Az EMSZ felkészül a jövő évi önkormányzati választásokra

Közlemény

„A megyében mindeddig 24 helyi EMSZ-szervezet alakult meg, folyamatban van több újabb alapszervezet életre hívása is, valamint megalakultak a széki szervezeteink is, így Sepsiszéken, Kézdiszéken, Orbaiszéken és Erdővidéken is nekiláttunk a munkának” – jelentette ki Kolcza István. Az EMSZ Kovászna megyei elnöke hozzátette: a szervezetépítés folyamata összhangban van a 2024-es önkormányzati választásokra való felkészüléssel, céljuk pedig a politikai pluralizmus és a választás szabadságának biztosítása.

Ehhez kapcsolódva Bálint József elmondta: jómaga mindig is az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójának támogatója volt. „Mindannyian tapasztaljuk: az erdélyi magyarság számos problémával küzd, miközben azzal is szembesülünk, hogy a kormánypártok nem mindig a közösség érdekében politizálnak. Amíg egyesek a borravaló megadóztatását tartják a legfontosabbnak, addig sorra tűnnek el a magyar feliratok, üldözik szimbólumainkat, a sikerpropaganda pedig megpróbálja elfedni a meglévő hiányosságokat és problémákat” – mondta az EMSZ országos alelnöke.

„Az EMSZ megalakítását és belső, szervezeti feladatainak megoldását követően most azokra a problémákra és közösségi kérdésekre kell koncentrálnunk, amelyekről kevés szó esik az erdélyi magyar közbeszédben. A népszámlálás eredményeit látva megállapítható: az elmúlt három évtized nem jó irányba vezette közösségünket, lélekszámbeli fogyatkozásunk drámai méreteket öltött, ennek kiváltó okairól pedig közvitát kell indítanunk” – mondta Csomortányi István. Az EMSZ ügyvezető elnöke hozzátette: aggasztók azok a törekvések, amelyek egypártrendszeri keretek közé akarják kényszeríteni az erdélyi magyarságot, hiszen a politikai pluralizmusnak Erdélyben évszázados hagyományai vannak. „Erdély és Székelyföld megannyi településén igény van a változásra, így az EMSZ feladatának érzi, hogy ennek feltételeit biztosítsa, miként célunk az olyan sorskérdések napirenden tartása is, mint az oktatási autonómia, a román állam által finanszírozott önálló magyar felsőoktatás ügye, vagy épp a jelkép- és nyelvhasználati kérdések” – jelentette ki Csomortányi.

Felszólalása elején Zakariás Zoltán összegezte az EMSZ létrejöttének körülményeit, majd megállapította: mára a korábban esetlegesen meglévő, helyi szintű nézeteltérések is maradéktalanul megoldódtak, az EMNP és az MPP fúziójából létrejött párttal pedig az erdélyi magyar nemzeti oldal egységessé vált. „Az erdélyi magyar közösség képviseletére vállalkozó szervezeteknek fokozott felelősségük van minden olyan alkalommal, amikor a román főhatalommal szemben, egységesen kell fellépniük” – állapította meg Zakariás, majd hozzátette: meglátásuk szerint az erdélyi magyar politizálás elsődleges fóruma az önkormányzatok szintje kell legyen, hiszen ezek biztosítják a mindennapi élet intézményes kereteit, valamint a jövőbeli autonómiának is ezek lesznek az alapsejtjei. „Épp ezért erős, átlátható, életképes önkormányzatokra van szükségünk, s ezért fordítunk kiemelt figyelmet a 2024-es önkormányzati választásokra való felkészülésre” – mondta az EMSZ elnöke. Zakariás Zoltán hozzátette: a 2020-as parlamenti választás óta – és a parlamenti munka tekintetében – sikerült együttműködést kiépíteniük az RMDSZ-szel, mely – reményei szerint és a 2024-es választásokra nézve – alapja lehet egy konstruktív tárgyalássorozatnak, valamint egy megfelelő választási keretrendszer kialakításának.