Nemzeti azonosságtudat Erdélyben

A Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szervezésében dr.Veres Valér, a BBTE tanára, szociológus „Az erdélyi magyarok nemzeti azonosságtudatának változása a Kárpát Panelkutatás körében, 2007-2010” címmel tartott előadást. A szociológiai felmérések alapján bemutatta azokat a változásokat, melyek észlelhetők, történtek a magyarság tudatában, az utóbbi időben, Erdélyben.

A felmérés során az alábbi kérdésekre kellett válaszolni: Hogyan határozzák meg magukat az erdélyi magyarok? Milyen szerepe van a magyar kultúrnemzet eszméjének? Szociológiai értelemben mi a „saját” nemzeti csoport számukra? Milyen csoport identitás a legerősebb? Hogyan jelenik meg a „romániaiság” az identitásukban? Hogyan alakult a Magyarországhoz való viszony?

A felmérést 2007-ben végezték. 2010-ben történő kérdőíves felmérés főleg olyan személyekre terjedt ki, akiket már előzőleg kérdeztek.

Magyar vonatkozásban a nemzet fogalma a reformkor idején alakult ki, és a dualizmus korában teljesedett ki. A nemzet fogalma a XVIII. században alakult. A modern társadalmi csoportok kötödésének egyik legfontosabb formáját a nemzeti identitás adja. A modern nemzetté váláskor a premodern nemzeti elemeket új összefüggésbe helyezik. Mivel bizonyos országok új elemeket hozzá tesznek, ezért a nemzeti tudat, változik.

Kelet- Európában sajátos helyzet alakult ki. Olyan kisebbségek jelennek meg, amelyek azelőtt a többségi nemzethez tartoztak. Ekkor felvetődik a következő kérdés: Mi az identitás tudatuk?

Kérdőíves felmérést alkalmaztak. Azt vizsgálták, hogyan határozzák meg magukat a magyarok. Mi a szerepe a magyar kulturnemzetnek? Hogyan viszonyulnak Magyarországhoz? A többségi magyarsághoz.

A magyarságtudat és az erdélyiség viszonya

Megállapítható 2010-ben a regionalitás erőteljesebb. A magukat erdélyi magyarként meghatározók iskolai végzettségük magasabb. Általában a fiatalok körében figyelhető meg. Arra kérdésre Mi határozza meg a nemzeti hovatartozást? a válaszokban előtérbe kerül a kultúrnemzeti kritérium, az anyanyelvi kritérium, és csak ez után az állampolgárság. Magyarországon az állampolgárság és anyanyelvi kritérium egymáshoz közel áll. Megállapítható a többségiek magyarság tudatának más a szerkezete, mint a kisebbségnek.

2007-ben a válaszadók nagy többsége büszke volt arra, hogy magyar. 2010-ben ez mérséklődött.

Fontos tényező volt, mi történik a belpolitikában. Arra a kérdésre, hogy hátrányként éli meg a magyarságát, a kérdezettek 60%-a nemmel válaszolt.

Haza és állampolgárság

Haza és az állampolgárság viszonyát illetőleg a válaszadók többsége hazájának Erdélyt, Romániát tekintette. 2010-ben ez tovább erősödött.

Ha szabadon választana, melyik országban szeretne lakni? Kérdésre, Magyarország nem jön annyira be, mint amennyire gondolnánk-mondja Veres Valér.

Mennyire van konfliktusa az identitásával? Mennyire tudja egyeztetni a magyarságát a román állampolgársággal, válaszadók 60%-a azt mondja: Nincs probléma.

Azoknak a száma 10%-nál kevesebb, akiknek problémát jelent a magyarságtudat és a román állampolgárság egyeztetése.

Mit jelöl meg hazájának? Emocionálisan inkább Erdélyt jelölik meg. És csak azután Romániát. A 2010-es felmérések alapján kiderült nőtt mindazoknak a száma, akik Erdélyt jelölik meg hazájuknak. Bár létezik az egységes Kárpát medencei tudat, ez nem Magyarországgal való azonosulás alapján jut kifejezésre.

A nemzeti hősök választásánál a regionális szempont kerül előtérbe. Ami a konfliktusok értékelését illeti, a válaszolók 66% azt mondja, hogy a településükön, a különböző térségek közötti együttműködés létezik. Nincs konfliktus. Konfliktus szerintük országos szinten van.

Következtetés

Megfigyelhető a románság nagyobb mértékű elfogadása, mint a rendszerváltás után.

Talán itt engedtessék meg a valóság megközelítése szempontjából felhívnom a figyelmet arra, hogy a románság köreiben is gondolkodásváltozással van szerencsénk találkozni. Bizonyos lépések megtörténtével a gondolkodó, utazó, más országokat is látó, románságban is mentalitás változás történt.

Az erdélyi magyarság gondolkodását is árnyalja a regionális elem.

Csomafáy Ferenc