Radnóti 100 éve címmel sorozatot indít a köztelevízió

A kilenc héten át tartó sorozat

minden adása bemutat egy-egy jelentős

korszakot, érzést vagy

élethelyzetet a költő

életéből. A versekhez

naplórészletek, levelek, személyes

visszaemlékezések, dramatikus

részletek, kép- és hanganyagok

kapcsolódnak, melyek

segítségével a

résztvevők felidézik

Radnóti Miklós

életét, a korszakot, amelyben élt

- tájékoztatta a Magyar

Televízió az MTI-t kedden.

Az összegzés szerint a verseket

mások mellett Anger Zsolt, Csányi

Sándor, Eszenyi Enikő, Fenyő

Iván, Karalyos Gábor, Kováts

Adél, Mácsai Pál, Nagy Ervin,

Stohl András és Tóth

Ildikó tolmácsolja. "A verses

életművet adásonként

más-más szakértők is elemzik,

hogy túllépve a

sztereotípiákon a költő

életét és

életművét olyan

oldaláról is megismerhessük,

amelyről nemigen írnak az

irodalomtankönyvek" - olvasható a

közleményben. Szóba kerül

Radnóti Miklós költővé

érése, családjával

való kapcsolata és az, hogy miért

tévedés "mártír

költőnek" tartani a sportos,

életvidám, társasági

emberként ismert Radnóti Miklóst.

A korhű díszletek között

készült műsor azt a baráti,

kötetlen hangulatot eleveníti fel, amelyben

Radnóti Miklós és kortársai

verseket olvastak egymásnak

zártkörű mulatságokon. A

tájékoztatás szerint a

művészek együtt ünneplik

látványos gálaműsorban

május 5-én Radnóti Miklós

100. születésnapját. A műsorhoz

játék is kapcsolódik: a

közönség a műsor honlapján

szavazhat, melyik művész

előadása nyerte meg legjobban a

tetszését, videoüzenet

formájában rögzített

Radnóti-versekkel pedig maguk is

részt vehetnek a záró

adásban. A műsor állandó

házigazdája Bálint

András színművész, a

műsornak otthont adó Radnóti

Színház igazgatója és

Ferencz Győző költő,

kritikus, irodalomtörténész, a

Radnóti Miklós élete és

költészete című

monográfia szerzője lesz.

Radnóti Miklós 1909. május

5-én született Budapesten.

Születésekor elhunyt ikertestvére

és édesanyja, 11 éves

korában pedig édesapja is. 1930-ban

jelent meg első verseskötete, a

Pogány köszöntő. 1934-ben

feleségül vette szerelmes verseinek

ihletőjét, Gyarmati Fannit. 1935-ben

magyar-francia tanári oklevelet szerzett, de

zsidó származása miatt nem jutott

katedrához. 1936-ban tette közzé a

fordulópontként emlegetett

Járkálj csak,

halálraítélt című

kötetét. 1940-ben, majd 1942

júliusától

munkaszolgálatos volt, 1943-ban

feleségével felvette a

keresztséget. 1944-ben ismét

behívták, hamarosan a szerbiai Bor

melletti lágerbe került, ott írta

remekműveit, utolsó eklogáit.

Gyalogmenetben jutott el egész a Győr

melletti Abdáig, ahol

agyonlőtték. Utolsó verseit

exhumálásakor,

viharkabátjának zsebében

lévő noteszában

találták meg. A még maga

összeállította, de ezekkel a

versekkel kiegészített kötete, a

Tajtékos ég 1946-ban jelent meg.