A testcserés felnőttvideók vírusként terjednek a weben

A mélyhamisítás (deep fake) olyan ingyenesen beszerezhető, számítástechnikai ismeretekkel bárki által használható technológia, amely képes arra, hogy például valakinek a fejét, az arcvonásait egy másik ember testéhez illessze.

Egy új dokumentumfilm, az Egy másik test (Another Body) feltárja, mit tesznek az áldozatok, hogy kimossák magukat mindabból, amibe keverték őket.

A politikában már annyira mindennapossá vált ez a módszer, hogy a Wired jóslata szerint a 2024-es amerikai elnökválasztás a világ első mélyhamisított választása lesz.

A gyorsan fejlődő, nagy nyelvi modellekkel működő mesterséges intelligencia-videó- és audiogenerátorokat Donald Trump és Ron DeSantis kampánya már bevetette, és a Joe Biden jelenlegi elnökről készült hamisítványok is elszaporodtak. Az aggódó amerikai törvényhozók több mint egy tucat törvényjavaslattal álltak elő, amellyel megpróbálják kivédeni a félreinformálás várható áradatát.

Pedig a politikusokat célzó mélyhamisítások még a kanyarban sincsenek a mesterséges intelligencia által generált pornográfiához képest, amely nők ezreit hozza végtelenül kínos helyzetbe már több mint fél évtizede. A meghamisított áldozatok egy csoportja az Egy másik test című, sokkoló dokumentumfilmben próbálja fellebbenteni a fátylat ezekről a történetekről.

A Sophie Compton és Reuben Hamlyn által rendezett dokumentumfilm nagyrészt egy Taylor nevű főiskolai hallgató életét követi nyomon, aki felfedezi, hogy interneten terjedő pornográf videóknak ő a főszereplője.

Nem Taylor a fiatal nő valódi neve. Mennyire jellemző a mai technológiára, hogy a dokumentumfilmben bemutatott Taylor és a többi áldozat valójában mélyhamisított videóval szerepel a filmben, mert el akarták rejteni valódi kilétüket.

Taylor, a 22 éves diáklány először hátborzongató Facebook-üzenetet kapott egy barátjától, aki ezt írta neki:

Taylor először nem hiszi el az üzenetet, gondolja, feltörték barátja fiókját, átverős üzenetet kapott. Végül mégis kattint a linkre, és meglátja magát, amint egy szélsőségesen durva pornójelenetben vesz részt. Később derül ki számára, a felvétel úgy készülhetett, hogy valaki letöltötte az arcáról készült képeket a közösségi média fiókjaiból, és átfuttatta azokat egy mesterséges intelligencia modellen, hogy hat hamisított szexvideóban szerepeltesse. Még visszataszítóbb, hogy

A film feltárja azt a tehetetlenséget, amelyet a mélyhamisítások áldozatai kénytelenek megélni. Eddig a mélyhamisítók hírességekre koncentráltak: ma már az egyre fejlettebb és könnyen hozzáférhető Deepfake technológia azt hozta, hogy bárkinek az arcát felhasználhatják, bármire.

Egy másik megcélzott nő, Gibi népszerű ASMR streamer, 280 ezer követővel a Twitch-en. Ő a Gizmodóval beszélgetve meséli, olyan sok mélyhamisított videón szerepelt, hogy nem is emlékszik, mikor vette észre az elsőt.

– mondta. Streamerként Gibi már régóta szembesül sok zaklatással, a durván szexualizált szöveges üzenetektől kezdve egészen a kéretlenül kapott altesti intim képekig. Azt magyarázza, a hamisítványok kezdetben nem is voltak annyira kifinomultak, de gyorsan fejlődött a technikai a minőségük, és „egyre valóságosabbnak tűntek”.

De még a rossz minőségben hamisított videók is képesek becsapni a legtöbb embert. A hirdetők pedig megszakítják a kapcsolatot a pornó gyanújába kevertekkel.

Gibi azt mondja, Taylorral folytatott beszélgetései inspirálták, hogy készítsen egy YouTube-videót „Speaking out against deep fake” címmel, amelyben beszámol a mesterséges intelligencia által generált hamisítványokról: a videót közel félmillióan nézték meg.

Mikor Gibi úgy döntött, hogy a nyilvánosság elé lép a történetével, kezdetben nem merte elolvasni a hozzászólásokat, mivel nem tudta, hogyan reagálnak majd az emberek. Szerencsére a válaszok túlnyomórészt pozitívak voltak. Most abban reménykedik, hogy a dokumentumfilm nyomán elkészülhetnek a mélyhamisítások megelőzésére vagy büntetésére vonatkozó törvényi megoldások.

– mondja Gibi.

Az online zaklatás nem igazán új keletű, az MI és más feltörekvő technológiák inkább felerősítik a problémát. Az emberek régóta tesznek közzé meztelen képeket az áldozataikról, hogy zaklassák, megalázzák őket, hatalmat gyakoroljanak felettük.

A mélyhamisítások esetében azonban a hamisítóknak nincs már szükségük intim felvételekre sem: elég, beszerzik a nyilvánosan elérhető fényképeket az Instagramról, a Facebookról, vagy akár egy iskolai weboldalról. Bárki potenciális áldozat lehet.

A Wired azt írja, az elmúlt hét évben mintegy 244 ezer 625 videót találtak 35 látogatott pornóoldalon, s

Becslések szerint 2023 végéig több mélyhamisított videót fognak feltölteni, mint az előző években összesen.

Sokan próbálnak nyomást gyakorolni az AI-cégekre, hogy a képeken, videókon legyen digitális vízjel, amely egyértelműsíti a nézőknek, hogy szoftveresen módosított a tartalmuk. Az AI-versenyben részt vevő nagyvállalatok, például az OpenAI, a Microsoft és a Google vízjelrendszer kialakításán dolgozik – de tudni kell, a vízjel eltüntethető. Talán megoldást hozhatnának azok a megoldások, amelyek a mesterséges intelligencia képalkotását összezavaró kódokat rejtenek el az eredeti képekben.