Hankó Balázs: Magyarország megháromszorozta kutatás-fejlesztési forrásait

„A kutatók és fejlesztők száma Magyarországon 2010 óta több mint kétszeresére nőtt. Jelentősen emelkedett a doktoranduszok száma, öt év alatt csaknem megdupláztuk a doktori programokban részt vevő hallgatók számát, ma 30 százalékuk nemzetközi hallgató, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 7 százalékkal” – fejtette ki Hankó Balázs a rendezvényen elhangzott köszöntő beszédében.

Hankó Balázs kiemelte, hogy Magyarország létrehozott egy modellt a kutatás, a fejlesztés és az innováció tevékenységek támogatására, amely öt kulcselemből áll.

Ezeket ismertetve a miniszter kitért arra, hogy Magyarország vállalkozásbarát környezetet biztosít a kutatás, a fejlesztés és az innováció ösztönzésére, beleértve az EU legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adókulcsát, valamint a kutatás-fejlesztésre, a beruházásokra és a munkaerő-felvételre vonatkozó adókedvezményeket.

„A kormány létrehozta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot, amely országszerte támogatja a kutatást és az innovációt” – szögezte le Hankó Balázs.

Beszámolt arról, hogy az ország sikeres befektetési politikája Európából, az Egyesült Államokból és Kelet-Ázsiából egyaránt ide vonzotta a nagyvállalatokat, ezzel fellendítette a tudományos élet és az ipar közötti együttműködést. További fontos kezdeményezések között említette az egyetemi reformokat, a PhD-programot, a közös kutatási és fejlesztési projektek támogatását. „Ösztönözzük a tudományos parkok és a technológiatranszfer-vállalatok (TTC) növekedését is az innováció előmozdítása érdekében” – tette hozzá.

A kulturális és innovációs miniszter szólt arról is, hogy

„Ezek az eredmények és intézkedések bizonyítják erős elkötelezettségünket a globális kutatásban és innovációban betöltött szerepünk erősítésére” – tette hozzá.

Hankó Balázs beszédében elmondta, hogy Magyarországon az emberek mindig nagy érdeklődést mutattak a legújabb tudományos eredmények iránt.

„Tegnap este hatalmas sikert aratott a Science Expo, a World Science Forum kísérőrendezvénye. Az esemény remek alkalom volt arra, hogy bemutassa a legújabb tudományos trendeket, valamint a legjobb intézmények és egyetemek kutatásait” – jelentette ki Hankó Balázs.

Arra is kitért, hogy Magyarország büszke tudósaira és feltalálóira, ez a nemzeti identitás része, így volt ez Rubik Ernő kockája vagy Karikó Katalin és Krausz Ferenc 2023-as Nobel-díja esetében is.

– szögezte le.

Hankó Balázs hangsúlyozta: a budapesti World Science Forum vitái megmutatták, hogy a tudományra, a tudósokra és a politikusokra most minden eddiginél nagyobb felelősség hárul a globális kihívások kezelésében. „Úgy gondolom, hogy a tudomány képes megfelelni a feladatnak, és mi is” – jegyezte meg.

A WSF záróülésén a felszólalók között szerepelt Azzedin El Midaui marokkói felsőoktatási, tudományos kutatási és innovációs miniszter; Patricia Gruber, az amerikai külügyminiszter tudományos és technológiai tanácsadója; Lidia Brito, az UNESCO természettudományi főigazgató-helyettese; Sudip Parikh, az Amerikai Szövetség a Tudomány Fejlődéséért (AAAS) vezérigazgatója; valamint Priscilla Mante, a Global Young Academy (GYA) társelnöke.

A WSF zárónapján a nemzetközi konferencia résztvevői, tudósok, politikusok, nemzetközi szervezetek képviselői közös nyilatkozatot fogadnak el és bejelentették a 2026-os Fórum házigazdáját: két év múlva Indonézia látja majd vendégül a tanácskozást.