Száz éve született a Béres Csepp feltalálója

Béres József egy fűrésztelepen volt munkás, majd Kecskeméten tanult kertészetet. Amikor Magyarország 1941-ben belépett a második világháborúba, behívták, 1943-ban frontszolgálatra került, ahonnan 1945 júniusában sebesülten, bénult bal karral került haza. 1947-ben megnősült, a házasságból egy lánya és egy fia született, ifjabb Béres József ma a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke.

A háború miatt félbeszakadt gimnáziumi tanulmányait 1948-ban fejezte be. 1954-től laboratóriumot vezetett a kisvárdai Állami Mezőgazdasági Gépállomásnál, közben agármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1968-ban doktorált általános élettanból és agrobiokémiából. 1964-től huszonöt éven át a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa volt.

A burgonyaleromlás okait, a talaj tápanyagtartalmát vizsgálva ismerte fel a nyomelemek meghatározó szerepét a talajban, illetve áttételesen az emberi szervezetben.

1972-ben állította össze nyomelemeket és ásványi anyagokat komplex formában tartalmazó cseppjeit, amelyek az immunrendszer erősítését, a betegségek megelőzését, a betegség utáni felépülést szolgálják.

Az akkor még kísérleti állapotban lévő szert először önmagán, majd agydaganatban szenvedő testvérén próbálta ki, aki csodálatos módon meggyógyult.

A hír hamar elterjedt, nemsokára tömegesen fordultak hozzá rákbetegek, akik benne látták utolsó reményüket. S ezzel kezdődött kálváriája: az orvosok, a hivatalos szervek nem nézték jó szemmel ténykedését, 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult ellene. Kósa Ferenc ekkor forgatta róla Az utolsó szó jogán című dokumentumfilmet, amelyet azonnal be is tiltottak, és csak tíz évvel később mutathattak be. Az Élet és Irodalomban írott cikkét letiltatták, helyette őt pocskondiázó „tudományos” írás jelent meg.

Találmánya, amely mellett jeles politikai és közéleti szereplők is kiálltak, végül 1978-ban kerülhetett forgalomba. A rendszerváltás után elvégezhették a tudományos vizsgálatokat is, és a cseppeket 2000-ben roboráló (felerősítő) szerként gyógyszerré nyilvánították.

Mi is az a Béres Csepp?

Egyedülálló humángyógyászati készítmény, amely elősegíti az emberi szervezet, elsősorban az immunrendszer normális működésének fenntartását, illetve annak helyreállítását, eredményesen alkalmazható a daganatos betegek kiegészítő terápiája során. Összetevői ismertek, elkészítésének módja viszont egyedi, mivel a hatóanyagok különleges fizikai és kémiai viszonyban vannak egymással, nem mindegy, milyen alapanyagot milyen hőmérsékleten, milyen sorrendben kevernek össze. A szer 2013-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe is.

Béres József 1989-ben létrehozta a családi tulajdonban álló Béres Rt.-t, néhány év múlva a karitatív szolgálat érdekében megalakult a Béres Alapítvány is. A Béres Cseppek gyorsan országos hírnévre tettek szert, és külföldön is ismertté váltak. A ma is családi tulajdonban lévő vállalat közel 150 különböző készítményt állít elő, vezetőnek számít a magyar betegségmegelőző és egészségmegőrző készítmények piacán.

Béres József utolsó éveiben a vállalatcsoport elnökeként és az alapítvány tiszteletbeli elnökeként visszavonultan élt Kisvárdán. 86 éves korában, 2006. március 26-án, rövid betegség után hunyt el Budapesten.

A kutató tudományos munkásságát 1997-ben hivatalosan is elismerték, amikor megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. 2000-ben elnyerte a Magyar Örökség Díjat, 2002-ben a legrangosabb tudományos elismerést, a Széchenyi-díjat, valamint a Köztársaság Elnökének Érdemérmét vehette át. Számos egyéb kitüntetésben is részesült, mellszobrát 2008-ban avatták fel az Orvostörténeti Múzeumban, 2014-ben szülővárosában, Záhonyban egész alakos szobrát állították fel.

Nevét parkok, iskolák is őrzik, emlékmúzeuma Szolnokon található. Szirtfoknak lenni című, 1999-ben megjelent könyvének újraszerkesztett változatát 2010-ben, majd 2016-ban adták ki Cseppben az élet címmel. 2015-ben jelent meg Fazekas István A megvádolt című drámája, amelyet Béres József küzdelme, sorsa inspirált, az alcíme szerint történelmi dráma ősbemutatója egy évvel később a kecskeméti Katona József Színházban volt. A feltalálóról több dokumentumfilm, majd 2019-ben televíziós filmsorozat készült Cseppben az élet címmel. A sorozatot Gyöngyössy Bence rendezte, akinek egész estés játékfilmje, A feltaláló február 6-án kerül a mozikba.

Nézze meg a film előzetesét!