Szekusdossziékat a világhálóra

 

Konkrét lépéseket!

 

Tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László meglepetésének adott hangot amiatt, hogy míg eddig azért bírálták, mert csak az informátorokat leplezte le, most, hogy a tartótisztek névsorát hozza nyilvánosságra, hasonló támadások érik. Tőkés szerint ebben a vonatkozásban szembeötlő az RMDSZ és a CE- Szövetség összefonódása, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Bihari Lelkészértekezletén is nagy volt a „háborgás”, de a felsorolt szervezetek és intézmények, melyek az átvilágítás ellenében szólaltak meg az utóbbi időben „rendszerint a bűnbánat-bűnbocsánat keresztény elvével igazolják a volt besúgók iránti cinkos viszonyulásukat, megfeledkezve a besúgás és a Securitate kárvallottjairól” - fogalmazott Tőkés. „Mit számít az, ha a szószékről azt mondja valaki, hogy sajnálja, hogy besúgó volt, tegyen konkrét lépéseket a bűnvallásra” - tette hozzá Tőkés, ezalkalommal is felszólítva a volt kollaborátotokat, hogy kérjék ki és tegyék közzé szekus-dossziéikat, ők maguk leplezzék le egykori tartótisztjeiket, és hozzák nyilvánosságra azok nevét, akikről jelentettek.

 

Elvi álláspont vagy bosszú?

 

Arra a kérdésünkre, hogy miért csak a Veres Kovács Attila és a Csomay Árpád tiszteletesek részletes dossziéit hozta nyilvánosságra legutóbb, Tőkés azt válaszolta, hogy„megvan az ideje mindennek, és a többi kollaboráns is sorra kerül, de ezek kirívó esetek, mert Veres Kovács Attila püspökhelyettes, Csomay Árpád pedig generális direktor volt.” Veres Kovács Attila azon nyilatkozatára, miszerint Tőkés Lászlót a személyes bosszú vezette ebben a cselekedetében, az EP-képviselő azt mondta: „erre a kérdésre nem méltó válaszolnom”, majd hozzátette: „nem én törekedtem az ő megbuktatására, hanem ő az enyémre. 1998-ban nem úgy történt volna semmi az egyházban, ha idejében lelepleztük volna a szekusokat.” Azt is megkérdeztük tőle, hogy EP-képviselőként milyen alapja van ahhoz, hogy a református egyház szolgáiról dokumentumokat hozzon nyilvánosságra. Tőkés László erre úgy reagált, hogy a román forradalomban és a kommunizmus megbuktatásában játszott szerepe morális alapot ad neki az átvilágítási folyamatban való részvételéhez, továbbá püspökként is elkötelezettje volt ennek a folyamatnak. Szerinte mindenki, aki valamiképpen hozzá tud járulni az átvilágítási folyamathoz, meg kellene ezt tegye, és ő nem fog a továbbiakban sem konzultálni a református egyház vezetésével az újabb dokumentumok nyilvánosságra hozatala ügyében. Tőkés László azt elismerte, hogy a Veres Kovács Attila és a Csomay Árpád nemrég nyilvánosságra hozott dossziéinak többségéhez még püspökként jutott hozzá.

 

Ismét Bartha

 

Tőkés László tegnapi sajtótájékoztatóján ismét kitért egykori sógora, dr. Bartha Tibor, jelenleg Budapesten élő és dolgozó ortopédorvos esetére, aki állítása szerint a CNSAS-nál fellelhető dokumentumok alapján a Stelian nevű ügynök személyében azonosítható be. Tőkés elmondta, hogy Bartha Tibor a tavaly novemberben kért egy igazolást a CNSAS-tól, melyet meg is kapott, és amely igazolás kimondja, hogy a volt titkosszolgálati akták között nem találtak rá vonatkozó, hozzá köthető dokumentumokat. Az EP-képvieslő által közzétett irat kapcsán Tőkés jelezte, hogy Bartha novemberben kérelmezte ezt az igazolást, míg az okiratot októberi dátummal adták ki, „úgyhogy ez a papír valószinűleg hamisítvány, és feltételezhetően Bartha még mindig fedett ügynök” - folytatta Tőkés. Arra a kérdésünkre, hogy jelezt-e már eme gyanúját a magyarországi hatóságok felé, Tőkés azt válaszolta, hogy nem az ő tiszte aszakminisztériumot erre figyelmeztetni, viszont jelezte ezt annak a budapesti kórháznak az igazgatójának, ahol Bartha dolgozik. Mindemellé Tőkés László csatolt egy másik kimutatást is, mely a Stelian által megfigyelt rteprezentatív személyiségek nevét tartalmazza. Ennek a dokumentumnak a tanúsága szerint a Stelian által megfigyeltek között szereplet Kányádi Sándor, Cselényi László, Páskándi Géza, Bodor Pál, Doina Cornea és Szőcs Géza is.