Felépült a Mennyei Palota, a hatalmas kínai űrállomás

Az utolsó modul, a Mengtian – azaz az Égbolt Álma –  egy központi egységgel és labormodullal együtt alkotja a Tiangong (Mennyei Palota) űrállomást. A Mengtian a Tianhe központi modullal és a Wentian labormodullal együtt adja ki az űrállomás jellegzetes, T-alakú konfigurációját. Összeszerelése tizenegy küldetést igényelt, mérete a Mir egykori orosz-szovjet állomáshoz hasonló.

A Tiangong legalább tíz évig marad alacsony, 400-450 kilométeres Föld feletti pályán, azzal a céllal, hogy hosszú távú emberi jelenlétet biztosítson az űrben.

Ez a lépés Kína több mint egy évtizedes erőfeszítéseit koronázta meg, az állomás felépülése azt jelzi, hogy

„Mindig jó látni, hogy új játékosok jönnek” – fogalmazott. „A verseny felgyorsítja az innovációt.”

A Tiangong űrállomás az egyik koronaékszer Peking eurómilliárdokkal finanszírozott űrprogramjában, melynek keretében már robotjárműveket is küldtek a Marsra és a Holdra.

Kína versenyt futott, hogy utolérje az űrhajós nagyhatalmakat, az Egyesült Államokat és Oroszországot. 2011-ben kizárták a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), mert Washington megtiltotta a NASA-nak, hogy együttműködjön Pekinggel. Az űrállomásukon jelenleg három tajkonauta (az űrhajós az amerikai terminológiában asztronauta, az oroszban kozmonauta, a kínaiban tajkonauta), köztük egy női űrhajós tartózkodik.

Az első kínai űrhajósokat 2003-ban küldték az űrbe, s úgy tervezik, 2030-ban már a Holdra szállnak emberes küldetésben.

A Mennyei Palotában jelenleg tartózkodó Chen Dong, Cai Xuzhe és Liu Yang még június elején érkezett meg hat hónapos tartózkodásra a fedélzeten. Ők fejezik be az állomás összeszerelését, űrsétákat és kísérleteket hajtanak végre.

Öles léptekkel az űrbe

Mengtian mostani érkezését követően novemberben egy személyzet nélküli Tianzhou teherszállító hajó köt ki az állomáshoz, decemberben pedig személyzetes küldetést terveznek, ekkor a Tiangongon átmenetileg hat tajkonauta fog dolgozni.

Jövőre tervezik a Xuntian  – Mennyei Őrszem – nevű űrtávcső felbocsátását, melynek főtükre 2 méter átmérőjű lesz, a Hubble-űrtávcsőének megfelelő felbontóképességgel, de 300-szor nagyobb látómezővel. A távcső karbantartás és javítás idejére összekapcsolódhat majd az űrállomással. Élettartamát az űrállomáshoz hasonlóan 10 évre tervezik, tehát túléli majd a feltehetően 2030-ig működő Nemzetközi Űrállomást.

A Hosszú Menetelés 5B is a Földre fog zuhanni

Nem ez az első eset, hogy kínai rakéta ellenőrizetlenül zuhan vissza a Földre. Emlékezetes, hogy 2021 májusában, majd idén májusban szintén egy irányíthatatlanná vált kínai rakéta csapódott be. Legutóbb, amikor egy Hosszú Menetelés 5B rakéta tért vissza a Földre, a a légkörbe érve a rakéta nagy része elégett, de egyes darabjai több épületet megrongáltak Elefántcsontparton, és csak a vakszerencsének köszönhető, hogy senki nem sérült meg.

A Hosszú Menetelés 5B óriási, Kína legnagyobb rakétája. Főfokozata, vagyis az a rész, amelyik le fog zuhanni a Földre, mintegy 30 méter hosszú és 22 tonna súlyú. Most nem lehet megbecsülni, hogy a Földet 90 percenként megkerülő rakéta hol fog becsapódni, de megtörténhet, hogy lakott területre esik le.

A Nature Astronomy tanulmánya az ellenőrizetlenül visszatérő rakétatestek kockázatát vizsgálta. Becsléseik szerint 10 százalék az esélye annak, hogy a lezuhanó rakétatestek balesetet, s egy vagy több áldozatot okoznak egy évtizeden belül.

A Hosszú Menetelést gyártó China Academy of Launch Vehicle Technology (CALT) nem kommentálta a korábbi incidenseket. Kijelentették azonban, hogy a nemzetközi gyakorlattal összhangban végzik az elhasznált szakaszok kiiktatását.