Csodálatos élővilág

2022.05.17. 14:31

A gombák jelenthetik a túlélés kulcsát a globális felmelegedés idején

Címkék#gomba

A növényi anyagot lebontó gombák lehet, hogy egészségesen tarthatják az ökoszisztémákat, különösen aszály után.

A gombák jelenthetik a túlélés kulcsát a globális felmelegedés idején

Az eső után felcsírázó piros, narancs és pöttyös gombák többet tesznek, mint elsőre gondolnánk. Az őket létrehozó gombák a természetes világot termékenyen és stabilan tarthatják, egy új tanulmány szerint. Sőt, meghatározóak lehetnek a Föl ökoszisztémáinak az egészségéhet, mondja Matthias Rilling a Berlini Szabad Egyetem talaj ökológusa, aki nem vett részt a munkában – olvasható az Origo cikkében.

70 ezer ismert gombafaj van. Ezek magukba foglalják az élesztőt, amelyet a kenyérsütéshez használunk, valamint a penészeket, a zuzmókat, az ehető gombákat, a mérges gombákat és pöfeteg gombákat. Magukba foglalják patogének széles fajtáit is, azoktól kezdve, amik az atlétalábat okozzák az emberekben azokig, amik dollár billiós károkat okoznak a búzán, a kukoricán és más terméseken.

Ezek közül a gombák közül sok a föld alatt él, de a kutatók tradicionálisan kevés figyelmet fordítottak rájuk. Az utóbbi néhány évben azonban az ökológusok rájöttek, hogy néhányuk (például a mikorrhiza talajgombák) óriási földalatti hálózatot alkotnak, amelyek a fákhoz csatlakoznak és ellátják őket tápanyagokkal, lehetővé téve az erdőnek, hogy gyarapodjon.

Lehet, hogy más talajgombák hasonló szerepet játszanak a föld felett?

Hogy megtudják, Manuel Delgado-Baquerozo, a Spanyol Nemzeti Kutató Tanács ökoszisztéma ökológusa csapatával szisztematikusan gyűjtöttek és analizáltak helyi talajmintákat (és a gombákat, amit tartalmaztak) különböző projektek számára. Összesen, a csapat közel 700 mintát analizált trópusi, mérsékelt, és sarki klímákról.

DNS-t használva Delgado-Baquerizo csapata azonosította minden egyes helyszínen, hogy a talajgombák milyen arányban voltak patogének, mikorrhizák, lebontók (mint például a penész). Azt vizsgálták, mennyi fotoszintézis volt folyamatban minden egyes területen, milyen termékeny volt a vegetáció, illetve ez a termékenység mennyire változott az elmúlt 2 évtized alatt.

Ez az adatok egy okos kombinációja

– mondja Rilling.

Az eredmények alapján a füves területektől az erdőkig és a sivatagokig igaz, hogy minél több a lebontó gomba, annál több növény termékenysége marad változatlan az idők folyamán

– számoltak be Delgado-Baquerizo és kollégái a Nature Ecology and Evolution magazinban május 9-én.

Lebontók széles fajtái, a diverzitás biztosíthatja, hogy bizonyos gombák képesek ellátni a fölöttük lévő növényeket tápanyagokkal.

Lehet, hogy nagyobb a szerepük, mint a mikorrhiza gombáké

– emelte ki Sarah Sapsford az Új-Zélandi Elsődleges Iparok Minisztériumának gombás betegség ökológusa.

A patogének viszont gyengíthetik a növényeket és megnehezítik számukra, hogy ellenálljanak az éghajlati nehézségeknek.

Lenyűgöző, hogy minden más változó változásának ellenére helyszínről helyszínre ezek a mintázatok rajzolódnak ki

– hangsúlyozta Matthias Rilling.

A szakember azonban figyelmeztet, a munka nem bizonyítja, hogy a gombás diverzitás okozza a stabilitást (vagy a sérülékenységet). Más faktorok, mint például a talajban lévő más mikrobák diverzitása is fontos lehet. Marina Semchenko, a Tartu Egyetem ökológusa szerint a megállapítások azt sugallják, hogy a diverzitás támogatása kulcsfontosságú lehet az ökoszisztémáink védelméhez, ahogy a klíma melegszik és több lesz az aszály.

Senki nem tudja igazán, hogyan támogassa a talajgomba diverzitást. De a diverzitás értékelésével lehet, hogy képesek leszünk hajszálpontosan megállapítani az ökoszisztémákat, amelyek instabilak és kevésbé reziliensek a zavarásra. Ez egy izgalmas időszak

 – mondta Sarah Sapsford.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!