Az Európai Unió 2009-ben: EP választás és Lisszaboni Szerződés

JANUÁR 1-én Szlovákia bevezette az

eurót. Ezzel északi szomszédunk lett a

16. közös uniós pénzt

használó ország a 27 tagú

közösségben. A régi

fizetőeszközzel, a koronával 16-áig

lehetett fizetni azországban.

Szintén elsejétől Bulgária

és Románia állampolgárai

szabadon vállalhatnak munkát

Spanyolországban. Eddig csak engedéllyel

dolgozhattak a két állam polgárai.

Elsején vette át fél évre a

soros uniós elnöki tisztséget

Csehország. 2-án a cseh kormányfő

már az Európai Unió nevében

megegyezésre szólította fel

Oroszországot és Ukrajnát a kialakult

gázvitában.

6-án kiderült, hogy kétéves

mélypontra, 1,6 százalékra zuhant az

infláció decemberben az

eurózóna országaiban.

7-én leállt az Oroszországból

Ukrajnán át Európába

érkező

gázszállítás. Emiatt az EU

azonnali megoldást követelt

Moszkvától és Kijevtől. A

gázszállítás azonban csak

január 13-án indult el - igaz, csak

rövid időre, és végül

20-án állt helyre.

14-én egy brüsszeli tárlat miatt

hördültek föl a tagállamok: a

sztereotípiákra építő

installációt több állam

kifogásolta. Bulgáriát

például illemhelyként

ábrázolta a művész,

Nagy-Britanniát pedig lehagyta, mivel a

szigetország úgyis euroszkeptikus.

29-én az Európai Emberjogi

Bíróság elmarasztalta a román

államot a Nagybányán kilenc

évvel ezelőtt bekövetkezett

ciánszennyezés miatt.

30-án az Európai Unió

tagállamai csütörtökön

megszavazták a DMF betiltását. Az

erősen allergiakeltő anyaggal a

bőrbútorokat és cipőket

védik a penésztől.

FEBRUÁR 2-án a gazdasági

válság miatt Izland ideiglenes

kormánya bejelentette, hogy megváltoztatja az

ország alkotmányát, hogy

lehetősége legyen csatlakozni az Európai

Unióhoz.

10-én az Európai Bizottság komoly

aggodalmának adott hangot a francia

autóiparnak szánt állami

mentőhitellel kapcsolatban.

11-én az Unió soros elnöki

tisztségét betöltő

Csehország bejelentette, hogy rendkívüli

csúcstalálkozót tartanak

március 1-én, Brüsszelben a

tagállamok a gazdasági

válságról.

18-án az Európai Bizottság több

tagállamot is figyelmeztetett arra, hogy

csökkentsék egyre növekvő

költségvetési hiányukat.

Szintén 18-án az Európai

Bizottság a strukturális reformok

folytatására szólította fel

Magyarországot.

MÁRCIUS 3-án az Európai

Bizottság uniós szintű kampányt

hirdetett a nemek közötti

bérszakadék

megszüntetésének

elősegítésére. Az EU

gazdasági ágazataiban a nők

átlagosan 17,4 százalékkal kevesebbet

keresnek, mint a férfiak.

10-én az uniós pénzügyminiszterek

megállapodtak a kedvezményes áfa

alkalmazásának

egységesítéséről. A

kedvezményes áfa néhány

területre, egyebek mellett az éttermi

szolgáltatásokra, a szociálpolitikai

lakásépítésre,

lakásfelújításra vagy

lakásjavításra

korlátozódhat.

17-én megkezdődött a júniusban

esedékes európai parlamenti

választások hivatalos kampánya. Az

EP-nek az volt a célja, hogy

részvételre buzdítsa a 27

tagország mintegy 375

millió szavazóját.

28-án az uniós külügyminiszterek

kiálltak a nyugat-balkáni országok

csatlakozási folyamata mellett.

ÁPRILIS 6-án megjelent a Nemzetközi

Valutaalap (IMF) egy bizalmas jelentése, amely

szerint a válságtól sújtott

közép- és kelet-európai

országoknak át kellene térniük

nemzeti valutáikról az euróra,

még akkor is, ha hivatalosan nem csatlakoznak az

euróövezethez.

14-én az internetezők

személyiségi jogainak keményebb

védelmét sürgette az Európai

Bizottság.

27-én az Európai Bizottság azt

javasolta, hogy akinek nincs sürgős dolga, az ne

utazzon olyan helyekre, ahol fertőz az

újinfluenza. 28-án a Bizottság

bejelentette: sürgősen tárgyalni

akar a gyógyszergyártókkal a

sertésinfluenza-járványra való

felkészülésről.

MÁJUS 1-én égő benzines

palackokkal és kövekkel dobálták

meg az Európai Unió rendőreinek

autókonvoját Koszovszka Mitrovicában.

Az Európai Bizottság 4-én arra

figyelmeztetett, hogy tovább tart és

mélyebb lesz a recesszió

Európában, mint korábban

gondolták, a munkanélküliség

pedig 2011-re rekordmértéket érhet el.

6-án az Európai Parlamentben szerdán

megbukott az javaslat, hogy vonják meg az internetes

hozzáférést az illegális zene-,

film- és videoletöltőktől.

7-én rövidebb munkahetet és az

állam által kiemelten támogatott

átképzési programokat javasoltak az

Európai Unió néhány

tagországának vezetői a gazdasági

válság miatt veszélybe került

munkahelyek millióinak megmentésére.

13-án az Európai Unió

versenyhatósága több mint

egymilliárd eurós (akkori árfolyamon

297 milliárd forint) bírsággal

sújtotta az Intelt, amiért a világ

legnagyobb chipgyártója

törvénytelen módszerekkel

próbálta kiszorítani a piacról

riválisát.

21-én kétnapos orosz-EU csúcs

kezdődött Habarovszkban. A

tanácskozás témái

között energiaügyi, biztonsági

és kereskedelmi témák

szerepeltek.

JÚNIUS 4-én megkezdődtek az

európai parlamenti választások. Az

Európai Unió mind a 27

tagországában az urnákhoz

járultak a szavazók. A voksolást 4-e

és7-e között tartották meg.

5-én magyarázatot kért az

Európai Bizottság a holland

kormánytól, hogy miért engedték

az európai parlamenti választás

exit-poll eredményeit nyilvánosságra

kerülni. Eredetileg a végeredményt a 27

tagállamban egyszerre, június 7-én

kellett volna közzé tenni. Az EP

választás a konzervatívok

győzelmével zárult - a

Néppárté lett a legnagyobb

frakció. A szocialisták végeztek a

második helyen, de rosszabb eredménnyel, mint

öt éve. Az EU-ban a

szélsőséges, euroszkeptikus

pártok sikerét hozta az idei

választás.

9-én az Európai Bizottság elnöke,

Jose Manuel Barroso bejelentette, hogy újabb öt

évre megpályázza az elnöki

posztot.

18-án uniós tejtermelők vonultak az

Európai Tanács épülete

elé, hogy az egyre csökkenő

felvásárlási árak ellen

tiltakozzanak.

29-én közleményben

üdvözölte az Európai Bizottság

a mobiltelefon-gyártók

kötelezettségvállalását,

amelynek értelmében a jövőben

egységesek lesznek a telefon-töltők.

30-án nem hagyta jóvá a

szövetségi német

alkotmánybíróság a Lisszaboni

Szerződés parlamenti

ratifikálásának

eljárását. A legfőbb

bírói testület úgy

döntött: bár nem mond ellent a

német alkotmánynak a szerződés,

addig mégsem lehet törvényerőre

emelni Németországban, amíg nem

erősítik meg a parlament két

házának, a Bundestagnak és a

Bundesratnak a beleszólási jogát a

ratifikálási folyamatba.

JÚLIUS 1-én Svédország vette

át az Unió soros elnöki tisztét.

Szintén ettől a naptól kezdve

visszatérhettek a szabálytalan

formájú gyümölcsök és

zöldségek a boltok polcaira, mert

hatályukat vesztették az ezekre

vonatkozó uniós előírások.

Az Európai Bizottság 26 termesztett

élelmiszer esetében törölte el a

termékspecifikus forgalmazási

minőségszabványokat, hogy

egyszerűsítse a szabályokat és

csökkentse az adminisztrációs terheket.

9-én az uniós tagországok

támogatásukról

biztosították Barroso újbóli

jelölését a Bizottság

élére. 14-én Jerzy Buzek

konzervatív lengyel politikust választotta

meg az Európai Parlament elnökének. Ezen

a napon Schmitt Pált, a Fidesz EP

képviselőjét alelnöknek

választotta a testület.

AUGUSZTUS 11-én az EU újabb

szankciókat vezetett be a mianmari (Burma) katonai

rezsim ellen. Törvénytelennek nevezte az

Európai Unió soros elnöki tisztét

betöltő Svédország

kormányfője a mianmari demokratikus mozgalom

vezetőjének újabb

büntetését. Aung San Suu Kyi asszonyt a

Mianmart uraló katonai rezsim újabb

másfél éves házi őrizetre

ítélte, mert megszegte korábbi

büntetésének szabályait és

találkozott egy amerikai

újságíróval.

18-án megállapodás született a

német kormánykoalíció

pártjai között, amely lehetővé

teszi, hogy Berlin is ratifikálja az Európai

Unió reformszerződését.

21-én az Európai Bizottság

bejelentette: kész törvénnyel

kötelezni a tagállamokat és az

autógyártókat az eCall nevű

automatikus segélyhívó rendszer

bevezetésére a közösség

területén.

22-én csaknem négyezer

légitársaságot figyelmeztetett a

Bizottság, hogy 2012-től

csökkenteniük kell a

károsanyag-kibocsátásukat.

Ellenkező esetben kockáztatják, hogy

akár ki is tilthatják a

társaságokat az európai

repülőterekről.

31-én napvilágot látott egy

felmérés, amely szerint több mint 30

millió ember rosszultáplált az

Európai Unióban, és sokan

közülük kórházi betegek vagy

szeretet otthonok lakói.

SZEPTEMBER 1-én közzétett

felmérés szerint tíz éve nem

volt ennyi munkanélküli az

euró-övezet országaiban, mint

idén júliusban. Az Eurostat adatai azt

mutatták, hogy a közös valutát

használó 16 országban júliusban

15 millió 90 ezren voltak állás

nélkül.

9-én az izlandi kormány megkapta azt a vaskos

kérdőívet az Európai

Uniótól, amelyet ki kell töltenie a

csatlakozással kapcsolatban. A dokumentum 33

fejezetből áll, és mintegy 2000

kérdést tartalmaz.

11-én a szlovén kormányfő

bejelentette, hogy Ljubljana nem akarja már

akadályozni Horvátország

Európai Uniós csatlakozási

tárgyalásait.

16-án az Európai Parlament is

jóvá hagyta, hogy a portugál

konzervatív politikus, Jose Manuel Barroso legyen

újabb öt évig a Bizottság

elnöke.

21-én égő szalmabálákkal,

és tej-tóval tiltakoztak a tejtermelők

az Európai Bizottság brüsszeli

székháza előtt. Az Európai

Tejterméktanács azonnali

lépéseket követel a

bizottságtól az ágazat

rendkívül nehéz helyzetének

orvosolására. 23-án a német

államfő Horst Köhler aláírta

a Lisszaboni Szerződést. Ezzel

Németország is ratifikálta a

dokumentumot.

24-én az Európai Bizottság elfogadta

azt az irányelvet, amely szerint az európai

benzinkutakon kiegészítő

berendezéseket kell telepíteni azoknak a

rákkeltő benzingőzöknek az

elszívására, amelyek

tankoláskor kerülnek a levegőbe. Erre

2018-ig van idejük a tagállamoknak.

25-én a Bizottság azt mondta:

kötelezővé tenné a

hordozható zenelejátszók

hangerejének csökkentését, hogy

ezzel védjék a felhasználók

hallását.

29-én kiderült: összesen 214,6

millió euró

agrártámogatást kell visszafizetnie 18

uniós tagállamnak, mert a vizsgálat

szerint a pénzt jogosulatlanul

használták fel. Az Európai

Bizottság közleménye szerint.

Magyarországnak összesen 12 millió

eurót

(körülbelül 3,2 milliárd forintot)

kell visszatérítenie.

OKTÓBER 1-én hárommillió

euró (akkori árfolyamon 810 millió

forint) összértékű segélyt

küldött az Európai Unió a

földrengés sújtotta

Indonéziába.

2-án megnyíltak a

szavazóhelyiségek Írországban,

ahol az EU reformszerződéséről

tartottak népszavazást. A dokumentumra tavaly

mondtak nemet az írek. Másnap az

Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel

Barroso gratulált az ír népnek az

Unió reformját szolgáló

Lisszaboni Szerződés

támogatásához.

10-én hivatalos ceremónián írta

alá Lech Kaczynski lengyel államfő az

Európai Unió döntéshozatali

rendszerét megreformáló Lisszaboni

Szerződést.

13-án az EU azt közölte: nem szabad

tétlenkedni az újinfluenzával

kapcsolatban, és mindenkinek ajánlatos

beoltatnia magát.

14-én a Bizottság

közleményében úgy vélte:

Horvátországgal már jövőre

le lehet zárni a csatlakozási

tárgyalásokat.

16-án Írország ratifikálta az

Európai Unió reformjáról

szóló Lisszaboni Szerződést.

18-án a frankfurti könyvvásáron

mutatták be az Európai Unió

digitális archívumát, a

közösség 50 évének

dokumentumait 50 nyelven teszi ingyenesen

elérhetővé a

világhálón.

30-án Jan Fischer cseh kormányfő

bejelentette: Csehország még idén be

fogja fejezni a Lisszaboni Szerződés

ratifikációs folyamatát, ha a cseh

alkotmánybíróság

áldását adja az Európai

Unió döntéshozatali rendszerét

megreformáló szerződésre.

NOVEMBER 3-án a cseh

alkotmánybíróság nem

találta az alaptörvénnyel

ellentétesnek a Lisszaboni Szerződést.

Még ugyanezen a napon aláírta

Václav Klaus elnök az uniós

reformszerződést. Csehország volt az

utolsó EU-s ország, amely ratifikálta

a dokumentumot.

November 13-án az eurózónában

bejelentették, hogy hivatalosan is véget

ért a második

világháború óta nem tapasztalt

mélységű európai

recesszió. Az eurozóna 16 tagországa

15 hónapnyi gazdasági visszaesés

után 0,4 százalékos együttes

növekedésről számolt be.

19-én, egy munkavacsorán Herman Van Rompuy

belga kormányfőt választották meg

az Európai Unió elnökének az

európai vezetők. Az EU

külügyminiszteri tisztségének is

nevezett főképviselői posztra a brit

Catherine Ashton került. 27-én a

Bizottság újraválasztott elnöke,

Jose Manuel Barroso bemutatta új kabinetjét,

a biztos-jelölteket. A magyar delegált, Andor

László a foglalkoztatási és

szociális tárcát kapta.

30-án az Európai Bizottság

bejelentette, hogy Szerbia, Montenegró és

Macedónia állampolgárai december

19-től vízum nélkül utazhatnak a

schengeni övezet tagállamaiba. Így a

vajdasági magyarok is beutazási

engedély nélkül jöhetnek

Magyarországra.

DECEMBER 1-én hatályba lépett a

Lisszaboni Szerződés.

14-én három órás

sztrájkot tartott Brüsszelben több

száz, az Európai Unió

intézményeiben dolgozó hivatalnok. A

törvényben előírt

fizetésemelésükért

szüntették be a munkát. Az

Európai Unió statisztikai hivatalának

14-i közleménye szerint tavasztól

nyárig több mint 1 millió munkahely

szűnt meg az Európai Unió 27

tagállamában. Az állástalanok

száma mindenhol csökkent, kivéve a

közigazgatásban, az

egészségügyben és az

oktatásban. A legfrissebb adatok szerint

októberben 9,8 százalékos volt a

munkanélküliségi ráta az

EU-ban.

19-én tűzijátékokkal,

koncertekkel és egész estés bulival

ünnepelte Szerbia, Montenegró és

Macedónia, hogy állampolgáraik

vízum nélkül utazhatnak a schengeni

térség országaiba.

Az Európai Unió 22-én úgy

döntött, hogy 15 hónappal

meghosszabbítják a

Kínából és

Vietnámból importált cipőkre

több mint három éve kivetetett

dömpingvámot. Peking

erősen tiltakozott a Kína szerint "a szabad

versenyt sértő, protekcionista" illeték

ellen, amelyet az európai cipőkereskedők

is elítéltek. Ezen a napon Szerbia

hivatalosan is benyújtotta tagfelvételi

kérelmét az Európai Uniónak, a

szövetség soros elnöki tisztét

ellátó Svédországnak.