2024.04.09. 11:15
Megállapodás született a magyar-szlovén-szerb regionális áramtőzsde létrehozásáról (videó)
Aláírásra került a megállapodás, amelynek értelmében az év második felében megkezdheti működését Magyarország, Szlovénia és Szerbia közös áramtőzsdéje, ami nagyban fokozhatja az ellátásbiztonságot minden fél számára – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2), Bojan Kumer szlovén energiaügyi miniszter (b2) és Veljko Kovacevic szerb energiaügyi államtitkár (b3) tárgyal Budapesten, a minisztériumban 2024. április 9-én
Forrás: MTI
Fotó: Soós Lajos
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a BlueSky Project aláírását követően Veljko Kovacevic szerb energiaügyi államtitkárral és Bojan Kumer szlovén energiaügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján köszönetet mondott a feleknek az utóbbi hónapokban, években végzett hosszú, sokszor a siker reményével nem kecsegtető munkájukért, hogy végül létrejöhessen a közös regionális áramtőzsde.
Beszédében remek hírnek nevezte a mai megállapodást, amelynek értelmében az év második felében megkezdi működését a szlovén-szerb-magyar villamosenergia-tőzsde.
Ez egyrészt az ellátásbiztonságot fogja javítani, gyorssá, akadálymentessé téve az áram kereskedelmét országaink között, s természetesen mivel nagyobb piacról és nagyobb mennyiségekről lesz szó, az árak is kedvezőbbek lesznek
– jelentette ki.
„Ez a szervezett regionális villamosenergia-tőzsde jelentős mértékben növeli az ellátásbiztonságunkat, megteremti a lehetőségét, hogy a közép-európai térség élen járjon, példát mutasson az egész európai energiaintegráció szempontjából” – hangsúlyozta.
„És ne felejtsük, itt európai uniós tagországok és egy európai uniós tagjelölt ország együttműködéséről van szó, így tettünk még egy lépést abba az irányba, hogy a nyugat-balkáni térség energiaintegrációját az Európai Unióba megvalósítsuk” – tette hozzá.
Üdvözölte, hogy a német-francia energiatőzsde-vállalat is ezen kezdeményezés mellé állt, és biztosítja a működés korszerűségét a rendszerüzemeltetők számára.
Naperőművek és nukleáris energia
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy Magyarország nem rendelkezik sem tengerparttal, sem jelentős földgáz- és kőolajlelőhelyekkel, így hazánk áramellátása leghatékonyabban nukleáris energia által biztosítható, a kormány ezért is döntött a kapacitások bővítéséről.
Tájékoztatása szerint a paksi erőmű fejlesztésével a következő évtized elejére a jelenlegi 2000-ről 4400 megawattra fog nőni ez a kapacitás, a beruházás pedig jól halad, fontos mérföldköveket sikerült elérni az utóbbi időben.
„Emellett naperőművi kapacitásaink az elmúlt öt évben megnyolcszorozódtak, mára 5600 megawattot tudnak” emelte ki.
Ez azt jelenti, hogy minden eddiginél nagyobb hálózatfejlesztési igények jelennek meg itt Magyarországon, ezért különös jelentősége lesz a villamosenergiai határkeresztező kapacitások fejlesztésének és különös jelentősége lesz a regionális együttműködésnek
– fűzte hozzá.
A miniszter rámutatott, hogy napjainkban, a veszélyek korában a világ több pontján is veszélybe került az energiaellátás az elmúlt időszakban, részben az infrastruktúra hiánya és részben az energiakérdések átpolitizálása, átideologizálása miatt.
„A veszélyek és a válságok, amelyek minket körül vesznek, jelentős mértékben megnövelik a kölcsönös tiszteletre alapuló, határokon átnyúló energetikai együttműködés jelentőségét” – vélekedett.
A miniszter nemzet- és gazdaságbiztonsági kérdésnek nevezte a stabil energiaellátást.
Nem tudunk és nem is akarunk szigetszerűen működni, ezért kölcsönös függőségben vagyunk a partnereinkkel, és pontosan tudjuk, hogy ha egy ország energiaellátása bajba kerül, akkor az súlyos bajokat tud okozni más országok esetében is
– mondta.
„A célunk, hogy minél integráltabb, minél szorosabb együttműködést lehetővé tevő energiarendszerek jöjjenek létre a régióban. És különösen igaz ez a villamos energiára, hiszen 2030-ra itt Közép-Európában várhatóan 50 százalékkal fog növekedni a kereslet. Magyarországon a folyamatos beruházási rekordok miatt is egyre nagyobb mennyiségű villamos energiára lesz szükségünk” – figyelmeztetett.
Szijjártó Péter az ország vezető szerepét méltatta a globális autóipari forradalomban, leszögezve, hogy a nagy német járműgyártók és a keleti beszállítók, a betelepülő akkumulátorgyárak munkahelyek tízezreit teremtik meg és segítenek a növekedés fenntartásában, ugyanakkor jelentősen megnövelik a villamos energia iránti keresletet is.
A sajtótájékoztató itt tekinthető meg:
Energiaellátás: a biztonság és az ár a legfontosabb
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 5. Budapest LNG Summit konferencián először az utóbbi évek válságairól beszélt, a kiszámíthatatlanságról, amely drámai hatást gyakorolt az energetikai szektorra is, különösképpen azon országokban, amelyeknek nincs számottevő saját forrásuk vagy legalább tengeri kikötőjük.
Ismét felszólalt az energiaellátás kérdésének túlpolitizálása és túlideologizálása ellen, és úgy vélekedett, hogy maga a krízis jó lehetőséget adott volna a visszatéréshez a józan ész, a racionalitás talajára, de az eddigi tapasztalatok ennek épp az ellenkezőjét mutatják.
Szavai szerint az ügy politikai kérdésként kezelése veszélyeztetheti az ellátásbiztonságot. „Így Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz a megközelítéséhez, hogy az energiaellátás ügyét a helyén kell kezelni, a fizikai realitások talaján, nem pedig a politikai ideológiák dimenziójában” – fogalmazott.
Tudatta, hogy a kormány vonatkozó döntései mögött mindössze két fő megfontolás áll: az ellátás biztonsága és az ár, ebben a sorrendben.
Nem vagyunk készek annak elfogadására, hogy bármilyen más megfontolást figyelembe vegyünk ezen a kettőn kívül. Emellett nem vagyunk készek arra sem, hogy feladjunk bármi olyan partneri kapcsolatot, amely megbízhatónak bizonyult az energiaellátás tekintetében, illetve nem akarunk számukra kedvező szerződéseket sem feladni
– hangsúlyozta.
„A jövőben sem jó megoldás a kormányra politikai nyomást gyakorolni ezen a téren” – figyelmeztetett.
Új erőforrások bevonása
Szijjártó Péter kitért a diverzifikáció fontosságára is, azonban aláhúzta, hogy hazánk ezalatt új források bevonását, nem pedig meglévők kizárását érti. Ennek kapcsán rámutatott, hogy Magyarország a diverzifikációt illetően szárazföldi államként nagyban függ a térségbeli infrastruktúrától, ezért is kulcsfontosságú a hálózat fejlesztése annak ellenére is, hogy „európai politikusok gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy sporttáskában vagy hátizsákban nem lehet egyelőre elszállítani a földgázt”, hanem ehhez vezetékekre van szükség.
Tehát az infrastruktúra meghatározza az energiamixet, továbbá a döntéshozatalt ebben a kérdésben. Az infrastruktúra fejlesztése, a kapacitás bővítése számunkra kulcsfontosságú, létfontosságú kérdés. A mi számunkra nem létezik szükségtelen gázvezeték
– közölte.
Ezzel összefüggésben sikertörténetnek nevezte a Török Áramlat vezeték megépítését, amely nélkül ma súlyos nehézségekkel nézne szembe Magyarország. Felidézte, hogy nagy volt a nyomás akkoriban, még a szankciók lehetősége is felmerült, azonban a kormány elég bátor volt folytatni a kivitelezést.
Hasonlóan sikertörténet az is, hogy nemrég Magyarország lett az első, Törökországgal nem szomszédos ország, ahova török földgáz érkezik, illetve nagy eredmény volt a sokak által akkor fölöslegesnek tartott szlovák–magyar vezeték megépítése, a magyar–román kapacitás bővítése, az LNG-szerződés megkötése a Shell-lel, amelyet a kormányzat 2027 után is meg szeretne hosszabbítani, valamint az együttműködés Azerbajdzsánnal – sorolta.
A miniszter ezután érintette azokat az eseteket is, amikor hazánknak csalnia kellett, akár „árulás következtében szövetségeseink, barátaink” részéről. Emlékeztetett a romániai cseppfolyósított gáz vásárlásának kudarcára, mondván, hogy a nyugati partnerek otthagyták végül a projektet, így nem indulhat el a szállítás egyelőre.
Reményét fejezte ki, hogy Bukarest sikeres lehet végül a termelés megkezdésében, és akkor hazánkba is juthat innen energia, ehhez ugyanakkor megállapodásra van szükség a felek között.
Problémásnak nevezte a délkelet-európai energiainfrastruktúra fejlesztéséhez szükséges támogatások elmaradását is az Európai Unió részéről, erre ugyanis nagy szükség lenne a diverzifikációhoz.
Közölte, az Európai Bizottság azon az állásponton van, hogy ezen hálózat bővítése fölösleges, mert a földgáznak nincs jövője, tizenöt év múlva nem lesz része az energiamixnek. De még ha ez így is lenne, akkor is van még addig tizenöt év, addig hogyan biztosítható az ellátás? – tette fel a kérdést.
„Mi úgy hisszük, hogy a földgáz hosszú éveken keresztül az energiamixünk részét fogja még képezni, s továbbra is elutasítjuk az agresszív, mesterségesen gyors kivonását az energiamixből. Mi ezt gazdasági öngyilkosságnak tartjuk, és nem akarjuk még inkább veszélybe sodorni az Európai Unió gazdaságának versenyképességét” – összegzett.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólalását itt tekintheti meg:
„A Shell volt az első nyugati szereplő Magyarország történetében, amellyel az ország hosszú távú gázvásárlási szerződést írt alá. Ennek értelmében hat éven keresztül évente 250 millió köbméter cseppfolyósított gázt vásárolunk a vállalattól, olyan versenyképes áron, amivel meg tudjuk védeni a rezsicsökkentés eredményeit” – olvasható a miniszter közösségi oldalán közzétett bejegyzésében. |
„Egy biztos: itt Magyarország van az első helyen”
