Hagyományőrző szüreti bál Biharszentjánoson

Szeptember végén – régi szokás szerint – hagyományőrző szüreti bált rendeztek Biharszentjánoson. A népviseletbe öltözött fiatalok és gyerekek ragyogó napsütésben hívogattak egész nap, bemutatva tanult táncukat. Ennek meg is lett az eredménye, hisz sokan eljöttek az esti bálba.

A hagyományőrző szüreti mulatság reggel 9 órakor vette kezdetét, amikor is a kultúrházban összegyűlt népes csapat – 42 gyerek és fiatal – népviseltbe öltözve ünnepi istentiszteletre vonult át a református templomba. Csomay Árpád lelkipásztor rövid áhítatában a 37. Zsoltár 3-tól 6-ig terjedő verseivel szólt a táncosokhoz és az őket elkísérő szülőkhöz. A Zsoltáros szavait tolmácsolva, arról beszélt a lelkipásztor, hogy milyen fontos a hűség. „Légy hű Istenhez, szülőföldedhez, hagyományaidhoz”- hívta fel a fiatalok figyelmét, mert egyedül Isten az, aki oly sok esztendőn át megtartotta ezt a települést. „Előbb imára kulcsoljátok a kezeteket, ne ökölbe szorítsátok azt” – mondta, mert a legfontosabb, amit egy fiatal megtehet, hogy jót cselekszik. „Hagyjad az Úrra a te útadat!”- zárta prédikációt a tiszteletes úr, mert Ő teljesíti minden szükségedet.

Élő hagyomány

Az istentisztelet után elkészültek az ilyenkor szokásos fényképek, hogy évek vagy évtizedek múlva is hirdessék, élő hagyomány a mienk. A szentjánosi szokás szerint ekkor útra keltek a táncosok, a Happy End zenekarral együtt. Borson kezdték a hívogatást, ahova lovas szekerekkel mentek, majd több helyen is eljárták hívogató táncukat, kedvet csinálva a helyieknek. Onnan haza érve, finom ebéd várta a csapatot, majd gyalogosan indultak el a faluban. Elől egy lovas „betyár” haladt, aki ostor kongatásával igyekezett minél több embert az utcára csalogatni. Bizony nem volt nehéz dolga, mert a táncosokat nagyon sok helyen várták. Az utcákban összesereglett a szomszédság és szépen megterített asztalokat helyeztek ki, hogy lássak a felvonulók, ott bizony táncolniuk kell. A szüreti táncosok pedig örömmel járták a táncot, még akkor is, ha a sok gyaloglástól kicsit feltörte a csizma a lábukat. A java pedig még hátra volt!

Érkeztek a vendégek

Az esti bálba 8 órától folyamatosan érkeztek a vendégek, rokonok, barátok, ismerősök egyaránt. Sokan eljöttek, sokan megtisztelték a táncosokat és talán volt, aki azért jött, mert attól félt, hogy a kibíró kívánsága beteljesül. (Aki nem jön el a bálba, annak egy kovászos uborka nőjön az orrára!) Látva a gyarapodó sokaságot, a táncosok egyszerre örültek és izgultak. Fellépés előtt még egyeztettek a legények, a lányok pedig megigazították a pártájukat, majd nem sokkal 11 óra előtt Csiger László Róbert alpolgármester megnyitotta a bált. Rövid beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik bármilyen formában is, de hozzájárultak a szüreti bál sikeréhez és hogy általuk ez a hagyomány ma is élő szokás nálunk. Majd csendült a nóta és kezdtek a kicsik, akiket nem csak megtapsoltak, de vissza is tapsoltak. Ők pedig fáradhatatlanul eleget tettek a közönség kérésének. Őket a nagyok követtek, akik a szokást megtartva három tánccal is készültek. Az ismert nótákat a közönség együtt énekelte a táncosokkal és hosszú tapssal jutalmazták előadásukat. Sőt az utolsó összeállítás végén a táncosok még a közönséget is táncba vitték. Így a Happy End zenekarnak nem is volt más dolga, csak hogy repertoárja legjavával ajándékozza meg a közönséget. Ez pedig nem maradt el, mert szó szerint ki világos- virradatig húzták a talpalávalót.

Csiger (Máté) Krisztina