Nyugdíjemelés: melyik rendszer az ideális?

Számtalan kritika éri a hosszú évek óta használt, jelenlegi, inflációkövető nyugdíjemelést, amely helyett többen az úgynevezett svájci indexálást javasolják. Az ideálisnak tartott nyugdíjemelési rendszer korábban egy ideig működött már itthon. A Magyar Nemzet egy szakértőt kérdezett meg arról, melyiknek mi az előnye, a hátránya, és mi lenne az ideális megoldás.

Az inflációkövető nyugdíjemelés

Farkas András nyugdíjszakértő szerint az inflációkövető emelés megfelel a nyugdíjtörvény előírásainak, amelyet minden évben megkapnak az idősek, ám azzal jár, a nyugdíj csak a megállapításakor követi az országos nettó átlagkereset alakulását. 

Ezért is történhetett meg, hogy az utóbbi tíz évben az országos átlagkeresetek kétszer-háromszor gyorsabb ütemben nőttek, mint a nyugdíjak. Ez az olló szerinte különösen akkor nyílik nagyra és érezhető, amikor gyorsabban emelkednek a bérek. Ráadásul az inflációnál gyorsabban növekszenek a nyugdíjasokat különösen érintő élelmiszerárak, ezért érezhetik évközben kevésnek az emelést. A helyzetet orvosolja, hogy amennyiben a tervezettnél magasabban alakul az infláció, a különbözetet visszamenőlegesen, novemberben megkapják a nyugdíjasok.

Emellett Magyarország történetében először, 2017-ben bevezették nyugdíjprémiumot is, amely évente egy alkalommal kifizethető összeg a nyugdíjasok számára. Abban az esetben jár, ha az adott évre várható GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Az indoklás szerint a kormány célja ezzel az, hogy ha a gazdaság jól teljesít, abból a nyugdíjasok is részesüljenek. Összegszerűleg annyit jelent, hogy az aktuális nyugellátás összegének egynegyedét, legfeljebb húszezer forintot kell megszorozni annyival, amennyivel a GDP tényleges növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, de maximum néggyel. Az utóbbi években, 2021-ben a jogosultak a maximális, nyolcvanezer forintos nyugdíjprémiumot kapták, 2022-ben a nyugdíjprémium legmagasabb összege tízezer forint volt.

A svájci indexálás nem a megfelelő megoldás

Magyarországon 1997 és 2009 között az úgynevezett svájci indexálás alapján számították ki a nyugdíjak éves emelését. A svájci indexálás kombináltan a bérek és az árak növekedéséhez köti a nyugdíjemelés mértékét, felerészt a nettó bérnövekedés, felerészben pedig az infláció határozza meg a következő évi emelés mértékét.

Farkas András szerint tehát ez sem tökéletes megoldás, de akkor mit tehetnénk?

Milyen nyugdíjemelési rendszer a legideálisabb?

Csehországban és Szlovákiában egy új rendszert indítottak, amelyet valószínűsíthetően Románia is átvesz, hogyha a nyugdíjemelés idei befagyasztását feloldják. Ezekben az országokban a nyugdíjemelés teljes mértékben attól függ, hogy mennyi az infláció, de amennyiben van reálbérnövekedés, akkor annak felével még pluszban megemelik a nyugdíjakat – mondta a részletekről a nyugdíjszakértő.

Ez a háromszázalékos infláció és kétszázalékos bérnövekedés esetén négy százalékkal emeli meg a nyugdíjakat, amely magasabb összegeknél igen komoly különbséget jelenthet. Farkas András úgy látja: ezt a rendszert érdemes lenne átvennie Magyarországnak is, hiszen ezzel biztosítható lehetne, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke hosszú távon ne csökkenjen, és fokozatosan lassuljon a keresetektől leszakadás.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.