2024.11.28. 11:55
Izrael szerint a Hezbollah megsértette a tűzszünetet
Az izraeli–palesztin háború 419. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Hazatérő menekültek romok mellett haladnak el a libanoni főváros, Bejrút déli elővárosában, a többségében síiták lakta Dahíjében 2024. november 27-én, miután életbe lépett az Izrael és a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet között megkötött tűzszüneti megállapodás
Forrás: MTI/AP
Fotó: Bilal Huszein
Fitch: a tűzszünet enyhítheti az izraeli közfinanszírozásra nehezedő nyomást
Enyhítheti az izraeli közfinanszírozásra nehezedő nyomást, ha tartósnak bizonyul az Irán által támogatott Hezbollah libanoni síita milícia és Izrael tűzszünete - áll a Fitch Ratings csütörtöki elemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő a Londonban csütörtök este ismertetett helyzetértékelésében felidézi, hogy augusztusban az addigi „A plusz"-ról egy fokozattal „A"-ra rontotta Izrael hosszú távú államadós-besorolását, elsősorban a gázai háború gazdasági és közfinanszírozási hatásai miatt.
Az azóta bekövetkezett eszkaláció, vagyis az, hogy Izrael és a Hezbollah között is fellángolt a fegyveres konfliktus, szintén nyomást gyakorol Izrael államháztartási mérőszámaira, mindenekelőtt a tartalékosok észak-izraeli mozgósításának költségei, a konfliktus által érintett izraelieknek folyósított kártérítés és az izraeli gazdaság aktivitásának gyengülése révén
- áll a Fitch csütörtöki elemzésében.
A Fitch szerint a Hezbollah milíciával kötött tűzszünet, ha sikerül fenntartani, enyhítené a költségvetési kockázatokat, de a gázai fejlemények és az Iránnal fennálló feszültség továbbra is fontos tényezője lesz az izraeli költségvetési és reálgazdasági pálya alakulásának.
A hitelminősítő közölte:
várakozása szerint a gázai háború - jóllehet váltakozó intenzitással - áthúzódik 2025-re, és továbbra is fokozott katonai kiadásokkal és a határövezeti gazdasági tevékenység akadozásával jár.
Mindezek alapján a Fitch Ratings azt valószínűsíti, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért izraeli államháztartási hiány az idén 7,8 százalék, jövőre 5,2 százalék lesz.
A cég megjegyzi, hogy az izraeli szuverén adósságosztályzat augusztusi felülvizsgálatának idején még nem is számolt Izrael és a Hezbollah konfliktusának eszkalálódásával.
Mindezeket egybevetve a hitelminősítő azt várja, hogy a GDP-arányos izraeli államadósságráta 2025-ben 72 százalék közelébe emelkedik a 2022-ben mért 60,5 százalékos legutóbbi mélypontról.
A Fitch Ratings kiemeli, hogy az általa „A" kategóriás besorolással nyilvántartott szuverén adósok államadósságrátájának mediánja 58 százalék
ENSZ: 75 ezer palesztin küzd a túlélésért a Gázai övezet északi területein
Még mindig 75 ezer ember tartózkodhat a Gázai övezet harcok övezte északi területein az ENSZ palesztinokat támogató segélyszervezetének (UNRWA) csütörtökön közzétett jelentése szerint.
„Az elmúlt ötven nap során egyre rosszabb túlélési feltételekkel kellett szembenézniük” – írta az UNRWA csütörtökön az X-en. A heves harcok miatt a humanitárius segélyeket hetekig nem lehetett eljuttatni a Dzsabálija menekülttáborba, Beit Lahijába és Beit Hanúnba – tették hozzá.
Az ENSZ szervezetei október 6. óta 91 alkalommal próbáltak segélyeket eljuttatni az említett a területekre, de az UNRWA jelentése szerint 82 esetben egyenesen megtagadták tőlük a segítségnyújtást, 9 esetben pedig megakadályozták a segélyek eljutását.
Az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője közölte, hogy jelenleg vizsgálják az UNRWA jelentését.
Izrael a segélyszállítmányok növelésének érdekében újabb határátkelőket nyitott meg a Gázai övezet felé a közelmúltban, ezzel egyidőben megpróbálja megsemmisíteni a Gázai övezetben tevékenykedő Hamász palesztin terrorszervezetet.
Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy a harcosait szándékosan a civilek között „rejti el”, és többször is feltartóztatta a rászorulóknak küldött segélyszállítmányokat.
Fotó: Huszein Malla / Forrás: MTI/AP
Izraeli miniszter: Izrael azonnal válaszol, ha a Hezbollah megszegi a megállapodást
Izrael kész azonnal válaszolni, ha a militáns libanoni Hezbollah mozgalom megsérti a tűzszüneti megállapodást – jelentette ki Gideon Szaár izraeli külügyminiszter csütörtökön Prágában, miután tárgyalt Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel.
Egy papír nem olyan fontos, mint a valóság. A legfontosabb az, ami az adott területen történik. Nem engedjük megsérteni a megállapodást. Bármiféle megséretésére azonnal reagálunk. Nem engedjük meg a Hezbollahnak, hogy a Litani folyó déli partján terjeszkedjen, vagy hogy újra felfegyverkezzen
– mondta újságíróknak az izraeli diplomácia vezetője, akinek hivatalba lépése után ez volt az első külföldi útja.
„Csehország üdvözli Izrael és a Hezbollah megállapodását. Ez lehetővé teszi Észak-Izrael és Dél-Libanon lakosainak visszatérését lakhelyükre. A megállapodás egyben reményt jelent a helyzet rendezésére és megnyugvására az egész régióban” – jelentette ki Jan Lipavsky.
„Ismételten hangsúlyozzuk, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez a terror ellen”
– szögezte le a cseh diplomácia irányítója.
Mahmúd Abbász palesztin elnök kijelölte ideiglenes utódját
Mahmúd Abbász, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke szerdán közleményben hozta nyilvánosságra, hogy kijelölte utódját, aki halála esetén vagy ha hivatala elhagyására kényszerülne, az elnökválasztásig átmenetileg betöltheti majd a posztját.
A közlemény szerint a Palesztin Törvényhozó Tanács elnöke kerülhet átmenetileg az elnöki posztra legfelljebb 90 napra, és ez idő alatt meg kell tartani az elnökválasztást.
A legfőbb palesztin döntéshozó szervezet feje jelenleg a 75 éves Rauhi Fattúh, aki Jasszer Arafat 2004-es halála után már egyszer rövid időre ideiglenesen ellátta az elnöki feladatokat.
A 89 éves Abbász, aki 2005 óta tölti be az elnöki pozíciót, az utóbbi években egészségügyi problémákkal küzd, ami napirenden tartja utódlása kérdését.
Abbásznak nincs helyettese, de a Reuters hírügynökség értesülése szerint Szaúd-Arábia nyomást gyakorolt rá, hogy nevezzen ki egyet.
A szerdai bejelentésben ugyanakkor csak Fattúh ideiglenes elnökségét említette Abbász, helyettesének nem nevezte ki, így arra továbbra sem lehet rálátni, hogy hosszú távon ki léphetne a helyére.
Abbászt 2005-ben négy évre választották meg, de azóta nem tartottak elnökválasztást. Egy szeptemberben rendezett közvélemény-kutatás szerint a Ciszjordániában élő palesztinok 89 százaléka a lemondását kívánja.
Libanoni források szerint Izrael folytatta támadásait a tűzszünet ellenére, Izrael szerint megsértették a megállapodást
Libanoni biztonsági források és médiajelentések szerint Izrael három délkelet-libanoni települést vett tűz alá csütörtökön az izraeli határ közelében annak ellenére, hogy előző nap tűzszünet lépett hatályba a harcoló felek között.
Mindhárom falu a Libanon és Izrael közötti demarkációs vonaltól, az úgynevezett kék vonaltól két kilométeren belüli távolságban van. Egy biztonsági forrás szerint két ember megsebesült az egyik településen. Az izraeli hadsereg a határsávon belül összesen hat libanoni körzetet vett harckocsitűz alá a reggeli órákban, a becsapódások mezőgazdasági területeket értek – közölték.
Az izraeli hadsereg és a libanoni Hezbollah síita mozgalom között szerdán lépett hatályba tűzszünet, amelyről amerikai és francia közvetítéssel állapodtak meg a felek.
Az izraeli hadsereg csütörtökön azt közölte: Dél-Libanon több részén is gyanús személyek érkezését észlelték, és úgy ítélték meg, hogy a Hezbollah megsértette a tűzszünetet.
A Hezbollah egyik parlamenti képviselője, Haszan Fadlallah csütörtökön azzal vádolta meg Izraelt, hogy megtámadta a dél-libanoni falvaikba visszatérő embereket. A síita mozgalom közölte továbbá, hogy harcosai „ujjukkal a ravaszon” fogják figyelni az izraeli hadsereg kivonulását Libanonból, és „továbbra is teljes fegyverzetben néznek szembe” az ellenséggel.
A tűzszünet egyik célja, hogy több hónap után mindkét országban végre hazatérhessenek otthonaikba a határ menti településekről elmenekült civilek. A visszatérés azonban bonyodalmasnak ígérkezik: izraeli katonák továbbra is Libanon területén tartózkodnak, és csütörtökön reggel még azt tanácsolták a libanoniaknak, hogy saját biztonságuk érdekében egyelőre ne térjenek haza. Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke, akit a Hezbollah hatalmazott fel a tűzszüneti tárgyalások vezetésére, egy nappal korábban azonban ennek ellenkezőjét állította.
A szerdán hatályba lépett megállapodás értelmében a hatvannapos tűzszünet időszaka alatt a Hezbollah teljes egészében kivonul az izraeli határ térségéből a Litani folyótól északra, s a libanoni hadsereg fokozatosan felsorakozik Dél-Libanonban az izraeli hadsereg fokozatos kivonulásával egy időben.
Ez történt szerdán:
