Est zsidóságról, magyarságról

Nagyvárad- Kedden este a XXIV. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész lépett fel önálló Radnóti-műsorával a Posticumban. Nagy sikert aratott.

„Valahányszor költői estet készítettem (Kosztolányi, Szép Ernő, Radnóti, Márai, Arany) mindig kicsit magamról is beszéltem”- vallotta egyszer egy interjújában Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki kedden egy önálló Radnóti-műsorral ajándékozta meg a Posticumba kilátogató közönségét a XXIV. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében. Ezúttal tehát Radnóti költészetében kereste mindazt, ami a magyarságtudatáról, zsidóságáról, katolicizmusáról, identitáskereséséről szól, beszélve egy kicsit a saját családi gyökereiről is, nem titkolva önnön zsidó múltját. A jelenlevők félig körbeültek őt, egy térben voltak vele, s talán együtt is gondolkodtak, mint ahogy egy interaktív pillanatban kiderült. Ahogy talán tették annak idején azok is, akik 1986-ban először tekinthették meg az akkor egy éve- s azóta is, immár harminc esztendeje- a Radnóti Színház igazgatói tisztségét betöltő színművész akkor még nem publikált naplórészletekből összeállított rendkívüli irodalmi előadását.

A mostani bemutató azonban egy későbbi, 2005-ös feldolgozásnak a mása volt. Szomorúan, lehangolóan (idézetek a költő haláláról szóló jegyzőkönyvről) kezdődött és megrendítően ért véget („nem tudok én meghalni, élni se nélküled immár”), de hát, valljuk be, Radnóti életét ismerve nem is történhetett volna ez másképpen.

Kordokumentumok

Versek, naplórészletek, Gyarmati Fannihoz intézett levelek, korabeli újságcikkek, törvénycikkelyek hangoztak el, melyek arról is tanúskodtak, miért nem volt könnyű zsidónak lenni Magyarországon 1920 és 1944 között. Kordokumentumnak beillő beszámoló tisztelgési gyakorlatnak beállított megalázásokról, a zsidók jogait sértő törvénycikkelyek, miniszterelnöki rendelet... Megtörtént és meg nem valósul találkozások a Radnótit 1943-ban megkeresztelő Sík Sándor papköltővel. Járkálj csak halálraítélt, „a szobám falán három családi kép”, távolabbi és közelebbi rokonok...

Bálint András tárgyilagos, megragadó eleganciájával egy olyan Radnóti-képet rajzolt elénk, mely mentes volt a napjainkban divatos túlzásoktól, közhelyektől és érzelmi hatásvadászattól, mégis maradandó üzenetet közvetített, mely mindannyiunkat gondolkodóba kellene ejtsen.

A rendezvény programfelelőse a Várad kulturális folyóirat, a Nagyváradi Magyar Ifjúsági Szervezet (NAMISZ) és a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) volt.

Ciucur Losonczi Antonius