Közösen tiltakozik a két ház az ukrán nyelvtörvény miatt

Csütörtökön az RMDSZ nagyváradi székhelyén sajtótájékoztatót tartott Biró Rozália parlamenti képviselő az ukrán nyelvtörvényről.Legutóbbi sajtótájékoztatóján Biró Rozália parlamenti képviselő arról számolt be: a Képviselőház és a Szenátus szeptember 20-i együttes ülésén az RMDSZ kezdeményezésére egy tiltakozó nyilatkozatot fogadott el az ukrajnai nyelvtörvényre vonatkozóan, mely keretét képezi Románia ezzel a problémával kapcsolatos álláspontjának. Hatékony és gyors párbeszédre van szükség ugyanis az ügyben, ezért egy romániai parlamenti küldöttség is elutazik Ukrajnába amellett, hogy a külügyminisztérium és Klaus Iohannis államelnök közbenjárásának pozitív hozadékában reménykednek.

Mint ismert, az ukrán parlament felsőháza szeptember 5-én úgy változtatta meg az ország oktatási törvényének a nyelvhasználatot érintő 7. cikkelyét, miszerint 2018. január 1-jei hatállyal csupán az óvodában és az elemista osztályokban tanulhatnak a valamely kisebbséghez tartozó gyermekek az anyanyelvükön, és ezen, három lépcsőfokra lebontott (I-IV., V-VIII., valamint IX-XII. osztályok) rendszerre való átállásnak fokozatosan 2027-ig kell teljesen megvalósulnia. Amúgy nyomtatott formában a törvénymódosítás még nem jelent meg, csupán a jegyzőkönyv létezik a szavazásról, illetve a Rada elnöke már jóváhagyta, és a dokumentum továbbítva lett Petro Porosenko államfőnek, aki ugyan még nem látta el a kézjegyével, de valószínűleg megteszi, mert pozitív hangnemben nyilatkozott róla- magyarázta az eddig történteket Biró Rozália, aki több szempontból is aggályosnak nevezte Ukrajna lépését.

Arra hívta fel a figyelmet: 1997-ban Románia és Ukrajna a jó szomszédság és az együttműködés alapjairól szóló szerződést kötött, melynek 13. cikkelye 5. pontja kimondja, hogy az ukrajnai román és más kisebbségek ugyanolyan feltételek közt tanulhatnak az anyanyelvükön, mint a többségi nemzet, a 6. cikkely pedig azt tartalmazza, hogy a kisebbségben élőknek jogában áll saját szervezeteket, egyesületeket, oktatási, kulturális és egyházi intézményeket létesíteniük és működtetniük. Emellett 2003-ban Ukrajna is elfogadta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, melynek III. része 8. cikkelye kimondja, hogy az oktatási rendszer valamennyi szintjén, az óvodát és az egyetemet is beleértve, mindenkinek jogában áll a saját anyanyelvén tanulmányokat folytatnia.

Alkotmányellenes

Ugyanakkor a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, melyet Ukrajna ugyancsak aláírt, is rögzíti a 14. cikkelyében, hogy a feleknek erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy a lehető legjobb körülményeket biztosítsanak a kisebbségben élőknek ahhoz, hogy az anyanyelvükön tanuljanak. Végül, de nem utolsósorban, az új nyelvtörvény Ukrajna alkotmányával is ellentétes, hiszen ennek 9. cikkelye leszögezi, hogy azok a nemzetközi megállapodások, melyeket az ország aláírt, szerves részét képezik a hatályban levő törvényeknek, a 22. cikkelye pedig arról rendelkezik, hogy nem szabad megnyirbálni a kisebbségben levők szabadság- és egyéb jogait.

A felsoroltakon kívül pedig minden állampolgárnak alapvető joga kellene legyen, hogy az anyanyelvén tanulhasson, hiszen ez nagyon lényeges az identitása és a kultúrája megőrzése szempontjából, ezért a 21. században nem kéne vita tárgyát képezze- nyomatékosította az RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki arról is beszélt: Ukrajna azzal próbál védekezni, hogy egy kimutatás szerint, akik az anyanyelvükön tanulnak, gyengébben teljesítenek a vizsgákon.

A 45 milliós Ukrajnában körülbelül 140 ezer magyar és 400 ezer román él.

Ciucur Losonczi Antonius