2024.11.28. 07:03
Vlagyimir Putyin: Moszkva minden eszközt be fog vetni, ha Kijevnek atomfegyvere lesz
1009. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vladimir Putyin orosz elnönk
Forrás: AFP
Fotó: Mikhail Tereschcenko
ATACMS-indítóállások és külföldi szakértők megsemmisítéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium
Az orosz hadsereg amerikai ATACMS rakéták indítóállásait és nyugati szakemberek tucatjait semmisítette meg a héten, válaszul az Oroszországra nyugati fegyverekkel mért mélységi csapásokra – közölte csütörtökön az orosz védelmi tárca.
A minisztérium szerint hétfőn az ukrajnai Szumi megyében Iszkander ballisztikus rakétákkal végrehajtott csapások megsemmisítették nagy hatótávolságú ATACMS rakétakilövő sorozatvető rendszerek öt indítóállását mintegy 30 főnyi személyzetükkel együtt: két MLRS típusút szállító-rakodó járműveikkel együtt Tokari közelében és három HIMARS típusút Malij Bobrik közelében.
A beszámoló szerint szintén Iszkander rakéták hétfőn és kedden az Odessza megyei Novomihajlivkánál elpusztították ukrán Grom-2-es kísérleti ballisztikus rakéták két, a Neptun hajóelhárító rendszernek pedig egy indítóállását, utóbbit szállító-rakodó járművével együtt. Emellett csapások érték a nyugati nagy hatótávolságú fegyverrendszerek harci használatát és karbantartását biztosító szakemberek, köztük külföldiek telepítési helyeit is.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökége (GUR) Kraken alakulatának harkivi főhadiszállására mért csapás mintegy negyven külföldi, főleg amerikai szakember halálát okozta hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium szerint. Egy Iszkander rakéta Odesszában az ukrán hadsereg különleges műveleti erői ideiglenes telepítési pontján 72 olyan embert ölt meg, aki vízi drónokat irányított, köztük kilenc francia kiképzőt és technikust.
A tájékoztatás értelmében az orosz hadsereg csütörtökre virradóan 90 rakétával és száz Gerany-2 drónnal kombinált tömeges csapást mért az ukrán hadiipar és a működését biztosító energetikai infrastruktúra 17 létesítményére. Az elmúlt napokban összesen száz rakétát és 466 drónt vetettek be hasonló célra.
A Biden-adminisztráció a sorozási korhatár leszállítását javasolja Ukrajnának
A Biden-admnisztráció a sorozási korhatár leszállítását javasolja Ukrajnának a hadsereg létszámának fenntartása érdekében – nyilatkozott a Fehér Ház magas rangú tisztségviselője az AP hírügynökségnek szerdán, miközben az elnöki hivatal egy szóvivője hasonló értelmű közleményt tett közzé.
A tisztségviselő megfogalmazása szerint Ukrajna a 25 éves hadkötelezettségi korhatárral jelenleg nem képes olyan ütemben mozgósítani és kiképezni újoncokat, amivel tudná pótolni a harctéri veszteségeit és lépést tartani az orosz erők növekvő létszámával.
Sean Sawett, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője közleményt adott ki, amelyben megerősítette az amerikai kormány szándékát további fegyveres segítségnyújtásra, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a „legégetőbb szükséglet Ukrajna számára az élőerő”. A szóvivő hangsúlyozta, hogy amennyiben ukrán részről megteszik a megfelelő lépéseket a létszám pótlására, akkor az Egyesült Államok készen áll kiképző kapacitásának bővítésére.
A hivatalos adatok szerint az amerikai adminisztráció az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta 56 milliárd dollár katonai és biztonsági támogatást nyújtott Ukrajnának, és azt ígéri, hogy Joe Biden távozásáig minden rendelkezésre álló forrást eljuttat Kijevnek.
Donald Trump január 20-án hivatalba lépő következő elnök választási kampánya során prioritásnak nevezte a háború lezárását és a béke megteremtését Ukrajnában. A leendő elnök megnevezte az Ukrajnáért és Oroszországért felelős különleges megbízottját Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy személyében.
Az EP Ukrajna további katonai támogatására szólított fel
Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyen Ukrajna további katonai támogatására szólított fel.
Az állásfoglalásban – amelyet 390 igen, 135 nem szavazattal és 52 tartózkodás ellenében fogadtak el a képviselők hangsúlyozták, hogy a konfliktus eszkalálódásához vezet az észak-koreai csapatok bevetése orosz részről, és elítélték, hogy Oroszország új ballisztikus rakétákat tesztelt Ukrajnában. „Ezek a közelmúltbeli eszkalációs lépések a háború új szakaszát jelentik, és új kockázatot jelentenek Európa egészének biztonságára nézve” – vélték a képviselők, és felszólították az Európai Uniót és Ukrajna más partnereit, hogy ennek megfelelően reagáljanak.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők hangsúlyozták: „Ukrajna nélkül nem lehet tárgyalni Ukrajnáról”, és arra kérték az EU-t: törekedjen arra, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást kapja Ukrajna és a háború békés megoldása. Az EP arra is felszólította az EU-t és a tagállamokat, hogy vegyenek részt az ukrán békeformula végrehajtásában és a második békecsúcs megtartásához szükséges feltételek megteremtésében, egyebek között a globális dél országainak bevonásával.
A képviselők elítélték Iránt, Fehéroroszországot és Észak-Koreát az Oroszországnak nyújtott katonai támogatásuk miatt, és arra kérték az EU tagállamait, hogy erősítsék meg az ezen országokkal szembeni szankciórendszert. Hangsúlyozták: Oroszország Ukrajna elleni háborúja és Észak-Korea részvétele a konfliktusban, valamint a nukleáris és rakétaprogramok súlyos fenyegetést jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve.
Felszólították a kínai vezetést, hogy szüntessen be minden katonai támogatást Oroszországnak, és felhívták a figyelmet arra, hogy ennek elutasítása komolyan veszélyezteti az EU és Kína kétoldalú kapcsolatait. Kínának az Észak-Koreára és Oroszországra gyakorolt jelentős befolyását a feszültségek csökkentésére kellene felhasználnia - vélték a képviselők.
Az állásfoglalásban felszólították a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsot, hogy terjessze ki az Oroszországgal szembeni szankciókat; különösen a gazdaságilag különösen fontos ágazatokat, például a kohászati, nukleáris, vegyipari, mezőgazdasági és bankszektort, valamint az orosz nyersanyagokat érintve.
A képviselők arra kérték az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák Ukrajna katonai támogatását, harci repülőgépek, nagy hatótávolságú rakéták modern légvédelmi rendszerek, tüzérségi eszközök, valamint az ukrán erők kiképzése által.
Az állásfoglalás szerint minden uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek évente legalább GDP-je 0,25 százalékával kell hozzájárulnia Ukrajna katonai támogatásához.
A képviselők üdvözölték Joe Biden amerikai elnök döntését, amely lehetővé teszi Ukrajna számára fejlett rakétarendszerek használatát oroszországi katonai célpontok ellen, és felszólították az EU-t, hogy fogadjon el hasonló intézkedéseket.
Ukrán főügyészség: újabb ukrán hadifoglyokat végeztek ki az oroszok
Újabb fogságba esett öt ukrán katonát ölt meg a napokban az orosz hadsereg, az ukrán hatóságok eljárást indítottak a háborús bűntett ügyében - közölte az ukrán főügyészség csütörtökön a Telegramon.
„Az előzetes információk szerint november 24-én a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében található Novodarivka település közelében, ahol heves harcok dúlnak, az orosz fegyveres erők katonái hat fogságba ejtett ukrán védőből ötöt agyonlőttek” – fejtette ki az ügyészi hivatal.
Hozzátette: a jelentések szerint a rendfenntartók azonosították az orosz hadseregnek azt az egységét, amelynek katonái a gyanú szerint részt vettek ebben a bűncselekményben. A részvételüket egyelőre még vizsgálják. A nyomozók a katonák lelövéséről videofelvételt is kaptak – közölte a hivatalt. Az ügyészség háborús törvények és szokások megsértése miatt indult büntetőeljárás, amelyet szándékos emberöléssel párosítottak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Keir Starmer brit miniszterelnökkel – számolt be csütörtökön az ukrán elnöki iroda. Zelenszkij a közlés szerint tájékoztatta Starmert az éjszakai nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadásról. Az ukrán elnök hangsúlyozta: Ukrajnának NATO-csatlakozási meghívásra és nagy hatótávolságú képességeinek növelésére van szüksége ahhoz, hogy a „lehető legerősebb pozícióban legyen bármilyen fejlemény bekövetkezte előtt”.
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter csütörtökön bejelentette az X-en, hogy átadtak Ukrajnának három Patriot légvédelmi rakétakilövőt. Megjegyezte, hogy az ukránok nehéz tél előtt állnak, mivel Oroszország pusztító légicsapásai folytatódnak.
Az Ukrenerho ukrán államszolgáltató vállalat déltájban közölte, hogy a több ukrajnai régiót érő masszív éjszakai orosz légicsapás nyomán elrendelt vészhelyzeti áramszüneteket feloldották. Közleményükben hozzáfűzték, hogy mostantól a szolgáltatás óránként ütemezett leállítására térnek át.
Az ukrán légierő közösségi oldalain kora délután arról számolt be, hogy 12 találatot rögzítettek főként üzemanyag-tároló és energetikai létesítményeken. A Kalibr és H-101-es orosz rakéták csaknem 90 százalékát lelőtték, ezen felül megsemmisítettek három irányított rakétát és 35 drónt. Kiemelték, hogy az ukrán légvédelem kimerítése a célja Oroszországnak az ilyen nagyszabású támadásokkal.
A kijevi vezetés arról adott hírt, hogy lelőtt orosz rakéták roncsai zuhantak le a főváros két kerületben, az egyikben nyílt területen, a másikban az előzetes információk szerint egy vállalat területén, Személyi sérülésről nem érkezett jelentés. Ruszlan Kravcsenko, Kijev megye kormányzója közben arról tájékoztatott, hogy a főváros térségében két ember sérült meg, valamint megrongálódott egy infrastrukturális létesítmény, egy családi ház, egy hangár és több autó.
A keleti Harkiv megye kormányzói hivatala közölte, hogy déltájban az orosz erők csapásokat mértek Harkiv városára és a régióban lévő Ruszka Lozova falura, az eddigi adatok szerint senki sem sérült meg.
Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzójának tájékoztatása szerint régiójában hárman sebesültek meg - köztük egy 16 éves fiú - az orosz csapások következtében, megrongálódott több családi ház és egy gázvezeték, és több helyütt tüzek keletkeztek.
Az Ukrajna nyugati-középső részében lévő Vinnicja megyében egy nő sérült meg a támadásokban a helyi kormányzói hivatal közlése szerint. A nyugati Hmelnickij és Ivano-Frankivszk megyében a helyi vezetés úgyszintén lakóházakban keletkezett károkról számolt be, de személyi sérülésekről nem kaptak jelentést.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában 157 katonai összecsapás volt a Donyeck megyei fronton Pokrovszk és Kurahove térségében, az ellenséges csapatok rohamainak többségét az ukrán erők visszaverték, és 1220 orosz katona esett el vagy sebesült meg. A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 737 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz harckocsit, 22 tüzérségi fegyvert és 45 drónt.
Vlagyimir Putyin: Moszkva minden eszközt be fog vetni, ha Kijevnek atomfegyvere lesz
Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, ha Ukrajnának nukleáris fegyvere lesz – jelentette ki Vlagyimir Putyin csütörtökön Asztanában, a kazahsztáni állami látogatását és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) csúcstalálkozóját követő csütörtöki sajtótájékoztatóján.
„Ha az az ország, amellyel lényegében most harci cselekményeket folytatunk, atomhatalommá válik, mit tegyünk? Ebben az esetben alkalmazni és használni fogjuk az összes, hangsúlyozom, az Oroszország rendelkezésére álló összes megsemmisítési eszközt – mindet. Ezt nem fogjuk megengedni. Minden lépésüket figyelni fogjuk” – mondta az orosz államfő újságíróknak.
Hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg minden ellene irányuló agresszióra válaszolni fog, és minden célra megvan a megfelelő eszköze.
Hangot adott azon álláspontjának, miszerint Ukrajna nem képes önállóan atomfegyvert kifejleszteni, mert minden ehhez szükséges képessége elveszett, de atomerőművekből származó hulladékból össze tudna rakni egy „piszkos bombát”. Hozzátette, hogy ha bármely más ország atomfegyvert adna át Kijevnek, az az atomsorompó-szerződésben vállalt kötelezettségek megsértését jelentené.
Korábban a The New York Times amerikai napilap közölt olyan értesülést, miszerint amerikai és európai tisztégviselők javaslatot tettek atomfegyver átadására Ukrajnának. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy nukleáris fegyverek Kijevnek való átadása a legsúlyosabb lépés lenne a konfliktus ellenőrizetlen eszkalációja felé.
Putyin az asztanai sajtóértekezleten elmondta, hogy az Oresnyik hiperszonikus rakétarendszer első bevetését követően - múlt csütörtökön a dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre mért vele csapást az orosz hadsereg - az oroszországi kurszki régiót még két alkalommal támadták amerikai ATACMS rakétákkal. Az elnök szerint ezzel minimális kárt okoztak, de az amerikai fegyver bevetésének tényétől nem lehet eltekinteni.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon az Oresnyiket Kijevben a katonai vagy a politikai döntéshozatali központok ellen fogják-e bevetni, Putyin egy régi viccre utalva, amely a szovjet meteorológiai előrejelzésből űzött gyúnyt, azt mondta, "hogy mai a nap folyamán minden lehetséges". A védelmi minisztérium vezérkara fogja eldönteni, hogy a nyugati fegyverekkel elkövetett támadásokra milyen fegyverrel milyen objektumra mérjenek csapást - tette hozzá.
A Juzsmas elleni támadásról szólva azt mondta: az Oresnyik rakéta olyan pusztító elemekkel volt felszerelve, amelyek akár 4000 Celsius-fokra is felhevülhetnek, és még a megerősített objektumokban is képesek három-négy emelet mélységben rombolni. A sok pusztító elemmel felszerelt, új hiperszonikus rakéta hatása a nukleáris fegyveréhez fogható, de nem okoz sugárszennyezést - magyarázta. Hatását egy meteorit becsapódásához hasonlította, amelynek nyomán hatalmas kráter keletkezik. Putyin szerint még tovább lehet növelni az erejét, de az Oresnyik már most nagypontosságú fegyver.
Az ukrajnai háború menetével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg folyamatosan nyomul előre szinte a teljes fronton, és újabb pozíciókat fog elfoglalni. Közölte, hogy az orosz hadsereg csütörtökre virradóan 90 rakétával és 100 drónnal 17 célpontot talált el, katonai és hadiipari létesítményeket, valamint az azokat támogató rendszereket.
Kijelentette, hogy Oroszország készen áll az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra a már ismertetett feltételekkel.
Az Olaf Scholz német kancellárral folytatott minapi telefonbeszélgetéséről elmondta, hogy ő volt az első a nyugati vezetők közül, aki megtörte a hallgatást. Tájékoztatása szerint eszmecsere volt közöttük, de mindkét fél maradt az álláspontjánál.
A több merényletet túlélő Donald Trumppal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a megválasztott amerikai elnök továbbra sincs biztonságban.
Angela Merkel emlékirataira kitérve, amelyben a volt német kancellár kifogásolta, hogy az orosz elnök megrémítette a labradorjával, azt mondta, nem tudta, hogy tárgyalópartnere fél a kutyáktól, és csak nyugodt, kellemes légkört akart teremteni. Közölte, hogy ilyet nem tesz többé, és a történtekért bocsánatot kért már többször is.
Európáról értekezve azt hangoztatta, hogy a kontinens szerinte megszűnt a világpolitika önálló, független, modern központjaként létezni, és úgy táncol, ahogy az amerikai kormányzat fütyül. Putyin szerint nem Oroszország felelős Európához fűződő kapcsolatainak megromlásáért, ez az európai establishment és politika belső állapotának következménye. Úgy vélekedett, hogy mindkét fél érdekelt a viszony helyreállításában.
Vészhelyzeti áramszünetet vezettek be Ukrajnában
Vészhelyzeti áramszüneteket rendeltek el csütörtökön az Ukrajnát ért újabb masszív orosz rakéta- és dróntámadás miatt több régióban – közölte Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter.
Csütörtökre virradó éjjel az orosz hadsereg drónokat indított, kora reggel pedig hét Tu-95MSZ stratégiai bombázóról, illetve a Fekete-tengerről rakétákkal támadta Ukrajnát – közölték egybehangzóan ukrán illetékesek és hírforrások.
Herman Haluscsenko a Facebook-bejegyzésében megerősítette, hogy országszerte támadások érik az energetikai létesítményeket. „Amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, tisztázni fogjuk a következményeket” – közölte.
A rakétatámadás Ukrajna nyugati régióit is érintette. Ihor Poliscsuk lucki polgármester a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Luckban leállt a trolibuszok közlekedése, a víz- és fűtési rendszereket pedig alternatív energiaforrásokra kapcsolják – közölte Ihor Poliscsuk polgármester. A városban november 28-án távoktatást vezettek be.
Lviv térségében több mint félmillió fogyasztó maradt áram nélkül – közölte Makszim Kozickij kormányzó. Az Unian hírügynökség jelentése szerint Zsitomirban és Rivnében is súlyos gondok keletkeztek az áramellátási rendszerben.
Az Ukrenerho nemzeti energetikai vállalat előrejelzése szerint a vészhelyzeti áramszünetek 20 óráig tarthatnak.
A légierő Telegram-csatornáján közzétett jelentés szerint a légvédelem 188 célpontot – 88 rakétát, valamint 100 drónt – azonosított a csütörtökre virradó orosz légitámadás során. A délelőtti hivatalos adatok szerint 79 rakétát és 35 drónt sikerült lelőni, további 62 drón pedig eltűnt a radarokról. A légicsapás az ukrán energetikai létesítmények ellen irányult – erősítette meg a légvédelem.
Videón az orosz légierő sokkoló pusztítása
Az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma megrázó jelentést tett közzé Telegram-csatornáján: egy Szu–34-es vadászbombázó pusztító csapást mért az ukrán fegyveres erők állásaira a Kurszki terület határ menti övezetében – írja a Magyar Nemzet.
A csapás az ukrán katonai személyzet helyét, valamint páncélozott járműveket és egyéb haditechnikai eszközöket vett célba. A támadás pontos következményei egyelőre ismeretlenek, de a bevetett fegyverek jellege alapján jelentős veszteségekre lehet számítani az ukrán oldalon.
Ukrajna lemond a Krímről?
Andrij Jermak a svéd Dagens Industri lapban írt cikkében vázolta fel a háború lezárásának lehetőségeit. Az ukrán békekezdeményezés kulcsa Volodimir Zelenszkij öt pontból álló győzelmi terve, amely többek között Ukrajna NATO-tagságának előmozdítását, a fegyverszállítások korlátozás nélküli növelését és nem nukleáris elrettentő csomag bevezetését foglalja magában. A terv szerint a háború akár már a jövő évben befejeződhetne, ha Oroszország is hajlandóságot mutat a tárgyalásokra – derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.
Jermak hangsúlyozta, hogy a béketárgyalások alapfeltétele az, hogy az orosz csapatok visszavonuljanak a 2022. február 23-i vonalak mögé. Ez a dátum az orosz–ukrán konfliktus új szakaszának, a teljes körű inváziónak a kezdetét jelöli.
A februári állapotok visszaállítása azt is jelenti, hogy Ukrajna nem követeli a Krím visszacsatolását, amelyet Oroszország 2014-ben annektált. Ez a megközelítés éles váltás lenne az eddigi ukrán állásponthoz képest, amely szerint nem adnák fel a félszigetet.
Arról, hogyan vélekednek a témával kapcsolatban az ukránok, IDE kattintva olvashat.
Brit hírszerzési főnök: Európa tényleges háborúban áll Oroszországgal
A feszültség egyre nő, és Európa már nem csupán a háború előszobájában áll, hanem tényleges konfliktusban van Oroszországgal – állítja Richard Dearlove, a brit MI6 hírszerző szolgálat egykori vezetője.
A Sky Newsnak adott sokkoló interjújában Dearlove drámai képet festett a jelenlegi geopolitikai helyzetről.
Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az oroszok úgy gondolják, háborúban állnak velünk
– mondta Dearlove, hozzátéve, hogy a konfliktus már régen túllépte Ukrajna határait.
Dearlove szerint Oroszország már most is hibrid háborút folytat Európa ellen, amely magában foglal szabotázscselekményeket és „nagyon agresszív lépéseket” is – írja a Magyar Nemzet.
Donald Trump megnevezte különmegbízottját az ukrajnai háború békés rendezése érdekében
– Az amerikai elnökválasztás óta – semmibe véve az emberek akaratát – folyamatosan születtek azok a döntések, amelyeknek egyértelmű célja, hogy ellehetetlenítsék Donald Trump számára az ukrajnai béketeremtést – közölte Szijjártó Péter a Facebook-oldalán csütörtökön.
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a háború eszkalációjának egyre fokozódó veszélye közepette tegnap végre egy jó hírt is kapott a globális békepárti többség és mindazok, akik a békéért imádkoznak Ukrajnában.
Donald Trump tegnap ugyanis bejelentette, hogy Keith Kellogg személyében különmegbízottat nevez ki az ukrán–orosz háború békés rendezése érdekében.
„Magyarország kormánya támogatni fogja az America First Policy Institute vezetőjét a munkája sikere érdekében és készen állunk az együttműködésre minden békéért tett erőfeszítés során” – fogalmazott a tárcavezető.
A szerdai eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
- Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába
