A labda az ő térfelükön van" - mondta Putyin, aki azonban az általa említett ukrán ajánlat részleteit nem ismertette.
Megismételte azon álláspontját, miszerint
az ukrán hatóságok azért nem akarnak tárgyalni, mert a béketárgyalások megkezdése a hadiállapot feloldásához vezetne, és akkor elnökválasztást kellene tartaniuk az országban.
„Ukrajnában erre nem állnak készen. Az ukrán felső vezetés magatartása ma nagyon irracionális" - szögezte le az elnök.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a BRICS-országok egyelőre nem dolgoznak olyan független fizetési rendszer kialakításán, amely a SWIFT helyébe léphetne. Mint mondta, ehelyett az orosz jegybank által kifejlesztett pénzügyi adatátviteli rendszert, valamint a csoport más tagállamainak platformjait használják, és haladnak a nemzeti fizetőeszközök használata felé.
Csütörtökön vált ismertté, hogy a BRICS-országok egy független letéti rendszernek, a BRICS Clearnek a létrehozását tervezik, amely a csoport pénzügyi infrastruktúrájának újabb eleme lesz, ahogyan az a BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatban is szerepel. A konkrét megoldások kidolgozását az egyes tagországok illetékes minisztériumai végzik majd.
Ukrán főügyészség: négy ukrán hadifoglyot öltek meg orosz katonák
Az ukrán nemzeti gárda négy, fogságba ejtett katonáját megölték az orosz hadsereg tagjai, miután kamerával rögzítették kihallgatásukat – hozta nyilvánosságra csütörtökön honlapján az ukrán főügyészség, hozzátéve, hogy az ügyben büntetőeljárását indítottak a háborús törvények és szokások megsértése és előre megfontolt emberölés címén.
A közlés szerint október 6-án az ukrán nemzeti gárda négy katonája a Donyeck megyei Szelidove településnél teljesített szolgálatot, amikor az orosz erők megrohamozták az ukrán állásokat, és harc közben foglyul ejtették őket. Ezt követően az oroszok videóra vették a sebesült, fegyvertelen gárdisták kihallgatását. Másnap az ukrán erők visszavették elvesztett állásaikat, és a kutatási műveletek során megtalálták a megölt ukrán katonák holttestét. A főügyészi hivatal megállapította, hogy a hadifoglyok meggyilkolása a genfi egyezmények megsértésének és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül. Az előzetes nyomozást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói folytatják – tette hozzá közleményében a főügyészség.
Az ukrán főügyész egy másfél hete adott lapinterjúban arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben megnőtt azoknak az ukrán hadifoglyoknak a száma, akiket orosz katonák bírósági tárgyalás és ítélet nélkül kivégeztek. Hangsúlyozta, hogy ezek a bűncselekmények nem elszigetelt incidensek, hanem Oroszország háborús fegyverként, a megfélemlítés és a pusztítás eszközeiként alkalmazza, akárcsak a hadifoglyok kínzását.
Ruszlan Muzicsuk ezredes, a nemzeti gárda szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak csütörtökön elmondta, hogy gyalogsági alakulatok próbálnak beszivárogni Szelidove településre. Hozzátette, hogy az elmúlt 24 órában az oroszok 19 alkalommal támadták meg Szelidovét jelentős számú gyalogossal. Az ukrán gárdisták 118 orosz katonát tettek harcképtelenné – közülük 52-őt megöltek –, miközben visszaverték ezeket a támadásokat.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy Szelidove falunál visszaverték az oroszok támadásait.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy csütörtök délelőtt az orosz csapatok Kupjanszk városát ágyúzták, és eltaláltak egy piacot. A támadásban egy 73 éves nő meghalt, további tíz ember pedig megsérült.
Szerhij Nyikiforov, elnöki szóvivő cáfolta azokat a sajtóban megjelent információkat, amelyek szerint hét NATO-tagország ellenzi Ukrajna meghívását a szövetségbe. Szavai szerint a valóság az, hogy Ukrajna meghívását a tagországok abszolút többsége támogatja, a többiek támogatásának megszerzésére pedig „aktív érdekvédelmi munka zajlik”.
Fotó: 24. gépesített dandár sajtószolgálata / Forrás: MTI/EPA
Egyelőre nem szavaz a horvát parlament a NATO Ukrajnát támogató missziójáról
Egyelőre nem szavaz a horvát parlament a NATO Ukrajnát támogató missziójáról, mert ebben a pillanatban nincs meg hozzá a kétharmados többség – jelentette ki Gordan Jandrokovic házelnök csütörtökön.
Újfent elutasítom mindazokat a hazugságokat és manipulációkat, amelyek az elmúlt napokban elhangzottak, és azokat a kormány elleni vádakat, miszerint a kabinet horvát katonákat akar küldeni Ukrajnába, hogy belevonja Horvátországot egy Oroszország elleni háborúba
– mondta Jandrokovic.
Hozzátette: a horvát parlament pénteki ülésén – kétharmados többség hiányában – nem szavaz a horvát a fegyveres erők tagjainak részvételéről a NATO missziókban, mint ahogy arról sem, hogy két tiszt részt vegyen a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU) Németországban.
Folytatódnak az egyeztetések, amelyekkel olyan feltételeket kívánnak teremteni, amelyekben a kételkedő ellenzéki képviselők további tájékoztatást kaphatnak – hangsúlyozta.
Zoran Milanovic államfő sem a múlt héten, sem ezen a héten nem engedélyezte Tihomir Kundid vezérkari főnök részvételét a parlament védelmi bizottságának ülésén, amelyen horvát katonák részvételét vitatták volna meg a NATO Ukrajnát támogató missziójában.
Milanovic úgy értékelte: a vezérkari főnököt arra kényszeríteni, hogy részt vegyen egy nyilvános ülésen, ahol nem beszélhet a birtokában lévő minősített információkról, „gátlástalan kísérlet a nyilvánosság megtévesztésére és a horvát hadsereg manipulálására”.
„Amíg a kormány és kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) visszaél a hadsereggel, hogy tényeket manipuláljon és politikai folyamatokba vonja be, addig ellenezni fogom, nem csak a horvát katonaság, hanem elsősorban a horvát alkotmány és demokratikus rend védelmében” – húzta alá.
A horvát elnök korábban nem adta beleegyezését ahhoz, hogy Horvátország katonákat küldjön a NATO Ukrajnát támogató missziójába. Ezt azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök – és egyben valamennyi horvát állami intézmény – feladata megvédeni Horvátországot a háborútól, és meghozni minden intézkedést annak érdekében, hogy távol tartsák az országot a háborús konfliktusoktól.
Horvátországnak mint teljes jogú tagnak kötelezettségei vannak NATO-szövetségeseivel szemben, és ő ezt semmilyen módon nem kérdőjelezi meg – hangoztatta korábban Milanovic, hozzátéve, hogy a kormány által a köztársasági elnök elé terjesztett 13 határozatból 12-t jóváhagyott különböző NATO-missziók esetében.
A horvát alkotmány szerint a hadsereg nemzetközi missziókban való részvételéről szóló határozatokat a horvát parlament hozza meg a képviselők többségének szavazatával, a köztársasági elnök – a hadsereg főparancsnoka – előzetes hozzájárulásával. Amennyiben a köztársasági elnök megtagadja hozzájárulását, a horvát parlament csak az összes képviselő által leadott szavazatok kétharmados többségével hozhat ilyen döntést. A kormány ennek ellenére megszavazta és a parlament elé küldte szavazásra a határozatot. A 13 határozatból 12-höz nem kell kétharmados többség, de a kormány úgy döntött, csomagban akarja elfogadtatni őket.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön azt mondta: Milanovic „hazugságokkal és félretájékoztatással” igyekszik összezavarni a közvéleményt, s ezeket az ellenzéki pártok is átvették. A parlamentnek és a horvát közvéleménynek ezért egyértelműen több időre van szüksége ahhoz, hogy megértse, miről van szó pontosan.
A NSATU körül kialakult helyzetet precedensértékűnek minősítette, amelyhez hasonlót szerinte Horvátország még nem tapasztalt. „Milanovic visszaél a hatalmával, annak érdekében, hogy olyan politikát folytasson, amely nem szolgálja Horvátország nemzeti érdekeit” – mondta.
Megismételte korábbi kijelentését is, miszerint csak arról van szó, hogy két tisztet küldenének a németországi, wiesbadeni amerikai katonai bázisra. Ez a NATO-misszió koordinálná a katonai felszerelések Ukrajnába szállításának támogatását és a kiképzési tevékenységeket, amelyeket szövetségesek és kiválasztott partnerek hajtanának végre – magyarázta a kormányfő.
Ratifikálta az orosz alsóház az Észak-Koreával megkötött átfogó partnerségi szerződést
Ratifikálta csütörtökön az orosz parlament alsóháza az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés törvénytervezetét. A felsőház november 6-án fogja mérlegelni a megállapodás jóváhagyását.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes, aki jelen volt a plenáris ülésen, hangsúlyozta, hogy a szerződés tisztán védelmi jellegű, de megjegyezte, hogy a dokumentum a két ország közötti kapcsolatokat „a szövetség szintjére emeli”.
Az Oroszország és a KNDK közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződés célja, hogy stabilizáló szerepet játsszon Északkelet-Ázsiában, pozitívan járul majd hozzá a térségben a biztonság oszthatatlanságának elvén alapuló erőegyensúly fenntartásához, csökkenti a Koreai-félszigeten a háború megismétlődésének kockázatát, beleértve a nukleáris eszközök alkalmazását is, és általában véve megalapozza egy új eurázsiai biztonsági rendszer kiépítését
– mondta Rudenko.
Azzal, az amerikai The Wall Street Journal napilap által közölt állítással kapcsolatban, miszerint a szerződésnek titkos záradéka van, az orosz diplomata kijelentette, hogy a dokumentumot teljes terjedelmében közzé fogják tenni, és hogy „a titkos szerződések ideje lejárt”.
A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.
A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre olyan közös tevékenységre, amelynek célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és nemzetközi béke és biztonság biztosítása.
Putyin és Kim Dzsongün észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.
A törvényjavaslat Vlagyimir Putyin orosz elnök előterjesztésére, október 14-én jelent meg a törvényhozás alsó kamarájának elektronikus adatbázisában.
Fotó: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool
Újabb azonosítatlan légi célpontokat észleltek a román radarok a Fekete-tenger partvidékén
Romániában újabb kisméretű azonosítatlan légi célpontok berepülése miatt riasztották szerda este a légierő vadászgépeit a Fekete-tenger partvidékén – közölte a védelmi minisztérium (MAPN).
Az első célpontot a Duna-deltában, az ukrán határ térségében, a Tulcea megyei Chilia Veche település közelében észlelték 20.45-kor. A riasztás nyomán a katasztrófavédelem figyelmeztette a lakosságot a légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélyére, a katonai parancsnokság pedig a térségbe küldött két román F–16-os harci gépet a Borcea támaszpontról. A megyeszékhely, Tulcea felé közeledő célpont azonban a várostól 12 kilométernyire 21 óra körül eltűnt a radarokról.
Az F–16-osok még a levegőben voltak, amikor 20 perccel később újabb – a védelmi tárca szerint „vélhetően az elsővel nem azonos” – célpontot észleltek a román radarok az ukrán határtól 50 kilométernyire, a Fekete-tenger partjától 15 kilométernyire, a szárazföld felett, amely a Constanta megyei Mihai Viteazu település felé közeledett, majd irányt váltott, és 20 perc múlva, Jurilovcától 9 kilométernyire északnyugatra eltűnt a radarok képernyőjéről.
A MAPN szerint a vadászgépeknek ezúttal sem sikerült „vizuális kontaktust” teremteniük a radarok által észlelt tárgyakkal. A légiriadót lefújták, és a vadászgépek 22.16-kor visszatértek a bázisra. A védelmi tárca szerint az eddigi adatok alapján nem valószínűsíthető „egy becsapódási zóna létezése Románia területén”, de az illetékesek csütörtök reggel elkezdték átvizsgálni a két térséget.
Romániában egy héten belül ez már a harmadik eset, amikor vadászgépeket riasztanak, és figyelmeztetik a polgári lakosságot a Fekete-tenger partvidékén a szárazföld fölé berepülő azonosítatlan légi célpontok miatt, de a hatóságok nem adtak magyarázatot a jelenségre, a román média pedig következetesen „orosz drónoknak” nevezi azokat az azonosítatlan célpontokat, amelyekkel a vadászgépeknek sem sikerült „vizuális kontaktust” teremteniük.
Az EBRD 25 millió eurót hitelez Harkivnak a háborús károk enyhítésére
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 25 millió eurós hitelcsomagot nyújt az ukrajnai Harkivnak a háborús károk enyhítésére.
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának támogatására 1991-ben alapított londoni pénzintézet – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – szerda esti tájékoztatásában közölte, hogy a hitelcsomag – amelyből 10 millió eurót társfinanszírozóként az amerikai kormány adományoz, és amelyre a spanyol kormány részgaranciát vállal – az ukrajnai város közszolgáltatási vállalatai, köztük a tömegközlekedési és távfűtési cégek kritikus likviditási igényeinek fedezésére szolgál.
Az EBRD hangsúlyozza, hogy az orosz tüzérségi és rakétatámadások jelentős károkat okoztak az 1,2 millió lakosú Harkiv – a második legnagyobb ukrán város – infrastruktúrájában, időleges áramszolgáltatási, távhő- és vízellátási fennakadásokat okozva.
Rövid időn belül ez a második jelentős EBRD-finanszírozási program Ukrajna számára.
A bank két hete azt jelentette be, hogy a Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation (IFC) társfinanszírozásával együtt 435 millió dollár hosszú futamidejű adósságkibocsátással segíti a Datagroup-Volia-lifecell nevű vezető ukrán távközlési csoportot.
A tranzakció célja az ukrajnai telefonhálózat ellenállóképességének erősítése és a digitális összeköttetési rendszerek működésének javítása.
Az EBRD ismertetése szerint a háború kezdete óta ez a finanszírozás a legnagyobb egyedi közvetlen külföldi tőkebefektetés az ukrán gazdaságban.
A londoni pénzintézet becslése szerint az ukrajnai távközlési szektort 1,9 milliárd dollárnyi közvetlen háborús kár érte, és 750 millió dollárra tehető az ágazat jövedelmi veszteségeinek mértéke.
Az EBRD a háború kezdete óta 5 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott Ukrajnának.
A bank kormányzótanácsa tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést. Ezzel a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
Forrás: MTI/AP
Ukrajnában a mozgósítás elkerülése körül virágzó üzlet alakult ki
Az ukrán hadsereg jelentős személyzethiánytól szenved, mivel a frontvonalon szolgálóknak gyakran hatalmas túlerővel kell szembenézniük. Kijev igyekszik minden lehetséges módon új katonákat toborozni, de sok hadköteles férfi inkább a bujkálást választja, vagy azt, hogy megszökik az országból. A Telegramon aktív embercsempész hálózatok nyíltan kínálják szolgáltatásaikat, biztosítva a biztonságos határátlépést jelentős összegekért – számol be róla a Magyar Nemzet.
A csempészek különféle lehetőségeket kínálnak: háromezer euróért olyan útvonalakat ajánlanak, amelyekkel állítólag észrevétlenül át lehet lépni a határon, míg ötezer euróért kis csoportokban szerveznek utazásokat a mezőkön és erdőkön keresztül. A teljes biztonságot kínáló lehetőségek ára akár 14 ezer euró is lehet. Az útvonalak célpontja jellemzően Románia vagy Moldova.
A Welt am Sonntag német lap hét hónapos nyomozása során hat férfival is beszélt, akik elrejtőztek a besorozás elől vagy illegálisan elhagyták Ukrajnát. A kutatás rávilágít arra, hogy
a mozgósítás elkerülése körül virágzó üzlet alakult ki.
Sok hadköteles talál illegális kiutat a szolgálat elkerülésére, míg mások az ukrán rendszerben tátongó réseket használják ki – például felsőoktatási beiratkozásokkal nyerve időt.
A hadseregben nagy a felháborodás azokkal szemben, akik elkerülik a besorozást. A fronton harcolók elhagyatottnak érzik magukat, miközben Kijevben és más városokban mintha nem változott volna semmi a háború ellenére. Mindeközben sokan az országon belül próbálnak rejtőzködni – írják.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 4223-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4746-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Kárpátalján egyre kilátástalanabb az élet (videó)
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
