„Ékkövet állítunk a nemzet oltárán”

Szinte napra pontosan 11 évvel az alapkőletétel után vasárnap délben felavatták Hegyközszentimrén a Millenniumi Szent Imre Emlékkápolnát és Kilátót. A kitartó munkával létrehozott épületegyüttes az egész nemzetet gazdagítja, hangzott el az ünnepségen.

Szombaton tartották Hegyközszentimrén a IV. Adorján-vári népünnepélyt, annak kapcsán már az avató előtti napon felmentem a falu melletti dombtetőre, szemrevételezni a falu legújabb nevezetességét. Kucharszki Zoltán tiszteletes már a másnapi ünnepségre érkezett vendégeket kalauzolta ott éppen, amikor is felelevenítettük: több mint egy évtizedes kitartó küzdelembe került, hogy elérkezzen ez a nap. Az elmúlt évek során legalább kéttucatnyi cikkben követtük nyomon az építkezés menetét, illetve sokszor csak követtük volna, ha lett volna előrehaladás, ám az kijelenthető, hogy az elmúlt hetekben a helyiek szinte ember feletti munkát végeztek, hogy az épületegyüttes és környezete is készen álljon a falutörténeti napra. Ez jött el vasárnap, amikor az avatási ünnepség a templomkertben kezdődött. A helyi lelkész Szent Imre herceg szobra előtt megemlítette, hogy a hagyomány szerint a falu névadója a környező erdőkben 1031. szeptember 2-án vesztette életét állítólag vadkan okozta vadászbalesetben, a kápolna alapkövét pedig ugyancsak szeptemberben, 2007-ben tették le. Pásztor Sándor, a Megyei Tanács elnöke a Szent Imre kora és napjaink között vont párhuzamot, a reménység és a kitartás fontosságát hangsúlyozva. Biró Rozália képviselő úgy vélte: a bátorság és elszántság mellé eszmék kellenek, melyek mentén haladni lehet, ugyanő fogalmazta meg a címben foglalt megállapítást is. Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője kiemelte: egy református faluban katolikus emlékhelyet avatunk, mely azonban mindannyiunké, s mely a lelki mellett anyagilag is a település hasznára lehet. Hagyományőrző huszárok és kurucok díszőrsége mellett koszorúzás következett, melyen a politikusok, szervezetek és intézmények képviselői mellett részt vettek a Szent Imre nevét viselő települések szövetségének jelen volt tagjai is: Csíkszentimre, Mátraszentimre, Pestszentimre, Soltszentimre, Imrehegy, Szentimrefalva, Tiszaszentimre.

Az álom megvalósulása

Az ünnepség az avatásra váró épületnél folytatódott, a monostordombon (vagy a temetődombon, ahogyan manapság emlegetik e helyiek), ahová a két hete megáldott lélekharang hívta a sokaságot. Elsőként Kucharszki Zoltán elevenítette fel, hogy annak idején 2–3 évnyi építkezésre számolt, ám a 11 év azzal telt jórészt, hogy ahol kidobták az ajtón, ott visszament az ablakon, kitartóan keresve a támogatást. Nem kevesen voltak a pesszimisták sem, akik csak erősítették elhatározásában. A lelkész okleveleket, ajándékokat adott át azoknak a sokaknak, akik anyagiakkal, kétkezi munkával, illetve bármilyen módon segítették. Dr. Nagy Miklós, Szalárd község helyi illetőségű polgármestere egy álom megvalósulásának nevezte az avatót, melyig nem volt könnyű eljutni. Szabó Ödön képviselő Kucharszki tiszteletes számára is kért egy elismerő tapsot, majd egyebek mellett kifejtette: a kilátok mindig értékeket védtek, az egykori várfokokról éppen úgy, mint ma a dombtetőkről, ugyanakkor emberek is kellenek, akik „felmennek és látnak” ezekben a kilátókban. Wágner Péter Ybl-díjas építész, az épületegyüttes megálmodója elismerősen szólt tervei megvalósításáról, el is magyarázva az abban foglalt jelképeket, ide értve Szent István, Szent Imre és Szent László megjelenítését. A már említett településszövetség nevében Stuller András mátraszentimrei polgármester idézte meg az alkalomhoz kötődő emlékeit, ígérve, hogy a szövetség továbbra is munkálkodik tagjai érdekében. Dr. Szálkai Tamás, a Magyar Nemzeti Levéltár levéltárosa ismertette, hogy az általa képviselt intézményben számos dokumentumot őriznek Hegyközszentimrére vonatkozóan. Tette ezt annak kapcsán, hogy a megnyitó alkalmából egy kiállítást rendeztek be a kápolnában (ahol a későbbiekben is terveznek kiállításokat, tárlatokat) a falut érintő következő tematikákból: Szent Imre öröksége, a község, a népesség, szőlő- és borkultúra, a templom, az iskola.

A kápolnaépítés üzenete

„Műveld a csodát, ne magyarázd!” Nagy László költőt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke idézte, aki a kezdetektől támogatója volt a létesítmény megépítésének. A templom, illetve a kápolnaépítés fontosságát abban látta, hogy az mintegy üzenet a keresztény Európa megmaradására, miközben a földrész nyugati felén egyre több keresztény templomot rombolnak le, vagy árusítanak ki. Kőrösi Kristóf szavalata után előbb Böcskei László római katolikus, majd Csűry István református püspök mondott beszédet a kilátó és kápolna árnyékában megtartott szabadtéri, ökumenikus istentiszteleten /szentmisén, majd a Himnusz éneklése után a két püspök, Lezsák Sándor és Szabó Ödön vágták át az avatószalagot. Ez után be lehetett járni az építményeket, majd Dévai Nagy Kamilla előadóművész műsorát lehetett meghallgatni. A mintegy három és fél órás ünnepség után a házigazdák mindenkit ebédre vártak. Aki a továbbiakban kívül-belül meg szeretné nézni hegyközszentimrei Millenniumi Szent Imre Emlékkápolnát, illetve a 63 lépcsőfokon felkapaszkodva a kilátóból szeretne végignézni a Berettyó völgyén, az a helyi parókián jelezze előzetesen szándékát.

Rencz Csaba