2025.02.10. 11:28
Széchenyi-díjas professzor tisztázta a koronavírus-járvány okozta halálozások statisztikáit
Nemrégiben Magyar Péter és Kulja András azt állította, hogy a Covidban elhunytak száma Magyarországon lakosságarányosan a világon a harmadik volt, és statisztikákat villantottak fel arról, hogy a környező országokban és Nyugat-Európában mennyivel alacsonyabb volt ez az arány. A Széchenyi-díjas professzor, Rihmer Zoltán a koronavírus-járvány áldozatainak számáról készült tiszás adatokat cáfolta meg a Magyar Nemzetnek.
A koronavírussal való megfertőződés, megbetegedés és elhalálozás csökkentésében jelentős fordulatot hozott az, hogy a vakcináció 2021 januárjától mindenki számára elérhetővé vált
Forrás: MTI
Fotó: Vajda János
„Ennek a bonyolult kérdésnek az elemzése során tudni kell, hogy hányan fertőződtek meg koronavírussal, hányan betegedtek meg és hányan hunytak el, valamint a megelőzést és gyógyítást illetően milyen intézkedések történtek, de az sem mindegy, hogy milyen módszerrel végezzük a halálozással kapcsolatos számításokat” – fogalmazott a Magyar Nemzetnek a professzor.
Fotó: Balázs Attila / Forrás: MTI
A Tisza Párt elnöke és Kulja András EP-képviselő korábban azt állította, hogy a Covidban elhunytak száma Magyarországon lakosságarányosan a világon a harmadik volt, és statisztikákat villantottak fel arról, hogy a környező országokban és Nyugat-Európában mennyivel alacsonyabb volt ez az arány – ezeket a kijelentéseket cáfolta meg a lapnak Rihmer Zoltán.
A több mint 53 éve praktizáló Széchenyi-díjas pszichiáter professzor, az MTA doktora már négy évtizednél is régebben foglalkozik öngyilkosság-kutatással. Az ennek kapcsán megszerzett epidemiológiai jártasság birtokában állítja,
nem kell infektológusnak lenni ahhoz, hogy hiteles képet alkothassunk a Covid–19-járvány okozta elhalálozásokról.
Régiónk esendőbb, alacsonyabb a várható élettartam
A 2025. január 21-i adatok alapján a világon az egymillió lakosra eső Covid–19 halálesetek száma a legmagasabb Peruban volt (6601 haláleset), majd csökkenő sorrendben Bulgária (5680), Észak-Macedónia (5428), Bosznia-Hercegovina (5118), Magyarország (5071), Horvátország (4806), Szlovénia (4586), Montenegró (4317), Csehország (4101), Moldova (4040), és Lettország (3973) következett. A kutató ugyanakkor arról is szólt, hogy rendkívül figyelemre méltó az a tény, hogy Európában a tíz legmagasabb halálozást jelentő országok mindegyike posztszocialista ország volt.
Ez azért fontos tényező, mert a vizsgálatok igazolták, hogy a volt szocialista országokban egységesen észlelhető legmagasabb halálozási arányt elsősorban nem csupán maga a Covid–19-fertőzés, hanem ezen országok lakosságának eleve rosszabb egészségi alapállapota magyarázza, amelyet a legjobban az jelez, hogy a születéskor várható átlagos élettartam ezen országok mindegyikében tradicionálisan rövidebb, mint a nyugat- és észak-európai országokban
– jelezte. Hozzátette, a pandémia előtti időszakban Európában mindig is ezen országokban volt a legmagasabb a halálozás és az egyik legrövidebb a várható élettartam.
Rihmer professzor kifejtette: emiatt a statisztika hazai és nemzetközi vezető szakértőinek álláspontja is az, hogy a pandémia időszaka alatt észlelt többlethalálozások száma megbízhatóbb mutatója a koronavírus-fertőzésben elhunytak számának, mint az eltérő egészségi állapotú országokból esetenként különböző szempontok alapján jelentett Covid–19-halálesetek száma. Erről az elemzésről bővebben IDE kattintva olvashat.
