2016.03.06. 13:57
Kis közösségek zarándokoltak
Az Irgalmasság Rendkívüli Szentévében a Római Katolikus Egyházmegye zarándoklatra hívja a híveket a Bazilikához hogy a megnyitott Szent Kapun átlépve Isten irgalmasságára tekintsenek.
Az Irgalmasság Rendkívüli Szentévében a Római Katolikus Egyházmegye zarándoklatra hívja a híveket a Bazilikához hogy a megnyitott Szent Kapun átlépve Isten irgalmasságára tekintsenek.
Az Irgalmasság Rendkívüli Szentévében a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye zarándoklatra hívja a híveket a Székesegyházhoz, hogy a megnyitott Szent Kapun átlépve Isten irgalmasságára tekintsenek és maguk is a megújulás útjára lépjenek, ezért a szentév ideje alatt, minden hónap első csütörtökje Szentévi Zarándoklati Nap, amikor közös szentmisére várják a zarándokokat a Bazilikába. Az elmúlt héten a Várad-Környéki Esperesi Kerület hívei (a magyarcsékei, a mezőtelegdi, a szalárdi, szentmártoni és az újpalotai) zarándokoltak az egyházmegye főtemplomábanmegnyitott Szent Kapuhoz.
Bevezetőjében Exc. Böcskei László megyés püspök azt emelte ki: Ferenc pápa Az irgalmasság arca kezdetű kezdetű bullája arról a zarándoklatról is szól, amelyet azIrgalmasság Rendkívüli Szentévében fel kell vállalni, arról az útról, mely egyfelől arra int és emlékeztet, hogy felismerjük azt, Isten mennyire szeret bennünket, és közel áll hozzánk, másrészt pedig megerősít és arra bátorít, hogy ne csüggedjünk el földi zarándoklatunk idején, hiszen Isten mindig a segítségünkre siet, és ha találkozunk, illetve egymásba karolunk, akkor könnyebben tudunk haladni a célunk felé.
A főpásztor ugyanakkor azon meggyőződésének is hangot adott: talán nem véletlen, hogy a negyedik zarándoklati napon a kis közösségek képviseltetik magukat, hiszen az egyházmegye is megtapasztalja a szórvány sorsot, amikor kevesen vagyunk, de éppen emiatt különös jelentősége van a találkozásnak, arra hogy egymásra figyeljünk, és elmélyítsük azt a tudatot, hogy Isten az elszigeteltségünkben is figyel ránk, megerősít a kegyelmével.
Közelebb kerülni
Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Prédikációjában Fejes Rudolf Anzelm várad-hegyfoki prépost-prelátus, premontrei apát azt nyomatékosította, hogy talán a szerzetesek élik meg a legintenzívebben azt, hogy Istenben az irgalmas atyát tisztelhetjük. Megjegyezte: bár a rendalapító Szent Norbert nem hagyott maga után életszabályt vagy regulát, lelki testamentumában három olyan helyzet helyezett középpontba, melyek különös fontossággal bírnak. Az egyik ilyen az irgalmasság cselekedetének gyakorlása, mely által közelebb kerülünk az Úrhoz, a második az istentisztelet fényes és méltó végzése, a harmadik pedig a közösséghez és helyhez való kötöttség. Elmélkedésében az apát emellett arról is beszélt, hogy Isten irgalmassága a bűn kiküszöbölésére irányul, és egyik ilyen bűn a gőg. Úgy fogalmazott: a kísértéseket az igazsággal lehet elhárítani, az irgalmasság gyakorlásához pedig nem szükségesek előtanulmányok, mert úgy vagyunk teremtve, de akarnunk kell.
A szentmisét a gyulafehérvári Papnevelő Intézet diákjainak és elöljáróinak részvétele és szolgálata tette ünnepélyesebbé.
Ciucur Losonczi Antonius