„Jó nekünk Ady mellett kampányolni”

Herdeán Gyöngyi tiszteletesasszony Mózes V. könyve 30. részének 19. verse alapján hirdetett igét. „Isten választott népe elérkezett egy határkőhöz, lezárul egy korszak és elkezdődik egy új, ott álltak az ígéret földjének kapujában és nemcsak külsőleg vegyesek, lélekben is hullámzóak és sokszínűek, keserű tapasztalatok után, de kíváncsian is” — mondta a tiszteletesasszony, aki az említett bibliai idézet alapján három üzenetet ismertetett a jelenlévőkkel.

Dönthetünk

Az egyik Isten hűségessége, hiszen a szövetségét megtartotta, s számunkra, „a lelki Izraelnek, akik lelkileg a kiválasztott nép szerepét töltjük be” ugyanúgy érvényes az üzenete most, 2008 novemberében, mint a bibliai időkben. Ez nem filozófiai, vagy politikai irányzat, ami bármikor változhat, „nekünk olyan Istenün van, aki többször is megújította a szövetségét”, s aki velünk van a világ végeztéig. Hűséges Isten a mi atyánk, mondta a tiszteletesasszony. A második üzenet: az Úr az életúton járó ember kezébe adta a választás lehetőségét, nem robotokat teremtett, hanem embereket, akik dönthetnek az élet és a halál között. A harmadik üzenet pedig, hogy az Isten szerinti élet nem magánügy, nekünk is be kell lépnünk egy új országba, ahol meg kell felenünk közösségi kötelezettségeinknek; nem magánügy, hogy húsz év múlva hány üres hely lesz a templomban, népünknek hány iskolát kell bezárnia.

Időszerű tanítások

Később Sándor Lajos tiszteletes köszöntötte a jeles meghívottakat, s mint megjegyezte, „jó nekünk ilyenkor nem egy politikus, hanem Ady mellett kampáynolni, aki műveivel egy világot hozott közelebb hozzánk”.

Meleg Vilmos színművész Ady Endre Istenhez hanyatló árnyék című versét szavalta el; ezt követően dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke mutatta be Babits és Erdély című könyvét, melyet a Pro Universitate Partium Alapítvány, valamint az Academia Humana Alapítvány adott ki az évforduló alkalmából, s melyet a későbbiekben dedikált is. Mint elhangzott, Babits Mihály már 1934-ben megjelent, Nemzet és Európa című esszéjében rámutatott arra, hogy Európának nem valami egységesítő szerkezetnek kell lennie, hanem a nemzeti lelkiségre kellene épüljön. De sajnos a magyar történelem szomorú tapasztalata, fűzte hozzá az irodalomtörténész, hogy a megfogalmazott clkitűzések soha nem váltak valóra. Ady és Babits tanításai mindenesetre ma is szerepelhetnének a politikusok programjában.

A Himnusz eléneklését követően a jelenlévők a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székhelyének udvarára vonultak, ahol Ady Endre emléktáblája előtt folytatódott a megemlékezés.

Neumann Andrea