Már Dél-Amerikát is elérte az ausztrál erdőtüzek füstfelhője

Egy hónap alatt Ausztrália egyharmadán pusztítottak a lángok – derült ki Anthony Hearsey térképéből, amelyen a NASA adatai alapján ábrázolta a 2019. december 5. és 2020. január 5. között észlelt tűzfészkeket. Már legkevesebb 25 halálos áldozata van a tüzeknek, és kétezernél is több lakóházat emésztettek fel a lángok, amelyek már több mint hatmillió hektáron pusztítottak – olvasható a Vasárnap Reggel legutóbbi számában közölt összefoglalóban.

Victoria és Új-Dél-Wales államokban számos helyen nincs telefon-, internet- és áramszolgáltatás, akadozik vagy megszűnt az áruellátás, a benzinkutak kiürültek. Sydneyben is áramszünetek várhatók, és az állam energiaügyi minisztere felszólította a lakosságot, hogy csökkentse az áramfogyasztást. És a java még hátravan: a kontinensen ugyanis hagyományosan a forró nyári januárban, februárban szoktak kialakulni kiterjedt a bozóttüzek.

Politikai klíma

Most háromévi szárazság párosult a rendkívüli, 40 Celsius-fok fölötti hőséggel és a máskor a kontinenstől délebbre fújó erős szelekkel – magyarázzák a szakemberek, hogy miért kezdődött két hónappal korábban a tűzvészszezon. Január 4-én hőségrekordok dőltek meg: Sydney Penrith elővárosában 48,9, Canberrában helyi csúcsként 44 fokot mértek.

Gyújtogatás?

Az ausztrál kormány kedden bejelentette: a szeptemberben kezdődött bozóttüzek ügyében őrizetbe vettek 183 embert. Azzal vádolják őket, hogy szándékosan okoztak tüzeket Új-Dél-Wales, Queensland, Victoria, Dél-Ausztrália és Tasmania szövetségi államok területén. James Ogloff igazságügyi szakértő szerint a tüzek mintegy 50 százalékát gyújtogatók okozták.

Ausztrál tudósok szerint mindez a klímaváltozás hatása, amelyre előre figyelmeztették az ausztrál szövetségi kormányt, ám Scott Morrison miniszterelnök kabinetje most is köti az ebet a karóhoz, hogy nincs közvetlen kapcsolat a klímaváltozás és az országot pusztító bozóttüzek között. Politikai okokból érthető az ódzkodás, hiszen az ellenzék Ausztrália károsanyag-kibocsátásának csökkentését szorgalmazza, míg a kormány szerint már túlteljesítették a tervet, a gyorsabb csökkentés ártana az ország gazdaságának.

Scott Morrison a múlt héten 1,4 milliárd dollárt ígért a helyreállítási költségek fedezésére, és korábban bejelentette, hogy az önkéntes tűzoltók bérkompenzációt kapnak, népszerűsége azonban elolvadt a tűzvészben. Éles bírálatok érték amiatt, hogy túl későn és túl lassan reagált a válságos helyzetre, ráadásul a megfelelő előkészületek hiánya miatt nem lehetett elég hatékony a tűzoltás.

Szilveszter után aztán előbb az ausztrál hadsereget vetették be a mentésbe, majd háromezer tartalékost is mozgósítottak, amire még nem volt példa az ország történelmében.

Adakozik a világ

Az ausztrál tűzoltók hónapok óta tartó emberfeletti küzdelme ellenére csak szilveszter után figyelt fel a világ arra, mekkora a baj Ausztráliában. Miután lángoktól körbezárt településekről, nyaralóhelyekről emberek tízezreit már csak a katonaság eszközeinek bevetésével lehetett kimenekíteni, és voltak helyek, ahol még ezzel sem kecsegtethették a lakókat, az addig csupán a koalákért aggódókban is tudatosult, hogy porig éghet a hatalmas ország.

Azonnal meg is indultak a felajánlások és a gyűjtések a tűzoltás és az állatmentés, valamint a katasztrófa áldozatainak megsegítésére. Filmcsillagok, popsztárok és a brit királyi család támogatásával eddig már több tízmillió dollár gyűlt össze, de beszálltak az adományozásba Ashleigh Barty és Nick Kyrgios kezdeményezésére a teniszezők, továbbá a közösségi médiában nagy követőtáborral rendelkező ausztrál bloggerek, vloggerek, de gyűjtenek már az online közösségi játékok vezető gamerei is.

Kihat a bolygóra

Közben az ausztráliai erdő- és bozóttüzek füstje, amely már korábban elborította Új-Zélandot, a Csendes-óceánon átkelve elért a 11 ezer kilométerre lévő Dél-Amerikáig. Hétfőn Chiléből jelentették a meteorológusok, akik szerint várhatóan Argentína felé halad tovább a füstfelleg. Hozzátették: nem okozott gondot a gyéren lakott vidéken, ahol egyetlen mérhető hatását találták: az ibolyántúli sugárzás ereje csökkent.

A szakértők azonban figyelmeztetnek: egy ilyen kiterjedt, a környezeténél melegebb hőmérsékletű légtömeg nemcsak a füsttel szétszóródó koromszennyeződéssel okozhat gondot. Hatással lehet a globális széljárásra és bolygónk vízkörforgására is, amelyeknek már kis változása is jelentősen befolyásolhatja akár Ausztráliától távoli területek időjárását is.

Állatfajok halhatnak ki

Csak Új-Dél-Wales államban 480 millió, az ország egészére kivetítve akár egymilliárd madár, hüllő és emlős pusztulhatott el a bozót- és erdőtüzekben – számította ki az állatállományokról a Természetvédelmi Világalap (WWF) 2007-es jelentését alapul véve a Sydney-i Egyetem ökológusa, Chris Dickman. Leszögezte: szándékosan nagyon óvatosan kalkulált, és olyan állatokat, mint a békák, denevérek vagy rovarok, nem is vett számításba. A kutató szerint Ausztrália faunáját példa nélküli katasztrófa érte. Kifejtette: az állatoknak csak egy része vész oda közvetlenül a tűzvészben, a többi a menedékhely és a táplálék hiánya miatt pusztul el.

A Dél-Ausztrália állam partjához közeli Kenguru-sziget egyharmadát perzselték fel a lángok pár nap alatt, és félő, örökre eltűnhet a Sminthopsis aitkeni nevű apró, egérszerű erszényesfaj, amelyből csupán 300 egyedről tudtak, és bizonytalan a 25 éves vadvédelmi munkával 400 fősre szaporított barnafejű hollókakadúk túlélése is.

A szigeten tomboló erdőtűzben több ezer koala is odaveszett, ami Sam Mitchell, a Kangaroo Island vadaspark társtulajdonosa szerint azért is különösen nagy veszteség, mert ezt a populációt döntően egészséges egyedek alkották, míg Ausztrália sok területén a vakságot, illetve meddőséget okozó klamídiával küzdenek a koalák.

Ezek után némi megütközést kelthet, hogy az ausztrál miniszterelnök szerdán épp a szigeten kampányolt a turistákért. Igaz, hogy a sziget egyharmadát elpusztították a lángok, de a kétharmada sértetlen, nyitva áll és üzemkész – hangoztatta. Hozzátette: nagyon fontos, hogy ezekben az időkben felpezsdüljön a helyi gazdaság. Hangsúlyozta: „Ausztrália nyitott, továbbra is látogatásra érdemes, csodálatos hely, ahova a turisták hozzák el családjukat és leljék kedvüket a nyaralásban.”

Helikopterről irtják a tevéket

Több mint 10 ezer tevét lőnek ki helikopterről hivatásos vadászok Dél-Ausztráliában, hogy az állatok ne igyanak meg túl sok vizet a szárazság sújtotta területen. A tevék víz után kutatva feldúlják a lakott területeket, tönkretéve a víztározókat és a vízvezetékeket is. A helyi zöld tárca szóvivője szerint egyre több teve hal szomjan, de van, hogy a vízért tülekedve halálra tapossák egymást, az elhullott állatok tetemei pedig vízlelőhelyeket mérgeztek meg.

A tevék nem őshonosak a kontinensen. Őseiket utazáshoz és építkezéshez használva telepítették be a telepesek a 19. században, de „munkanélküliként” később elvadultak és túlszaporodtak. Ha nem ritkítanák őket, tízévente megduplázódna a számuk.