Okos döntés

Végre-valahára megoldódott Lang Ádám sorsa. A hetvenszeres magyar válogatott védő alapembernek számított Marco Rossi csapatában, ám a tavaly nyári Európa-bajnokság óta nem kapott meghívót a szövetségi kapitánytól. Az olasz mester egész egyszerűen komolyan vette saját magát, betartotta azt, amit ígért, azaz nem számít olyan futballistára, aki a klubjában nem vagy legfeljebb csak percekre lép pályára. Korábban nem volt ennyire következetes, jól láttuk ezt az Eb-ig a bizalmat töretlenül élvező Szalai Attila, Nagy Ádám, Kleinheisler László és éppen Lang Ádám esetében is, ám a kontinenstorna után bekeményített, és ennek esett az áldozatául például a nyarat és az ősz jelentős részét csapatkereséssel töltő Callum Styles is. 

Lang Ádám eleinte gyakran helyet kapott a ciprusi Omonia Nicosiában, amelyhez 2019. júniusában szerződött egy nem túl sikeres dijoni, nancy-i és kolozsvári kaland után, ám tavaly tavaszra látványosan csökkent a játékperceinek a száma, az ősszel pedig alig-alig futott ki a gyepre tétmeccsen, csupán hét mérkőzés és 374 játékperc jutott neki. Ez a helyzet nyilván egyik felet sem tette elégedetté, decemberben arról olvashattunk, hogy a védő Norvégiában köt ki, ám ebből nem lett semmi sem – tegnap végül a Debrecen jelentette be az érkezését, az éppen a 32. születésnapját ünneplő Lang Ádám két és fél évre írt alá a bajnokságban az utolsó előtti helyen álló DVSC-hez. 

Hegyi egyébként annak a Megyeri Balázsnak a vetélytársa lesz, akit a Loki szintén külföldről, a görög AEL Limassoltól csábított haza. 

Ez olyan koncepció, amellyel minden fél jól jár. Lang Ádám 32 évesen már a karrierje vége felé közelít, ám ha jól teljesít a DVSC-ben, visszaverekedheti magát a válogatottba, Hegyi Krisztián, ha rendszeresen véd, felkészültebben várhatja a kihívásokat Angliában, mint örökös kispadosként tehetné, de nem kizárólag Debrecenben találhatunk erre példát. A leglátványosabb alighanem Juhász Roland, aki a belgiumi mellőzésből tért haza 2013-ban, Székesfehérvárott pedig annyira sikeresen építette fel újra magát, hogy még a 2016-os Eb-n is a válogatott kulcsembere tudott lenni, és végül 95 válogatottsággal a neve mellett vonult vissza. Hazajönni tehát nem feltétlenül presztízsveszteség, okos döntés is lehet.