Örizd tegnapod, hogy holnapod legyen

Az „...építésre készen a kövünk” című, Ady Endre emlékünnepség-sorozat utolsó programjaként tegnap koradélután megkoszorúzták a költő nagyváradi mellszobrát. Mintegy hatvan ember - köztük a nagyváradi Lorántffy gimnázium diákjai - gyűltek össze egy órakor a Széchenyi (Traian) téren, ahol elsőként Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója szólalt fel. Ő is, mint az utána következő szónokok is, kifejezte a magyar közösség ragaszkodását az Ady emlékmúzeumhoz, melynek léte, sorsa kérdésessé vált azután, hogy a Mülleráj épületét visszakapta az ortodox egyház. Csomay Árpád, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) missziói osztályvezetője beszédében így fogalmazott: „drága nekünk ennek az épületnek a szellemisége”, majd kijelentette, hogy a KREK kéri azt, hogy az épület maradjon meg annak, aminek rendeltetett, és az ortodox egyháztól is kéri, hogy hagyja meg az épületet a közösségnek. Szabó Zsuzsanna a Lorántffy Zsuzsanna református gimnázium igazgatónője rövid beszédében hangsúlyozta: minden nép igénye az, hogy legyen nemzeti emlékhelye. Itt Váradon a magyarság számára az Ady emlékmúzeum egy ilyen hely, ezért szükséges lenne megőrizni emlékhelynek.

Ma van a holnap tegnapja

Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke felidézte azt, hogy Nagyvárad valaha a Holnap városa volt, majd hozzátette, hogy ha Nagyvárad nem akar a tegnap városává válni, akkor ahhoz az kell, hogy megőrizze A Holnap szellemiségét. „ Jó lenne, ha Nagyvárad megőrizné tegnapját azért, hogy holnapja legyen” - vonta le a végkövetkeztetést az irodalomtörténész. A beszédek, és Meleg Vilmos színművész, a Szigligeti Színtársulat vezetőjének szavalata után kezdődött a koszorúzás. Ezt követően  Tóth János az Ady múzeum igazgatója ingyenes múzeumlátogatásra invitálta a megjelenteket, aminek ők nagyon örültek, hiszen metsző hideg volt tegnap koradélután a városban. Mielőtt beléptek volna az emlékmúzeumba a jelenlevők meghallgatták Meleg Vilmos tolmácsolásában a Fölszállott a páva című Ady költeményt.

Pap István