Kivitelre is jutna étolaj, ha engednék (videó)

Az Ukrajnában zajló konfliktus világszerte hiányt okozott a napraforgóolajból. Abbamaradt a napraforgómag feldolgozása és a kivitel is. Ukrajna és Oroszország együtt a világ napraforgóolajának 80 százalékát fedezi. Ahogy arról korábban a V4NA is beszámolt, Nyugat-Európában óriási hiány lépett fel az étolajból. Egyes németországi szupermarketekben szinte már nem is lehet vásárolni ebből a termékből, ha pedig talál az ember olajat, akkor is csillagászati árat kell fizetni érte. Van olyan hely, ahol 6 liternyi olajat 100 euróért lehet megvásárolni. Emellett egyes üzletek már korlátozzák az egy vásárlóra jutó maximális mennyiséget - írja a V4NA Hírügynökség.

Szerbiában többlet van étolajból

Szerbiában erre a szezonra a finomítók a szükségesnél nagyobb mennyiségű napraforgót vásároltak fel, vagyis étolajból is több lesz, mint, ami a hazai belső piacra kell. Az olaj kiskereskedelmi árát április végéig korlátozta a kormány. A november 15-i árat kell tartani a boltoknak. Az első ijedtség ellenére az üzletekben nincs hiány. A háború kitörésekor Szerbiában is tömeges vásárlásba kezdtek az emberek, de a nyugati országoktól eltérően, ott ez nem okozott gondot. A szupermarketek feltöltötték készleteiket.

A szerbiai gazdák egyébként már korábban növelték a napraforgóval bevetett terület nagyságát. Mindezt azért, mert már előzőleg jó felvásárlási ára volt, a mostani krízis csak tovább emelte az olaj értékét. 

A szerbiai kormány látva a megnövekedett keresletet, úgy döntött, hogy több más alapvető élelmiszerrel együtt megtiltja a napraforgó és az étolaj kiszállítását az országból. 

A határozat meghozatala előtt jelentősen nőtt az érdeklődés a szerbiai olajra. A vámigazgatóság adatai szerint a március 11-e előtti három napban 109 százalékkal nőtt a kivitel. Éppen ez indokolta azt, hogy a belgrádi kormány az exporttilalom mellett döntött, a cél, a hazai piac megőrzése és ellátása volt. 

A kiviteli korlátozás a napraforgóolaj mellett a kukoricára, a búzára, és a lisztre vonatkozik.

Magyarország már korábban megtiltotta a napraforgó külföldre szállítását, majd Szerbia döntött így, a régióban pedig később Észak-Macedónia is így határozott. A kormányok a saját lakosságuk ellátását biztosítanák, szemben a nemzetközi piaci kereslettel. A sajtó közben arról számol be, hogy a Fekete-tengeri kikötőkből érkező napraforgóolaj helyett, egyre többen választanak alternatív megoldásokat. A repce-, a szója-, a pálma- és a kukoricaolaj felé fordulnak. A sertészsír is helyettesítheti a napraforgóolajat, a balkáni országokban és Közép-Európában pedig jelentős ágazat a sertéstenyésztés.

Szerbia kisegíti a szomszédait

Szerbia rendelkezik a megfelelő tartalékokkal, hamarosan a tilalom ellenére búzát szállít Albániának, hogy segítsen az ottani problémák leküzdésében. Erről beszélt a dél-szerbiai Vranjeben Aleksandar Vučić. A szerb államfő szerint hamarosan további szomszédos államok is kaphatnak a szerb búzából. Vučić kijelentette: a búza, a liszt, a napraforgóolaj és a kukorica iránt egyre nagyobb az érdeklődés világszerte, Szerbia az eddig megkötött szerződések értelmében 350 ezer tonna búzát kellene, hogy külföldre szállítson. Az exporttilalmat azonban az ő kérésére vezették be, mert mint fogalmazott, egyik napról a másikra további 800 ezer tonna kenyérgabonát adtak volna el, ami a hazai ellátást nem veszélyeztette volna, de azt inkább a szomszédoknak teszik félre. 

Vučić aláhúzta: a régió országai nem szenvednek majd hiányt semmiből. Így jut a szerbiai élelmiszerből a Nyitott Balkán tagországainak (Albánia és Észak-Macedónia), valamint Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának is.

Szerbia élelmiszertöbbletet termelő ország

Az elmúlt időszak arról győzött meg minket, hogy az élelmiszer termelés kiemelten fontos ágazattá vált, a koronavírus-járvány és a mostani háború miatt egyre nagyobb szerep jut a belső piacnak és annak, ha egy ország önellátó tud lenni. Szerbiának van elegendő élelmiszere és nincs semmiből hiány – nyilatkozta a szabadkai Pannon Televízió Közügyek című műsorában Juhász Attila. A szerb mezőgazdasági minisztérium államtitkára kiemelte: ez felértékelődött az elmúlt időben és még tovább fog értékelődni látva a politikai mozgásokat és az orosz-ukrán válságot.

Búzával 620 ezer hektár földet vetettek be az országban. A kenyérgabona jelenlegi fejlettségi állapota nagyon jó – szögezte le a szakpolitikus. Juhász szerint a gazdáknak sikerült időben beszerezni a szükséges műtrágya mennyiséget is. Szerbia évente 3 és fél millió tonna búzát termel, ebből másfél millió a saját szükséglet, és 2 millió tonnával lehet kereskedni, ha nincs korlátozás. A mostani egy hónapos exporttilalom nem azért van, mert baj lenne, hanem, hogy a kormány felmérje a piaci igényeket. Nincs ok pánikra – húzta alá Juhász Attila. Nem kell raktározni semmiből, minden alapélelmiszerrel rendelkezik Szerbia – mondta az államtitkár. A kormány stratégiai döntései vezettek oda, hogy van elegendő üzemanyag, műtrágya, élelmiszer és minden, ami kell – tette hozzá a VMSZ államtitkára.

Borítókép: illusztráció