Rémes rekordmagas hőség vár ránk

A 2015-ben Franciaország fővárosában elfogadott Párizsi Megállapodásban a világ országai azt a célt tűzték ki, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedését az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 fokkal korlátozzák. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) azonban most, május 17-én bejelentette, nagy a valószínűsége annak, hogy 2027-ig több olyan évünk lesz, amelyek túllépik ezt a normát.

A globális felmelegedés 2028-ra rekordmeleget hoz – valószínűleg az első 1,5°C feletti határértéket .

A WMO bejelentése szerint „a 2023-tól 2027-ig tartó ötéves időszakban előfordulhat, hogy lesznek olyan évek, amikor a globális éves átlaghőmérséklet több mint 1,5 fokkal emelkedik az előzőhöz képest”. Pontosabban 66%-os valószínűséggel az éves átlagos felszínközeli globális hőmérséklet 2023 és 2027 között több mint 1,5°C-kal lesz magasabb az iparosodás előtti szintnél. Annak már 98%-os a valószínűsége, hogy a következő öt évből legalább egyben meghaladja a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, s kimondható, hogy ez az öt esztendő az eddigi legmelegebb időszak lesz.

„Mindez még nem azt jelenti, hogy végleg túllépjük a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5°C-os célt, de átmenetileg megnöveli a 1,5 fokos túllépések gyakoriságát” – mondta Petteri Taalas professzor, a WMO főtitkára.

Idén várhatóan bekövetkezik az El Niño jelenség, amely nagymértékben megnöveli a hőmérsékletet, és ez az ember által előidézett klímaváltozással együtt „eddig ismeretlen szintre tolja a Föld hőmérsékletét” – adott hangot válságérzetének Taalas.

Mivel a Párizsi Megállapodás célja a globális felmelegedés hosszú távú megfékezése, a felsoroltak még nem jelentik azt, hogy a nemzetek fölötti erőfeszítés akkor is kisiklik, ha átmenetileg meghaladja a bolygónk hőmérséklete a 1,5 fokos célt. Ha azonban továbbra is ellenőrizetlenül folytatódik a globális felmelegedés, nagy a valószínűsége annak, hogy nem tudjuk tartani az eredeti célt sem.

Az 1,5°C és a 3°C globális felmelegedés közötti különbség a jövőre nézve nagyon eltérő forgatókönyveket jelent. Túlélésünk a bolygón ezen a néhány fokon múlik a Meteorológiai Világszervezet szerint:

Az eddigi hőrekord 2016-ban volt, amikor rekord El Niño esemény történt. Azóta a felmelegedést némileg mérsékelte egy lehűléses La Niña.

A hőmérséklet-emelkedést visszatartó La Niña jelenség 2023 márciusban véget ért, és előrejelzések szerint El Niño a következő néhány hónapon belül újra megjelenik. Általánosságban elmondható, hogy az El Niño jelenség hatásai a következő évben jelentkeznek, így az igazán durva hőmérséklet-emelkedés 2024-ben várható.

Andrew King, a Melbourne-i Egyetem (Ausztrália) klimatológusa a The Conversation független non-profit szervezetnek írt cikkében azt írta, hogy „az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló erőfeszítések elégtelensége miatt már több mint 1,2 fokkal felmelegítették a bolygót. Nem maradhatunk tétlenek, mert ha nem cselekszünk, az évtizedekre vagy akár több száz évre lesz súlyosbítja az éghajlatváltozás hatásait.”

A korábbi tétlenség eredménye, hogy már több mint 1,2 fokkal felmelegítettük a világunkat. A globális kibocsátás rendületlenül közel rekordszinten van, továbbra is növeljük az üvegházhatást és hevítjük a Földet.

Ha jóval 2°C emelkedés alá akarjuk korlátozni a globális felmelegedést, akkor cselekednünk kell, hogy a jövő nemzedékei ne egy sokkal kevésbé vendégszerető bolygón szenvedjenek.

Pedig évtizedek óta tudjuk a megoldást. Nettó nullára kell csökkentenünk a kibocsátást, hogy megállítsuk a Föld felmelegedését. Az olyan országoknak, mint például Ausztrália, amelyek magas kibocsátással rendelkeznek, vezető szerepet kell játszaniuk a villamosenergia-ellátás szén-dioxid-mentesítésében, valamint a szén-, olaj- és gáztermelés visszaszorításában, összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezete által kitűzött célokkal.