Tegnap, 6:00
A mesterséges intelligencia a következő harminc évben az emberiség kihalásához vezethet?
A technológia „keresztapja” szerint 10-20 százalék az esélye, hogy az emberiség kihalásához vezet. Geoffrey Hinton professzor nagyon ijesztőnek tartja, hogy a következő 20 évben a mesterséges intelligencia okosabbá válhat az embereknél.
Geoffrey Hinton professzor szerint 10-20 százalék az esélye annak, hogy a mesterséges intelligencia a következő három évtizedben az emberiség kihalásához vezet
Forrás: Shutterstock
Fotó: DC Studio
A brit-kanadai informatikus, akit gyakran a mesterséges intelligencia „keresztapjaként” emlegetnek, lerövidítette annak esélyét, hogy a mesterséges intelligencia a következő három évtizedben kiirtja az emberiséget, és figyelmeztetett, hogy a technológia változása „sokkal gyorsabb”, mint várták, írja The Guardian alapján a Magyar Nemzet.
Geoffrey Hinton professzor, aki idén fizikai Nobel-díjat kapott a mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkájáért, azt mondta, hogy 10-20 százalék az esélye annak, hogy a mesterséges intelligencia a következő három évtizedben az emberiség kihalásához vezet. Korábban Hinton még úgy vélte, hogy 10 százalék az esélye annak, hogy a technológia végzetes kimenetelű katasztrófát okoz az emberiség számára.
Hinton arról is beszélt egy interjúban, hogy „még soha nem kellett nálunk intelligensebb dolgokkal foglalkoznunk”.
Arra a kérdésre, hogy hány példát ismer arra, hogy egy intelligensebb dolgot egy kevésbé intelligens dolog irányít azt válaszolta, hogy egy ilyet ismerünk, a csecsemőt és édesanyját.
Hinton, a Torontói Egyetem emeritus professzora szerint az emberek olyanok lennének, mint a kisgyermekek a nagy teljesítményű mesterséges intelligenciájú rendszerek intelligenciájához képest.
Szeretek úgy gondolni rá, hogy: képzeld el magad és egy hároméves gyereket. Mi leszünk a háromévesek
– mondta.
A mesterséges intelligencia laza meghatározás szerint olyan számítógépes rendszereket jelent, amelyek olyan feladatokat látnak el, amelyekhez általában emberi intelligencia szükséges. Hinton tavaly akkor került a címlapokra, miután lemondott a Google-nál betöltött állásáról, hogy nyíltan beszéljen a korlátlan mesterséges intelligenciafejlesztés által jelentett kockázatokról, arra hivatkozva, hogy a „rossz szereplők” a technológiát arra használnák, hogy másoknak kárt okozzanak.
A mesterséges intelligencia biztonságáért küzdők egyik fő aggodalma, hogy az embernél intelligensebb rendszerek létrehozása az emberi ellenőrzés kijátszásával egzisztenciális fenyegetést jelenthet. Hinton szerint
a jelenlegi helyzetben a legtöbb szakértő úgy gondolja, hogy valamikor, valószínűleg a következő 20 évben olyan mesterséges intelligenciát fogunk kifejleszteni, amely okosabb az embereknél. És ez egy nagyon ijesztő gondolat.
Hinton a fejlődés ütemét sokkal gyorsabbnak látja, mint amire számított, és a technológia kormányzati szabályozására szólított fel.
„Az az aggodalmam, hogy a láthatatlan kéz nem fog minket biztonságban tartani. Tehát ha csak a nagyvállalatok profitorientáltságára bízzuk, az nem lesz elegendő ahhoz, hogy biztonságosan fejlesszenek” – mondta. „Az egyetlen dolog, ami arra kényszerítheti ezeket a nagyvállalatokat, hogy több kutatást végezzenek a biztonság érdekében, az a kormányzati szabályozás.”
Hinton egyike annak a három tudósnak, akik munkájukért elnyerték az ACM AM Turing-díját, ami a Nobel-díj informatikai megfelelője. A trió egyik tagja, Yann LeCun, Mark Zuckerberg Meta nevű cégének vezető mesterséges intelligencia kutatója azonban bagatelizállta az egzisztenciális fenyegetést, és azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia „valójában megmentheti az emberiséget a kihalástól”.
Digitália
- Okosgyűrű: a szupergazdagok új hóbortja ez a kütyü
- Mennyire könnyen dőlünk be az online csalásoknak?
- A ChatGPT beszélgetős keresőmotorját ingyen élvezhetjük
- Újabb ország lépett fel a közösségi média káros hatása ellen, tiltólistára került a TikTok
- Meglepő tanulmány látott napvilágot: demenciában szenved a mesterséges intelligencia?