Magyar szakképzés kell Biharban

- Idézze fel, hogy miért

váltották le nem is olyan

régen.

- A hozzám eljutott információk

alapján indok nem volt: egyszerűen

jött a minisztériumból a

felmondás. Az én versenyvizsgám

2010 márciusáig szólt volna,

de pletykaszinten az hallatszott, hogy le fognak

váltani, és csak a jelenlegi

kormánykoalíció pártjainak

tagjait helyezik tisztségbe. Tehát

politikai indokból váltottak le.

- Akkor most miért helyzeték

vissza, hiszen a politikai felállás nem

változott?
- Az RMDSZ tárgyalásokat

folytatott a Tanügyminisztériummal.

Amennyire én tudom, az RMDSZ azt kérte,

hogy Bihar, Kolozs és Maros megyékben,

tekintettel a jelentős mértékű

magyar nyelvű oktatásra, legyenek magyar

főtanfelügyelő-heyettesek, akik a

kisebbségi oktatásért feleljenek.

A minisztérium ezt a helyzetet úgy

oldotta meg, hogy kiegészítette a

tanfelügyelőségek szerkezeti

felépítését, és

ezáltal Bihar megyében az eddigi

három helyett négy helyettes

főtanfelügyelői poszt lett.

- A feladatköre mennyiben

különbözik attól, amit

előző tanfelügyelői

időszakában

betöltött?

- Egyelőre még nincs meghatározva a

feladatköröm, a leírásban

csupán annyi áll, hogy a

kisebbségi oktatásért felelős

főtanfelügyelő-helyettes vagyok.

Én úgy képzelem, hogy ez azt

jelenti, hogy a kisebbségi oktatási

intézményekkel, a kisebbségi

igazgatók, aligazgatók

munkájával, a kisebbésgi

oktatást lebonyolító

iskolák beruházásaival is

foglalkoznom kell. Ugyanakkor ott vannak a

káderproblémák ezekben az

iskolákban, noha papíron nem az én

feladatom a káderek mozgásának

irányítása, mert erre van egy

külön altanfelügyelő. Feladatomnak

tekintem a törvények

betartatását is. Ha egyszer a

törvény leszögezi, hogy a

földrajz és történelem

órák magyar nyelven zajlanak, akkor nekem

ügyelnem kell arra, hogy  azt a

katedrát csak olyan ember foglalja el, aki

bírja, és nemcsak konyhaszinten, a magyar

nyelvet. Emmellett azon is dolgozok, hogy a magyar

iskolaigazgatók, aligazgatók,

tanárok jobban megismerjék

egymást. Azt vettem észre, hogy ha tudunk

egymásról, egymás

gondjairól akár, ez

szolidaritásvállalásra

késztet és önbizalomnövelő

hatása is van.

- Mekkora időtartamra szól a

kinevezése?

- A kinevezésem az új versenyvizsga

megszervezéséig szól. Ha azon

sikeresen szerepelek, akkor négyéves

mandátumot szerzek, aminek a

kitöltése nyilván megint csak a

politikai széljárástól

függ majd.

- Milyen magyar nyelven oktató

tanárból van hiány a

megyében?

- A magyar tanügyben magyar nyelv, matematika

és magyar történelem, földrajz

szakos tanárokra lenne még

szükség. Előrelépést

jelent etekintetben az, hogy a Partiumi

Keresztény Egyetem az idén

beindítja a magyar szakot, ami eddig

Kolozsvár monopóliuma volt.
- Mi az amit a legfontosabbnak tart mostani

tevékenységi

körében?

- Nagyváradon a magyar oktatás

koncentrációja megy végbe.

Megjelent a három magyar liceum, emellett a

lakótelepi iskolák körzetében

csökkent a magyar lakosság

létszáma, ráadásul a

szülők a központi magyar

iskolákba iratják gyerekeiket, ami oda

vezet, hogy a lakótelepi iskolákban 

megszűnőben van a magyar oktatás.

Ezért arra kell törekedni, hogy olyan

iskolákat alakítsunk a

lakónegyedekben, ahol erős magyar tagozat

működik, mind a gyereklétszám,

mind a tanerő tekintetében.

Például a Rogériusz megyedben

működik négy iskola, sőt, a Dacia

iskolát is oda lehet számítani, de

a Lucian Blaga iskolában már

megszűnőben van a magyar oktatás, ott

első osztály már nem indult,

és a Muresanuban is jelentkeznek a

problémák. Márpedig ott marad meg

az oktatás, ahol stabil káderek vannak,

akik dolgoznak azért, hogy az osztályok

fennmaradjanak, míg oda, ahol minden

évben más tanítónő

van, a szülő már eleve nem viszi a

gyerekét. Továbbá a három

elméleti liceumunk közül az egyik fel

kellene vállalja a műszaki

szakképzést. Az Ady ezt nem fogja

felvállalni soha, mert úgymond ez a

magyar elitiskola, ezért talán a

Lorántffy vagy a Szent Lászó

kellene felvállalja ezt. Szatmárban ezt

megoldották, mert ott van teológiai

szakiskola. Megyei szinten  Nagyszalontát

leszámítva szintén a

szakoktaással van gond, bár

Kágyán, Mihályfalván vannak

előrelépések és

Margittán is létrehoztunk a

szakiskolán belül egy magyar

osztályt. Jó volna valamelyik

iskolánkban bevezetni a

nehézgépészetet. De mindez

nagyrészt attól függ, hogy az

igazgatók mennyire agilisak, és mennyire

tudnak előre gondolkozni.

- A tanfelügyelőség miben

tudja az iskolák vezetőit

segíteni?

- Tanáccsal,

együttműködéssel. Én

közvetítő szerepet játszok az

igazgatók és a minisztérium

között.

- Az iskolaösszevonásoknak milyen

következménye lesz a magyar nyelvű

oktatásra?

- Amint érvénybe lép az

iskoláknak a gyermeklétszám

utáni finanszírozási rendszere

és tovább halad a

decentralizáció, a polgármesterek

abban a pillanatban meg fogják szüntetni a

falusi iskolákat, ugyanis ezeket

pénzügyileg a polgármesteri

hivatalok kell majd fenntartsák. Minthogy

három-négy falusi iskolát

tartsanak fenn tiz-tizenkét gyerekes

osztálylétszámmal, vagy

összevont osztályokkal, a

polgármesterek inkább meg fogják

szűntetni ezeket, és a gyerekeket a 

községi iskolába fogják

szállítani, ahol lesz normális,

huszonöt fő körüli

osztálylétszám, és a

diákokat címzetes,  nem pedig

helyettesítő tanárok fogják

tanítani. Persze, egyes községek el

fogják tudni tartani a falusi iskolákat

is.

- A címzetes tanítókat,

tanárokat nem fogja érinteni az

összevonás?
- Az a tanár, aki jól

tanít, annak mindig lesz munkája.

Egyébként nem lehet meghatározni

azt, hogy a megyében hány iskolát

vonnak össze, mert egyelőre nem

fogadták el a tanügyi

decentralizációról

szóló törvényt. Ezt nem

merték meglépni akkor, amikor jó

volt a gazdasági helyzet, most pedig még

nehezebb meglépni. Mint minden

mélyreható következményekkel

járó törvény esetében,

ennek is lesznek vesztesei és nyertesei. Ha

akarjuk, ha nem, ez a folyamat megy előre,

már csak az a kérdés, hogy a

politikum meddig fogja ezt halasztani.

- A tanügyi decentralizáció

Uniós elvárás?

- A decentralizáció

elvárás, viszont annak

megvalósítási módja

országonként változik. Mi

már látjuk, hogy Magyarországon

hova jutottak egy túlzott

decentralizálással, ahol a

minisztérium és az iskolák

közötti szakadék óriási

lett, és most szükségét

érzik annak, hogy legyen egy

összekötő elem a két

intézményi struktúra

között. Mi még a

központosítás

lebontásának az elején vagyunk,

viszont az még nem eldöntött, hogy

meddig megyünk el ebben a folyamatban.

Pap István