„Üggyé tettük a kisebbségvédelmet Európában”

Csütörtök este a nagyváradi városháza kistermében Vincze Lóránt, a FUEN (Nemzeti Kisebbségek Föderatív Uniója) elnöke tartott fórumot Az EU és az őshonos kisebbségek címmel. A rendezvény szervezői az RMDSZ Bihar megyei szervezete, az NMD és a RODOSZ voltak.Az érdeklődőket Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke üdvözölte, aki köszönetet mondva az érintetteknek, sikeresnek nevezte a Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés európai kampányát annak tükrében, hogy a legalább 7 uniós tagállamból származó 1 millió szignó helyett végül több mint 1,2 millió aláírás gyűlt össze 11 tagállamban, és a Bihar megyei RMDSZ is összefogva a magyar történelmi egyházakkal, az ifjúsági és civil szervezetekkel, túlteljesített.

Az akciót koordináló ernyőszervezet elnöke, Vincze Lóránt úgy vélte: ezzel tulajdonképpen sikerült új lendületet adni az 1949-ben alapított, a működése elején csupán a nyugat-európai kisebbségek problémáival foglalkozó, jelenleg 35 országban összesen 98 tagszervezetet felmutató FUEN tevékenységének is, de hiba lenni azt gondolni, hogy most már hátra lehet dőlni, ugyanis csak egy szakaszgyőzelmen vannak túl. Következik a politikai lobbi és a jogi előkészítő munka, hogy aztán egy tartalmas, előremutató jogszabály születhessen az Európai Parlamentben (EP). Messze van még tehát a küzdelemnek a vége, és jósnak kellene lennie ahhoz, hogy megmondja, mikor lesz meg a konkrét törvény, melyet formálisan az Európai Bizottságnak (EB) kell kidolgoznia.

Addig is a nemzeti hatóságok ellenőrzik a begyűjtött aláírásokat, 3 hónap áll rendelkezésükre a hitelesség kontrolljára. Az igazolást továbbítják az EB-nek, melynek lehetősége van szintén megvizsgálni, esetleg találkozni a kezdeményező FUEN-esekkel, hogy legyen párbeszéd. Szervezni kell egy közmeghallgatást az EP-ben, melyre meghívják az érintetteket, majd ki lesz dolgozva egy álláspontnak tekinthető politikai vélemény az EB részéről. Az első szövegváltozat az EP plénuma elé kerül, onnan az Európa Tanács nagyköveti testülete általános ügyek bizottságához, majd vissza az EP-be, mely foglalkozik a második szövegváltozattal, és ha eltérnek a vélemények, akkor trialógusra kerül sor. Két három évnek tehát biztos el kell telnie ahhoz, míg a megfogalmazott javaslat törvényerőre emelkedik. Véletlen egybeesés, hogy jövő májusban EP-választások lesznek, ami miatt kevésbé valószínű, hogy a következő hónapokban érdemi jogalkotói munka fog folyni, viszont remény van arra, hogy az új összetételű EP fogékonyabb, megértőbb lesz a téma iránt.

Összefogás

Mindazonáltal a sikeres aláírásgyűjtés egy szép összefogás eredménye. Teljes konszenzus alakult ki magyar nyelvterületen, mely aztán beilleszkedett egy európai keretbe. Olyan kisebbségek is szolidárisak velünk, akiknek a helyzete példás, mint a dél-tiroliak, vagy a dániai németek, illetve az is kiderült, hogy olyan közösségek is élnek az Unióban, akik sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint mi. Például a litvániai lengyelek a családnevüket nem használhatják lengyel helyesírással, a lettországi oroszok fele hontalan, a bulgáriai törökök pedig nem hozhatnak létre olyan egyesületeket, melyekben szerepel a török név, nem alapíthatnak etnikai jellegű pártot és a kampányban nem használhatják az anyanyelvüket.

A kampány során ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy egyes szervezeteknek csak a hangjuk nagy, de valós támogatottságuk nincs, amikor érdemi munkát kellene végezniük. Vincze Lóránt szerint „nem sikerült tetten érnünk az EMNP-t több ezer aláírás összegyűjtése közben, és újabban Tőkés László is fanyalog amiatt, hogy Nyugat-Európában kevés aláírás gyűlt össze”.

Ciucur Losonczi Antonius