2021.11.24. 14:00
Albert Einstein egy levele ötvenötezer dollárért kelt el
A kézzel írt levél a világhírű fizikus kevésbé ismert amerikai életét világítja meg.
Albert Einstein egy 1936-ban írott levele 55 ezer dollárért (18 millió forintért) kelt el kedden egy jeruzsálemi árverésen.
A Kedem aukciósház közleménye szerint a kordokumentumért folyó licitharc csaknem 10 ezer dollárról (3 millió forintról) indult.
A kézzel írt levélben a világhírű fizikus (1879-1955) egyebek mellett az amerikai antiszemitizmusról számol be.
„Jegyezzük meg, hogy ez (az antiszemitizmus) soha nem brutális beszéd vagy cselekedet formájában jelentkezik, hanem sokkal intenzívebben a felszín alatt” – fogalmazott Einstein, aki akkor Princetonban tanított New Jersey államban. „Ez, úgymond, egy mindenütt jelenlévő ellenség, akit lehetetlen észrevenni, (a jelenlétét) az ember csak érzékeli” – írta még a szintén Amerikába emigrált zsidó zongoristának, Bruno Eisnernek.
Einstein a németországi Ulmban született, zsidó származása miatt az Egyesült Államokba kellett menekülnie a nácik elől. 1921-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Haláláig Princetonban maradt.
Az aukció előtt az árverési ház arra hívta fel a figyelmet, hogy a levél Einstein kevésbé ismert amerikai életét világítja meg.
Mint felidézték: az akkoriban az Egyesült Államokban terjedő antiszemitizmust beárnyékolta a holokauszt és az emberek millióinak halála Európában.
Bruno Eisner Ausztriából menekült Amerikába. A fizikus levelében tanácsokkal látta el, hogy hogyan találhat munkát. Eisner végül sikeres pályafutást futott be Amerikában koncertzongoristaként és zenetanárként. 1978-ban, 94 évesen hunyt el New Yorkban.
2018-ban majdnem 40 ezer dollárért (13 millió forintért) kelt el Einstein egy nővéréhez, Majához írott levele egy jeruzsálemi árverésen, amelyben a tudós a Németországban már 1922-ben terjedő antiszemitizmusról számolt be.
Kedden Párizsban rekordáron, 11,6 millió euróért (4,3 milliárd forint) árverezték el Einstein egy ritka, az általános relativitáselméletét előkészítő kéziratát. Az 54 oldalas, kézírásos munkát a német elméleti fizikus 1913-ban és 1914-ben Zürichben írta munkatársával és barátjával, Michele Bessóval.
