Kirándulás a havas fenyvesbe

A Szatmárnémetitől 100 kilométerre levő kapnikbányai üdülőtelep a Gutin hegységben, festői környezetben, fenyvesek borította hegygerincek között terül el. Szombat reggel még ködös időben indult el Szatmárról a busz több mint ötven kirándulni vágyóval a fedélzetén, ahol minden korosztály képviseltette magát, az óvodásoktól a nyugdíjasokig. Amikor Nagybányát elhagyva a busz már a hegyi falvak között kanyargott, eloszlott a pára és szikrázó napsütés ragyogta be a hóval borított tájat. A mélykék ég alatt a fenyvesek csak úgy roskadoztak a frissen hullott hótól, amely csillámként verte vissza a nap sugarait. Kapnikbányán különböző nehézségi fokú sípályák várják a turistákat. A gyerekek külön pályán tanulhatták az alaplépéseket, már a négy-öt évesek is ügyesen siklottak a havas lejtőn, a szakavatott sízők pedig a magas pályáról suhanhatnak lefelé, éber figyelemmel, elkerülendő egy-egy hóbuckát, vagy az egymással való ütközést. Sok család érkezett kicsi gyerekekkel. Ők egy zavartalanabb lejtőt választottak a csúszkáláshoz, aztán a gyerekek hóembert és várat építettek a friss hóból. A síelés, csúszkálás közben elfáradva meg lehetett pihenni a pálya tövénél épült hangulatos, kerek, fából épült házikóban, ahol az otthonról hozott elemózsia elfogyasztása után igen jól esett a helyben főzött forró tea, vagy forralt bor.

Kirándulás a hóban

Amíg a többség a síelés örömeinek hódolt, a kirándulni vágyó kilenc fős csapat vízhatlan öltözékkel, távcsővel, fényképezőgéppel felfegyverkezve indult el a Gutin gerincén levő sziklaképződmények, az Apostolok irányába. Előbb aszfaltúton haladtak, majd rátértek az erdei ösvényre, ahol térdig, néhol combközépig érő hóban törtek előre a bükkösök és fenyvesek között. A táj szépsége azonban kárpótolta a fáradtságot, közben a szajkó, és holló is szem elé került, a hóban pedig szarvasnyomokat találtak. Amint a nap a hegygerinc alá bukott, a kirándulók jóleső fáradtsággal indultak hazafelé.

Pándi Annamária