Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába

Norvégia légvédelmi eszközöket, katonákat és F–35-ös harci repülőgépeket küld Lengyelországba

Norvégia légvédelmi eszközöket, katonákat és ötödik generációs F-35-ös harci repülőgépeket küld Lengyelországba az ukrajnai határhoz közeli Rzeszów repülőterének védelmére – közölte hétfőn Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter.

– indokolta Gram.

A norvég védelmi tárca adatai szerint a skandináv ország az elkövetkezendő napokban egy nagyjából százfős katonai kontingenst, több harci repülőt és NASAMS típusú légvédelmi rendszert készül küldeni a NATO partnerországba. A tájékoztatás szerint a húsvétig tartó missziót az észak-atlanti szövetség integrált lég- és rakétavédelmének keretében szervezik és Rzeszów repülőterének védelméhez hivatott hozzájárulni.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter az X-en reagált a norvég közlésre. 

– írta.

Az ukrán határtól nagyjából 100 kilométerre található Rzeszów repülőtere kulcsfontosságú logisztikai csomópont a kijevi vezetésnek szánt nyugati fegyverszállítmányok szempontjából. A bázison amerikai katonák is állomásoznak, a létesítményt pedig amerikai Patriot légvédelmi rendszerek védik. Németország november végén felajánlotta, hogy a jövő év elejétől szintén Patriot típusú légvédelmi ütegeket telepít Lengyelország területére.

A német kancellár újabb légvédelmi eszközök Ukrajnába szállítását jelentette be Kijevben

Németország még decemberben leszállítja Ukrajnának a hatodik IRIS-T légvédelmi rendszert, valamint Patriot típusú indítószerkezeteket – jelentette be Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben, Volidimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

"A légvédelmi támogatás továbbra is központi szerepet tölt be számunkra. Már leszállítottunk öt IRIS-T rendszert, három Patriotot és több mint ötven Gepard légvédelmi gépágyút" – emlékeztetett Scholz.

A német védelmi minisztérium korábban a nap folyamán közölte, hogy az új katonai segítségnyújtási csomag tartalmaz még Leopard 1 harckocsikat és támadó drónokat is – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Zelenszkij köszönetet mondott Németországnak a bejelentett 650 millió eurós védelmi segélycsomagért. Megköszönte Berlinnek az ukrán légvédelem megerősítésében nyújtott segítségét is, de megjegyezte, hogy a biztosított légvédelmi rendszerek nem elegendők. Hangsúlyozta, hogy nem Németországot bírálja ezért, hanem azokat a partnerországokat, amelyek rendelkeznek még olyan légvédelmi rendszerekkel, amelyeket átadhatnának Ukrajnának.

– szögezte le. Szavai szerint Ukrajna számára fontos, hogy Németország, mint fő támogató, 2025-ben se csökkentse segítségnyújtását, beleértve az anyagi támogatást, mert „ez megfelelő jelzés lesz az összes többi partner számára”.

Kreml: a georgiai események arra emlékeztetnek, ami Ukrajnában 2014-ben történt

A 2014-es ukrajnai Majdanhoz hasonlította a Georgiában zajló eseményeket Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Moszkvában a sajtónak nyilatkozva.

Peszkov szerint jól láthatóan kísérlet történik a helyzet megingatására.

„Számos országban láttunk már hasonló eseményeket. A legközvetlenebb párhuzamot az ukrajnai Majdan eseményeivel lehet vonni” – hangoztatta Peszkov, hozzátéve, hogy a georgiai események „minden tünetét hordozzák egy narancsos forradalomra tett kísérletnek”.

„A georgiai hatóságok intézkedéseket tesznek a helyzet stabilizálására és a nyugalom helyreállítására” – nyilatkozott a Kreml szóvivője.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem avatkozik bele Georgia belügyeibe. Hozzátette, hogy az orosz fél információkat kíván szerezni a dél-kaukázusi országban kormányellenes tüntetéseken őrizetbe vett állampolgárairól és arról, hogy milyen jogcímen indítottak eljárást ellenük.

„Minden attól függ, hogyan alakulnak az események, de számunkra a legfontosabb a kitűzött célok elérése” - fogalmazott.

„A frontok dinamikája világos. Az Ukrajnában zajló folyamat is világos. Fáradtság tapasztalható Zelenszkijjel szemben. Ez a fáradtság egyre nő” – mondta.

Peszkov azt hangoztatta, hogy a Kremlnek nincsenek elvárásai Olaf Scholz német kancellár hétfői kijevi látogatásával kapcsolatban. A vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítésével semmilyen üzenetet sem küldött Zelenszkijnek.

Azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden amerikai elnök két bírósági elítélő ítélet ügyében kegyelemben részesítette fiát, Hunter Bident, Peszkov kijelentette, hogy ez amerikai belügy, amelyet a Kreml nem kommentál. Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva „a demokrácia karikatúrájának” nevezte a távozó amerikai államfő döntését.

„A dollár tartalékvalutaként kezdi elveszíteni vonzerejét számos ország számára. Ez egy olyan folyamat, amely a dollár vonzerejének erodálódását jelenti, ez tényleg folytatódik, és egyre erősödik” – nyilatkozott a szóvivő.

Leszögezte, hogy Szíriában Moszkva folytatni fogja Bassár el-Aszad elnök támogatását.

Putyin elhalasztotta a Barátság Világjátékok megrendezését

Az első Barátság Világjátékokat 2024. szeptember 15-29. között tervezték megrendezni Moszkvában és Jekatyerinburgban. A vonatkozó, 2023. december 19-i elnöki rendelet értelmében a nemzetközi rendezvényt „az orosz sportolók és sportszervezetek nemzetközi sporttevékenységekhez való garantált szabad hozzáférésének biztosítása, a nemzetközi sportegyüttműködés új formáinak kialakítása” érdekében kellett volna megrendezni.

Tavaly nyáron a Nemzetközi Barátság Szövetség (IFA) azzal a kezdeményezéssel állt elő, hogy a játékokat 2025-re halasszák el. A módosítás fő indoka az volt, hogy 2024 nyarán nem állt elegendő idő a nagy nemzetközi versenyeken részt vevő élsportolók regenerálódására.

Ukrán hírszerzés: kétezer észak-koreai katona már harci egységben van

Ukrán titkosszolgálati adatok szerint kétezer észak-koreai katonát vezényeltek át az orosz hadsereg harci egységeihez, akiket egy tengerészgyalogos dandárhoz és egy légideszant hadosztályhoz küldtek – közölte Andrij Csernyak, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője egy hétfőn megjelent interjúban.

„Jelenleg 9 ezer észak-koreai katona van hadműveleti tartalékban az orosz hadseregnél, kétezret pedig harci egységekhez helyeztek át” – fejtette ki a szóvivő az ukrán Szabadság Rádiónak. Leszögezte: ezt figyelembe véve nyugodtan kijelenthető, hogy a KNDK hadserege már bekapcsolódott a harci cselekményekbe.

– mondta. Hozzátette, hogy az ukrán hírszerzés szerint az észak-koreai csapatok oroszországi kontingensét három tábornok irányítja, Oroszország pedig mintegy 60 észak-koreai rakétát vetett be eddig Ukrajna ellen.

Az ukrán erők 80. légi rohamdandárja közölte, hogy 11 orosz katonát ejtett foglyul az oroszországi kurszki régióban zajló egyik ütközet során.

Ukrajnában meghaladta a négyezret az aknamentesítő szakemberek létszáma

Denisz Smihal miniszterelnök egy aknamentesítésről szóló konferencián kijelentette, hogy Ukrajnában mára már meghaladta a négyezret az aknamentesítő szakemberek létszáma, és több mint 150 darab speciális aknamentesítő jármű üzemel az országban.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy az orosz erők hétfőre virradóra dróncsapást mértek a nyugat-ukrajnai Ternopil városára, találat ért egy lakóépületet, ahol egy ember meghalt, négyen pedig megsérültek. „A lakóházban nagy kiterjedésű tűz keletkezett, az épületből száz lakót menekítettek ki. A robbanáshullám megrongálta a szomszédos épületek ablakait, egy iskola épületét és húsz autót” – fűzte hozzá a katasztrófavédelem.

Az ukrán légierő reggeli jelentése szerint az éjjel Oroszország 110 darab Sahíd és más típusú drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelem 52 drónt lőtt le, ötven pedig eltűnt a radarról.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 744 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, harminc tüzérségi rendszert és 83 drónt.

A német külügyminiszter szerint az orosz elnök belerángatja Ázsiát a konfliktusba

A német külügyminiszter szerint az orosz elnök belerángatja Ázsiát az Ukrajna elleni háborúba azzal, hogy kínai gyártmányú drónokat és észak-koreai katonákat is bevet a konfliktusban.

 – jelentette ki Annalena Baerbock hétfőn Pekingben, miután mintegy háromórás megbeszélést folytatott Vang Ji kínai külügyminiszterrel.

A német tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonság Tanácsa állandó tagjainak – köztük tehát Kínának is – felelőssége van abban, hogy ne szítsa tovább a konfliktusokat.

Baerbock szerint nem állhat Kína érdekében az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök belesodorja Ázsiát a háborúba. Egyúttal leszögezte azt is: 

„Egyértelművé tettük, hogy ez új dimenziót nyit” – fogalmazott a német külügyminiszter, kiemelve, hogy Európa és Ázsia biztonsága elválaszthatatlanul összekapcsolódik, ezért még akkor is egyeztetniük kell egymással, ha nézetkülönbségeik vannak.

A két külügyminiszter tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Annalena Baerbock egyedül jelent meg. A német-kínai kapcsolatokat illetően azt mondta: közösek a két ország érdekei, ezeket azonban csak úgy tudják képviselni, ha közben minden fél betartja a szabályokat.

Zelenszkij elismerte, diplomáciai megoldásokat keres a háború lezárására

A háború árnyékában, egy exkluzív interjúban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokkoló őszinteséggel tárta fel országa jelenlegi helyzetét. Hadseregünknek nincs meg hozzá az ereje – vallotta be az elnök, utalva az oroszok által megszállt területek visszaszerzésére. Miközben a frontvonalakon tovább dúl a harc, Zelenszkij kénytelen volt elismerni: Ukrajna most már diplomáciai megoldásokat keres, hogy véget vessen a pusztító konfliktusnak.

A Kyodo Newsnak adott exkluzív interjúban Kijevben Zelenszkij azt is közölte, hogy az Oroszország nyugati részén bevetett észak-koreai katonák közül többen meghaltak, és szinte biztos, hogy végül „ágyútöltelékként” fogják őket bevetni a frontvonalakon. Mivel Oroszország gyorsabban halad előre Ukrajna keleti részén, Zelenszkij szerint a partnerek támogatása „nem elegendő”, és sürgette a NATO-t, hogy a lehető leghamarabb hívja meg Kijevet a transzatlanti katonai szövetséggel folytatandó csatlakozási tárgyalásokra.

Az elnök őszintén beismerte, hogy nehéz lenne erővel visszaszerezni az oroszok által megszállt területek egy részét, beleértve a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félszigetet.

– mondta. Hozzátette: diplomáciai megoldásokat kell találnunk.

Kiemelte azonban, hogy ilyen lépéseket csak akkor fontolhatnak meg, ha tudják, hogy elég erősek ahhoz, hogy Oroszország ne indíthasson új agressziót Ukrajna ellen.

Zelenszkij, aki továbbra is elengedhetetlennek tartja a NATO-tagságot Ukrajna biztonsága és jóléte szempontjából, hangsúlyozta, hogy a háború „bonyolult szakaszba” lépett.

Az észak-koreai katonákról szólva az ukrán elnök kijelentette:

Az elnök hozzátette: Tudjuk, hogy mintegy 12 000 észak-koreai katonát vezényeltek Oroszország Ukrajnával határos Kurszki régiójába, de bizonyítékokra van szükségünk a pontos veszteségek nyilvánosságra hozatala előtt. Mint arról korábban lapunk is beszámolt, egyre szorosabb a kapcsolat Moszkva és Phenjan között.

Zelenszkij Trump válaszát várja

A közelgő amerikai elnökváltással kapcsolatban Zelenszkij kifejtette: 

Az interjú végén Zelenszkij megerősítette Ukrajna elkötelezettségét a békés megoldás mellett, de hangsúlyozta az ország védelmének fontosságát is: Diplomáciai megoldásokat keresünk, de csak akkor, ha elég erősek vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk Oroszország újabb agresszióját.

Kaphat atomfegyvert Ukrajna?

Bár Washington tagad, egyre erősödnek azok a vélekedések, miszerint Joe Biden amerikai elnök atomfegyvert adhat Ukrajnának – írja a Magyar Nemzet.

Nem fontolgatja a Biden-kormányzat, hogy atomfegyvert adjon Ukrajnának – sietett cáfolni az ezzel kapcsolatos híreszteléseket Jake Sullivan, a leköszönő elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

A The New York Times a múlt hónapban arról számolt be, hogy néhány névtelen tisztviselő felvetette, Ukrajnának ismét nukleáris hatalomként kellene fellépnie az orosz megszállók elrettentésére, Sullivan azonban ragaszkodott hozzá, hogy ez a kérdés nincs napirenden.

– fogalmazott Sullivan.

A Biden-kormányzat inkább a konvencionális katonai képességek növelésére összpontosít Ukrajnában, hogy hatékonyan védekezzenek az oroszokkal szemben – igyekezett hangsúlyozni a nemzetbiztonsági tanácsadó.

Németország 650 millió euró értékű katonai segítséget ígér decemberre

December folyamán Németország mintegy 650 millió euró értékű katonai segítséget fog nyújtani Ukrajnának – jelentette be Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben.

Scholz váratlanul érkezett Kijevbe, ahol ez már a második látogatása volt a csaknem három éve tartó háború kirobbanása óta.

Németország továbbra is Ukrajna legelszántabb európai támogatója marad – írta a kancellár az X-en, hangsúlyozva, hogy látogatását a szolidaritás jelének szánja. Felidézte, hogy Ukrajna „már több mint ezer napja küzd hősiesen Oroszország könyörtelen agressziójával szemben”.

 – hangoztatta Scholz, aki a nap folyamán találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az ukrán légierő eközben azt közölte hétfő reggel, hogy éjszaka az orosz erők 110 drónnal támadták Ukrajnát. A légierő 52 drónt sikerrel lelőtt, másik 50-nek nyomát vesztették. Egy drón továbbra is az ukrán légtérben van, hat pedig Fehéroroszország és Oroszország irányába hagyta el az ukrán légteret - tették hozzá a tájékoztatásban.

Már csak Trump változtathat a bemerevedett orosz–ukrán háborús helyzeten

Már senki sem vitatja, hogy az ukrajnai konfliktus globálissá vált, a Moszkva–Peking–Phenjan–Teherán-tömb áll szemben a Washington–Brüsszel–NATO–EU-tömbbel. Változásra, pontosabban az új helyzet valamilyen fokú tudomásulvételére csak Donald Trump megválasztott amerikai elnök jövő január végi beiktatása után számítanak az elemzők – írja cikkében a Világgazdaság.

Még nem ocsúdott fel a döbbenetes katonai csapás, a dnyiprói Pivdenmas (korábban Juzsmas) óriásgyár ellen az új oroszországi közép-hatótávolságú fegyver bevetésének hatása alól sem Ukrajna, sem a Nyugat. Az orosz elnök szerint mérlegelik egy hasonló csapás lehetőségét Kijevben a „döntéshozó központok” (magyarán a Zelenszkij körüli belső apparátus) ellen. Biden a Gazprombank szankcionálásával elszakította az utolsó szálat Európával. Nagy kérdés, hogy Trump mivel áll elő a helyzet rendezése érdekében.

Az alapcél: mindkét oldal a saját pozícióit szilárdítja a 2025. január 20. után feltételezhetően meginduló béketárgyalásokra felkészülve. Az „utójáték” részeként a kétségbeesett katonai, politikai és gazdasági helyzetbe került Zelenszkij elnök kapkod. Mind gyakrabban emlegetik vele kapcsolatban A Feláldozhatók (The Expendables) amerikai filmsorozat főhőseinek sorsát.

Az ukrán vezető még idén össze akar hozni egy újabb, saját szervezésű/irányítású nemzetközi „béke-csúcsértekezletet”, ami iránt a kulcsszereplők, a nyugati országok meglehetős közömbösséget tanúsítanak, tekintettel arra, hogy Kijev kezében már nincsenek aduászok.

Vlagyimir Putyin államfő szerint Oroszország rakétagyártó kapacitása, legalább a tízszerese a Nyugaténak. Már senki sem vitatja, hogy az ukrajnai konfliktus globálissá vált, a Moszkva–Peking–Phenjan–Teherán-tömb áll szemben a Washington–Brüsszel–NATO–EU-tömbbel. Változást, pontosabban az új helyzet valamilyen fokú tudomásulvételét – ha az bekövetkezhet – csak Donald Trump megválasztott amerikai elnök jövő január végi beiktatása után várnak az elemzők.

Kaja Kallas: nem zárható ki külföldi csapatok bevonulása Ukrajnában

Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője némileg újragondolta a saját szerepét – írja beszámolójában a Mandiner.

Az Unian ukrán hírügynökség arról ír, hogy Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője  a kérdésre, hogy európai katonák szerepet vállalhatnak-e a háborúban, elmondta:

„Ez egy komoly biztonsági válság, szerintem semmit sem szabad kizárni, és érdemes fenntartani egy bizonyos stratégiai kétértelműséget.”

Mint kiderült, az EU tisztviselője Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Kijevben, posztolt is róla az X-en. „Azért vagyok itt, hogy megvitassam Ukrajna védelmének konkrét uniós támogatását – fegyverek, pénz, szankciók, katonák kiképzése, politikai és diplomáciai támogatás. Ukrajna győzni fog. Győzni fog a szabadság” – írta a főképviselő.

Több mint nyolcezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán–magyar határszakaszon 4218-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3819-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

A vasárnapi eseményekről itt olvashat: